H a elnyomod az érzelmeidet, az hatással van az immunrendszeredre. Így az érzelmeid elnyomása, ami egy túlélési stratégia, fiziológiai betegség forrása lesz később – írja Máté Gábor, és szállóigévé vált mondatai közül ez az egyik, ami még a közösségi médiában is villámcsapásként terjed. „Az összes nyugati gyógyszer arra lett kitalálva, hogy megszabadítson a fájdalomtól, ami nem ugyanaz, mint a gyógyulás. A gyógyulás tulajdonképpen nem más, mint a fájdalom elviselésének képessége” – állítja egy másik, Instagramon agyonlájkolt Máté-idézet, egy egyszerű felirat színes háttér előtt.
Félreértés ne essék: nem a Kanadában élő, világhírű magyar orvos-író készít marketingkampányt az idézeteiből, hanem az olvasói. Olyan emberek, mint az a másik néhány száz vagy talán ezer, akik posztjaikban idézet helyett maguk pózolnak valamelyik könyvével, és fotójuk alatt többnyire arról írnak, hogyan változtatta meg az életüket egyetlen Máté-kötet. Ezek a köszönetnyilvánítások a világ legkülönbözőbb nyelvein születnek meg, annyin, ahány nyelvre a doktor írásait lefordították.
A világháború alatt a budapesti gettót csecsemőként túlélő Máté Gábor tanárból lett orvos, majd több évtizednyi tapasztalattal a háta mögött a pszichológia tudományának elismert arca, az egészségpszichológia és a bio-pszicho-szociális területek összefüggéseinek kutatója, továbbá az ADHD szószólója, a függőségek és a szülőség nagy kérdéseinek megválaszolója.
Ahogy a Forbes Egészség mellékletébe készült interjúban is elmondja: a világ olyan mederben halad, amelyben munkájára és a hasonló területeken dolgozó szakemberek munkájára egyre nagyobb az igény. Hát még mekkora lenne, ha a gyakorló orvosok is felismernék, hogy – állítja ő – számos betegség, így például a cukorbetegség, a rák, az autoimmun-betegségek, a szívbetegségek, a sclerosis multiplex is lelki eredetűek, és mind traumákban gyökereznek.
A világ olyan mederben halad, amelyben munkájára és a hasonló területeken dolgozó szakemberek munkájára egyre nagyobb az igény.
Könyveit olvasva, előadásait hallgatva, filmjét megnézve és vele beszélgetve úgy tűnik, Máté Gábor hetvenhét évesen is fáradhatatlanul szeretné jobbá tenni a világot – bár állítása szerint számára ez csak belső késztetés az önkifejezésre, hogy elmondja, mit tapasztalt, és mire jutott. Az Egészség melléklet további szereplői épp ilyen módon, vagyis a saját eszköztárukkal törekednek a világ megváltoztatására azáltal, hogy a betegségek kezelésének új módjait hozzák el. A magyar startupperek – régen feltalálóknak hívták volna őket – közül jó pár példát hozunk. Listánkon összeszedjük a legsikeresebbeket, legígéretesebbeket, és részletesebben is bemutatjuk néhányukat.
A Sineko egy egyszerű problémára kínál egyszerű, mégis hiánypótló megoldást: online platformján letisztult kérdőívének segítségével segít gyorsan rendszerbe foglalni a radiológiai leletek orvosi értékeléseit. A Kinepictben két magyar biofizikus is a radiológiát forradalmasítaná azzal, hogy a bemozdult röntgenfelvételeket is használhatóvá teszi. És a mellékletből kiderül az is, hogy a 3D nyomtatás segítségével a bokaprotézisek hogyan érik utol Budapesten a technológiában húsz–harminc évvel előttük járó csípő- és térdprotéziseket.
„Tárgyilagosan meg kell néznünk, hogy mivel kell megküzdenünk, milyen körülmények sújtanak minket. Az okok nem személyesek, de a felelősség igen” – mondja Máté a mentális problémáinkra. De a vele való beszélgetés után úgy érzem, mintha minden egészségügyi területen vállalkozó – legyen orvos, biofizikus, befektető – is csak tenné a maga dolgát, ami éppenséggel magasztos.
