Az elmúlt évtizedben a Xiaomi írta a globális techpiac egyik legnagyobb sikertörténetét, amely még messze nem ért véget. A folyamatos innováció mellett elkötelezett gyártócég a hazai fogyasztókat is meghódította, olyannyira, hogy bizonyos termékszegmensekben már piacvezető. Az új 11T szériáról, valamint az okostelefonok jövőjéről is beszélgettünk Wagner Tiborral, a Xiaomi Technology magyarországi vezetőjével.
MAGYARORSZÁGON MÁSODIK, EURÓPÁBAN PIACVEZETŐ
A Xiaomi 2010-es alapításakor azt tűzte ki célul, hogy minőséget kínáljon megfizethető áron, és ezzel a stratégiával mára gyakorlatilag meghódította a világot. A Canalys piacelemző cég adatai alapján 2021 második negyedévében először érte el az első helyet az európai okostelefonpiacon, Magyarországon pedig 89 százalékkal több készüléket szállított le, mint az előző év azonos időszakában, amivel a második legnagyobb piaci szereplő lett. A kínai gyártó hazai terjeszkedésének a hivatalos magyarországi márkaképviselet is jelentős lökést adott. 2019 óta Budapesten kívül két vidéki Mi Store is nyílt, illetve már több mint 300 prémium értékesítési ponton lehet megnézni és kipróbálni a Xiaomi termékeket. „A magyar vásárlók szeretik az újdonságokat és a jó ár-érték arányú okostelefonokat, illetve okoseszközöket. Kevésbé ismert, hogy a Xiaomi Magyarországon kimagasló részesedéssel rendelkezik a robotporszívók piacán, míg az okoskarkötők, okosórák szegmensében piacvezető” – hangsúlyozza Wagner Tibor country manager.
Kit érdekeltek a szabad szemmel láthatatlan porszemek, kinek jutott eszébe az otthoni levegő fertőtlenítése a covid előtt? A világjárvány a kórokozók elleni védelem egészen új szintjét, és ezzel egy új piac megszületését is elhozta. Négy kütyü a hiperhigiénia korából.
Lézeres porszívó Az ősszel Magyarországon is bemutatott új Dyson porszívó, a V15 Detect nevű, 260 ezer forintot kóstáló vezeték nélküli készülék tisztítófejébe lézerdiódát építettek. Az általa kibocsájtott keresőfény láthatóvá teszi a szabad szemmel egyébként észrevehetetlen porszemeket. Másik extrája az ötfázisú szűrőrendszer, ami a 0,3 mikron nagyságú mikroszkopikus részecskék és allergének 99,97 százalékát képes elnyelni. Bár ránézve a lézer nem tűnik jobbnak a hagyományos porszívókra épített fényforrásoknál, a szívóteljesítmény tényleg nagyon meggyőző.
Intelligens maszk A koronavírus-járvány a legkülönfélébb cégek fantáziáját is megmozgatta. Például a leginkább gamergépekre és perifériákra fókuszáló Razer még karácsony előtt piacra dobja intelligensnek nevezett, koronavírust is kiszűrő maszkját – még nem tudni, mennyiért. A Project Hazel beépített ventilátorai kihajtják az elhasznált levegőt. Nem hiányoznak belőle a gyártó hétköznapibb termékeiről ismert RGB LED-ek sem, ráadásul a maszk átlátszó, és így láttatni engedi viselőjének arcát, mimikáját is. Ellátták beépített mikrofonnal, és egy külön sterilizáló is jár mellé.
Ventilátoros légtisztító Az urbánus létformához sajnos hozzátartozik a koszos, kormos, poros levegő, ami pusztító hatással van az egészségre, és az is tény, hogy az allergia lassan népbetegséggé válik. Viszont már léteznek mindenkinek elérhető, otthonokba szánt, kompakt, könnyen kezelhető légtisztító berendezések. Hazánkban a közelmúltban bukkant fel például az Electrolux Well A7 nevű masina, ami első pillantásra leginkább egy laptoptáskára hasonlít. A 107 ezer forintba kerülő Red Dot dizájndíjas, szövetborítású készülék megkapta az Európai Központi Allergiakutató Alapítvány (ECARF) tanúsítványát, azaz független laboratóriumi teszteken is bizonyította hatékonyságát. Az eszközbe ötfokozatú légtisztító rendszer került, és alkalmas a 0,3 mikrométeres részecskék 99,97 százalékának kiszűrésére. A megtisztított levegőt egy 3D ventilátor szórja szét minden irányba, és így egy szobával akár nyolc perc alatt végezhet.
Fertőtlenítőrobotok A pandémia a robotikán is nyomott hagyott, hiszen több cég is előállt olyan önjáró, kerekeken guruló szerkezettel, amibe UV fényforrásokat építettek be, és teljesen önállóan képes fertőtleníteni különféle felületeket. Ez nagyon hasznos lehet forgalmas helyeken, például plázákban, repterekben vagy akár oktatási, illetve egészségügyi intézményekben is. Ezeket a masinákat túlzás lenne szépnek nevezni, viszont annál hasznosabbak, és használatuk konkrétan életet menthet.
A hazai startupvilág meglehetősen túlfűtött állapotban van, majdnem minden területen sorakoznak az ambiciózus cégek, az egészség(ügy) frontján is egyre többen próbálnak érvényesülni. Körképünkben rangsor nélkül mutatjuk be a piacképes kezdeményezéseket. Olyanokat, amik még nem léptek piacra, és olyanokat is, amelyeknek már milliárdos árbevételük van.
Az Európai Beruházási Bank friss digitalizációs indexén három helyet javítva, nagyon jól szerepelt Magyarország. Sok még a feladat természetesen, de már látszik, hogy kezd változni a szemlélet, a cégvezetők egyre kevésbé félnek tőle és inkább a lehetőséget látják a digitális átalakulásban.
A változó trendről és a digitalizáció széles körű terjesztéséért létrehozott Modern Vállalkozások Programjáról Kott Ferencet, az MKIK Digitalizációs Kollégiumának elnökét kérdeztük.
A civilek is tudnak a cégeknek értéket és felhasználható tudást adó szolgáltatásokat nyújtani, és ha utóbbiak ezeket piaci áron megvásárolják, az alapítványoknak nem csak a random adományoktól és pántlikázott pályázatoktól kell függeniük. Ezért munkálkodik Kiss Gyöngyvér és nonprofit szervezete, a Civil Impact.
