Az elmúlt évtizedben a Xiaomi írta a globális techpiac egyik legnagyobb sikertörténetét, amely még messze nem ért véget. A folyamatos innováció mellett elkötelezett gyártócég a hazai fogyasztókat is meghódította, olyannyira, hogy bizonyos termékszegmensekben már piacvezető. Az új 11T szériáról, valamint az okostelefonok jövőjéről is beszélgettünk Wagner Tiborral, a Xiaomi Technology magyarországi vezetőjével.
MAGYARORSZÁGON MÁSODIK, EURÓPÁBAN PIACVEZETŐ
A Xiaomi 2010-es alapításakor azt tűzte ki célul, hogy minőséget kínáljon megfizethető áron, és ezzel a stratégiával mára gyakorlatilag meghódította a világot. A Canalys piacelemző cég adatai alapján 2021 második negyedévében először érte el az első helyet az európai okostelefonpiacon, Magyarországon pedig 89 százalékkal több készüléket szállított le, mint az előző év azonos időszakában, amivel a második legnagyobb piaci szereplő lett. A kínai gyártó hazai terjeszkedésének a hivatalos magyarországi márkaképviselet is jelentős lökést adott. 2019 óta Budapesten kívül két vidéki Mi Store is nyílt, illetve már több mint 300 prémium értékesítési ponton lehet megnézni és kipróbálni a Xiaomi termékeket. „A magyar vásárlók szeretik az újdonságokat és a jó ár-érték arányú okostelefonokat, illetve okoseszközöket. Kevésbé ismert, hogy a Xiaomi Magyarországon kimagasló részesedéssel rendelkezik a robotporszívók piacán, míg az okoskarkötők, okosórák szegmensében piacvezető” – hangsúlyozza Wagner Tibor country manager.
Hogy látja a magyar ingatlanpiac visszásságait és lehetséges megoldásait egy társadalomkutató és egy vezető ingatlanszakértő? Röviden: kicsit máshogy. Tíz erős mondat a Forbes.hu-n olvasható 18 perces páros interjúból.
Jelinek Csaba, városszociológus, a Periféria Központ társalapítója:
1. „Becslések szerint 2-3 millió ember él ma lakhatási szegénységben. 1989-90 körül hasonló számot becsültek az akkori szakértők.”
2. „A kormányzat azt hangoztatja, hogy a magyarok továbbra is magántulajdonban akarnak lakni. De ezzel nem értek egyet. Sokan azért ragaszkodnak itthon a magántulajdonhoz, mert minden más szegmens nagyon rossz állapotban van.”
3. „Ha nem a keresleti, hanem a kínálati oldalt támogatná a kormány, akkor új lakásokat hozhatna létre, amelyek teljes életciklusukban, több évtizedig önkormányzati vagy állami kézben maradnak, és ha ezekből 5—10 évente tovább költöznek a lakók, akkor máris több százezrek lakhatását oldotta meg.”
4. „Mióta magunk mögött hagytuk a pénzügyi válságot, az ingatlanárak globálisan emelkednek, a felsőközéposztály keresleti oldalának támogatásával pedig a kormány mintha egy lejtőn guruló autóban ülve még gázt is adna.”
5. „A közhiedelemmel ellentétben az önkormányzati bérlakásokba nem feltétlenül csak a legszegényebbeknek kell beköltöznie. Egy ideális bérlakásportfólióban vannak például alsóközéposztálybeli egészségügyi dolgozók, szociális munkások vagy pedagógusok alacsony, de fix fizetéssel.”
Balogh László, az ország legnagyobb online ingatlanpiactere, az Ingatlan.com szakértője:
1. „Szokás ugyan kárhoztatni a magas magántulajdoni arányt, pedig előnye is van. A járvány alatt kifejezetten jól jött, hogy a saját tulajdonukban laktak a legtöbben, és nem kellett attól tartaniuk, hogy nem tudják kifizetni a bérleti díjat.”
2. „A forgalmat az utóbbi időben nem csak a kormányzati támogatások alakították: a bérnövekedés, a gazdasági növekedés, a könnyebb hitelhez jutás is ezt segítette – utóbbiért az MNB-nek jár a dicséret, mert nem engedte a fék nélküli eladósodást, ami a devizahiteleknél korábban előfordult.”
3. „A befektetők árfelhajtó hatása egyértelmű, viszont társadalmilag hasznosnak is nevezhető munkát végeznek az ingatlanállomány megújításával, felújításokkal, korszerűsítéssel.”
4. Az Airbnb-törvény kapcsán nem lennék az önkormányzatok helyében. Nekik most azt kell eldönteni, hogy melyik ujjukba harapjanak: a lakók érdekeit és a turizmusból befolyó összegeket kell összehangolni.”
5. „Az egyetlen fenntartható út a bérlakásprogramban, ha az nonprofit lesz. Ez biztosítja a piacinál kedvezőbb díjakat. Azt már láttuk, hogy a profitalapú programokból nem lett semmi.”
Az elmúlt másfél évben többet hallottuk a Pfizer nevét, mint az azt megelőző évtizedekben összesen. A koronavírus-járvány elleni küzdelemben vállalt szerepe mellett számos más fontos gyógyszeripari találmányt köszönhet az immár 170 éves cégnek az emberiség és a magyar orvostársadalom is.
Dr. Domán István Ph.D.
2021 November Támogatói tartalom Dr. Domán István Ph.D.
Robotok alkalmazása az ortopéd sebészetben kissé futurisztikusnak hangzik, azonban ez már a mindennapok része, de nem csak az USA-ban vagy a fejlett nyugat-európai országokban, hanem Magyarországon is. Az eljárás hazai bevezetése és meghonosítása Dr. Domán István Ph.D., FRCS ortopéd sebész nevéhez fűződik, aki az első OMNIBotics robotasszisztált műtéteket egy évvel ezelőtt kezdte. Azóta közel 100 sikeres, robottal végzett műtéten van túl, és rendkívül kedvezőek a tapasztalatai.
