A gender egyenlőség témája egyre kiemelkedőbb szerepet kap a hétköznapokban és a munkaerőpiacon is. Ma már szinte nem is tudunk úgy elmenni egy HR-es konferenciára, hogy ne legyen az egyik fő téma a nők helyzete a munkaerőpiacon. Sokan sokféleképpen próbálják megvalósítani az ideális munkahelyet mind nők, mind férfiak számára, legyen szó kvótákról, apa-szabadságról, cégen belüli óvodáról. A Praktiker Kft. ügyvezető igazgatójával és HR igazgatójával beszélgettünk arról, hogyan lehet kitüntetett családbarát munkahelyet teremteni kvóták nélkül, érdemi alapon és emberségesen.
„MI NEM KVÓTÁKBAN GONDOLKOZUNK”
Amíg a barkács kereskedelmi szektor zömében férfiak dolgoznak, addig a Praktikernél 50-60 százalékban női munkatársakkal találkozhatunk. „Az utóbbi években nagyon sokszor hallok célszámokat, hány nőnek kell dolgoznia különböző pozíciókban. Én nem hiszek ezekben a kvótákban. 23 éve vezetem a magyarországi Praktikereket, a kezdetektől fogva fontosnak tartom, hogy a nők reprezentálva legyenek a vállalatnál. Nem azért, mert divatos, hanem mert a nők jó munkaerők és vezetők. A magyar női vezetőkre különösen igaz, hogy szívvel-lélekkel dolgoznak és nem pusztán a pozícióhajhászás a céljuk” – kezdte Karl-Heinz Keth, a Praktiker Áruházak német származású ügyvezető igazgatója.
Az Egyenlítő Alapítvány nemrég javaslatcsomagot állított össze, hogy a fejvadászcégek és a vállalatok kiválasztási eljárásaikban el tudják engedni rossz gyakorlataikat, és színesebb menedzsmentet alakíthassanak ki. Heal Edina alapítványi vezetővel és a szervezet néhány tagjával sorra vettük a még ma is a nők és karrierjük között álló akadályokat és a lehetőségeket a megugrásukra.
Akadályok:
01.Pályaválasztás, egyetem: Több nő végez egyetemi képzést, mint férfi, és jobb eredményekkel. A munkaerőpiac befolyásos pozícióit mégsem ők szerzik meg, ugyanis hiába okos és képzett valaki, ha kevés benne az ambíció, az aspiráció, a versenyszellem. Köszönhetően az erős sztereotípiáknak és a szocializációnak, ez a lányokra jellemző. Kutatások szerint a nők csak jobb esélyek mellett mennek bele versenyhelyzetekbe – ellentétben a férfiakkal –, így eleve kevesebb az esélyük a sikerre.
02. Munkakeresés, állásinterjú: A Yale Egyetem kutatása alapján egy önéletrajz eleve 24 százalék mínusszal indul, ha nőé. A fiatal nőket kevésbé szívesen választják a munkáltatók, mert feltételezik, hogy hamarosan anyák lesznek. A szülés után a munkaerőpiacra visszatérő nők azért kerülnek hátrányba, mert a munkáltatók feltételezik, hogy kisgyermekük mellett háttérbe szorítják majd feladataikat. Később pedig túlkorosnak tartják őket.
03. Előléptetés: „Értékesítőként neked vannak a legjobb eredményeid, csak nem szeretjük, hogy olyan hangos vagy, erősen nyomulsz” – kapta meg Éva a munkahelyén, amikor régóta esedékes kinevezését kérte. Míg a férfiaknál megszoktuk, hogy különböző stílusokkal is lehet sikert elérni, a nőktől alapvetően azt várjuk el, amit az anyánktól: legyenek kedvesek, megértők, mosolygósak, esendők. Egy vezető viszont nem lehet „gyenge”. Igazi 22-es csapdája.
04. A társas kapcsolatok: „A főnököm az ügyféllel fél órán át borokról beszélgetett. Olyan hülyének éreztem magam, egy szót sem tudok a borokról, nem iszom alkoholt” – mesélte egy férfi értékesítő. A nők nap mint nap átélnek hasonlót a férfiak által dominált munkahelyeken, iparágakban, ahol a kapcsolatépítés elengedhetetlen része a diskurzus a fociról, horgászatról, sörökről, Forma–1-ről, vitorlázásról. Olyan témákról, amikkel a nők többsége nehezen építi ki az előrelépéshez szükséges bizalmi viszonyt, márpedig a befolyás mindig részben kapcsolatokon múlik.
05. Családalapítás: 1967-ben a foglalkoztatottsági mutatókat akarták javítani azzal, hogy bevezették a három évig tartós gyest Magyarországon. Sok nőt ma is ez rekeszt ki a munkaerőpiacról.
06. Ageism: Egy 45–50 éves férfi szaktudása, teljesítménye, karrierje csúcsán van, egy 45–50 éves nőt kevés munkáltató kezdene el foglalkoztatni – ma már bizonyos, hogy a nőket sokkal több hátrány éri életkoruk miatt, mint a férfiakat. Közben az Európai Unióban a nők nyugdíja átlagosan harminc százalékkal kevesebb a férfiakénál.
Megoldások:
01. A pozitív példáknak, példaképeknek mindenütt ott kell lenniük, hogy a fiúk és lányok, nők és férfiak is lássák: a jövőben nem lehet semmi, amit egy nő ne tudna elérni. A biztatás, bátorítás, önbizalom építése a legfiatalabb kortól fontos. Emellett a nőknek is tisztában kell lenniük a társadalmi normák miatt rögzült korlátaikkal – például önbizalomhiányukkal –, hogy átléphessék őket.
02. A valóságban ma egy nő, mire első gyermekét megszüli, akár tíz évet is eltölt a munkaerőpiacon – és persze vannak példák rá, hogy ez alatt a topvezetői pozícióig jut. Közben a férfiak magabiztosabban és ambiciózusabban menetelnek előre, így jó eséllyel többször is munkahelyet váltanak, és jellemzően magasabb béreket kérnek. Felvételkor a munkáltatóknak a tényeket kell alapul venniük, nem az előítéleteiket.
03. A nők munkahelyi előrejutásának egyik legnagyobb akadálya a rejtett előítélet. A nőt nem fogadjuk el (sem a nők, sem a férfiak) olyan erősnek, határozottnak, vezetőnek. Szakmai eredményei ellenére sem bízunk benne, hogy vezetni is jól fog. Ezeket az előítéleteket képzések során meg kell ismerni, és le kell küzdeni őket. A legsikeresebb globális cégek már majdnem egy évtizede így csinálják.
04. A munkahelyi inklúzió, elfogadás olyan légkört teremt, ahol mindenki biztonságban érzi magát, és a legtöbbet hozza ki magából. Sok szervezett közös program úgy van kitalálva, hogy mindenki részt tudjon és akarjon venni rajta. Így épülhet bizalom és „barátság” a munkahelyen a nők és férfiak között is. Ezzel persze munka van. A jelenlegi vezető rétegnek tisztában kell lennie káros – a nőket többnyire kirekesztő – gyakorlataival, és változtatnia kell rajtuk.
05. Skandináv országokban a család akkor veheti fel a családtámogatás teljes összegét, ha mindkét szülő otthon van valamennyit a gyerekkel, és a gyermekgondozáshoz kapcsolódó szabadság a nyugati országokban nem haladja meg az egy évet. Természetesen a terhek egyenlőbb megosztásához itthon még társadalmi változásokra is szükség van, ez időbe telik.
06. „57 éves felsővezető ügyfelem a felmondása utáni egy hétben két konkrét felsővezetői állásajánlatot kapott, amiből az egyiket el is fogadta. A titok: olyan szakmai reputációja volt, hogy az mondták róla, amit ő nem tud a hazai gyógyszeriparról, az nincs. Ezért nagyon fontos szakmai énmárkánk tudatos építése, a láthatóság és az állandó tanulás. A nőknek különösen” – tanácsolja Juhos Andrea coach, Egyenlítő-tag. Ahogy a legtöbb esetben, rövid távon itt is az önismeret, az önbizalom és a kiállás, hosszabb távon a pozitív példák segíthetnek.
Egyszerű ruhákban jár, nincs autója, az ember könyvtárosnak nézné, de amióta tizenhét évvel ezelőtt egymilliárd forintot keresett a budapesti tőzsderészvények eladásán, már magát is vagyonosnak tartja. Korányi G. Tamás neve legendás tőzsdesztorikkal forrt össze, és bár volt időszak, amikor vagyona nyílegyenesen tartott a nulla felé, a történésznek induló tőzsdei újságíró, majd laptulajdonos az ország elmúlt harminc évének egyik legismertebb és legsikeresebb kisbefektetője. Sziporkázó társasági ember, akinek a kötvények és részvények iránti gazdaságtörténeti lelkesedésénél talán csak térképgyűjtő szenvedélye nagyobb. És akinek a tőzsdézés mindig egy nagy társasjáték marad, amire nem lehet ráunni.
Mi kell ahhoz, hogy a jövő felnőtt női tisztában legyenek képességeikkel, lehetőségeikkel és jogaikkal? Mérő Vera emberijog-védő, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene alapítvány vezetője gyerekkorában csak értelmes szabályok és kijelölt minimumok voltak. az értelmetlen előírások betartásával az iskolában is meggyűlt a baja, de amikor teljesíteni kellett, mindig odatette magát. Szülei, a matematikus-pszichológus Mérő László és az iparművész Kovácsházy Éva nem akarták tudatosan valamilyenné formálni Verát és bátyját, nem nyúltak bele a „rendszerbe”. László akkor sem – ahogyan ők mondják – cseszegette Verát, amikor hármas volt matekból, vagy kirúgták a gimnáziumból. Sokszor ment viszont érte hajnalban a bulikba, manapság pedig olykor mélyen megérintik Vera egyes emberi jogi ügyei, például Renner Erika esete.
Átlagon felüli körülmények között élhetnek majd azok a 65 év feletti bérlők, akik az élményekkel és társasági eseményekkel teli mindennapokat választják a hamarosan nyitó Golden Palace Göd premium senior apartmanházban.