A gender egyenlőség témája egyre kiemelkedőbb szerepet kap a hétköznapokban és a munkaerőpiacon is. Ma már szinte nem is tudunk úgy elmenni egy HR-es konferenciára, hogy ne legyen az egyik fő téma a nők helyzete a munkaerőpiacon. Sokan sokféleképpen próbálják megvalósítani az ideális munkahelyet mind nők, mind férfiak számára, legyen szó kvótákról, apa-szabadságról, cégen belüli óvodáról. A Praktiker Kft. ügyvezető igazgatójával és HR igazgatójával beszélgettünk arról, hogyan lehet kitüntetett családbarát munkahelyet teremteni kvóták nélkül, érdemi alapon és emberségesen.
„MI NEM KVÓTÁKBAN GONDOLKOZUNK”
Amíg a barkács kereskedelmi szektor zömében férfiak dolgoznak, addig a Praktikernél 50-60 százalékban női munkatársakkal találkozhatunk. „Az utóbbi években nagyon sokszor hallok célszámokat, hány nőnek kell dolgoznia különböző pozíciókban. Én nem hiszek ezekben a kvótákban. 23 éve vezetem a magyarországi Praktikereket, a kezdetektől fogva fontosnak tartom, hogy a nők reprezentálva legyenek a vállalatnál. Nem azért, mert divatos, hanem mert a nők jó munkaerők és vezetők. A magyar női vezetőkre különösen igaz, hogy szívvel-lélekkel dolgoznak és nem pusztán a pozícióhajhászás a céljuk” – kezdte Karl-Heinz Keth, a Praktiker Áruházak német származású ügyvezető igazgatója.
Az alapító, Ferenc és felesége, Katalin számára a 30 éve történt indulás óta a vagyon magát a BioTechUSA céget jelenti. Mindig a cég egészsége volt az elsődleges, a nyereség is a cég fejlesztését szolgálta, azt az elmúlt évekig visszaforgatták a vállalatba. Ferenc vagyonhoz való hozzáállását is ez határozza meg, nincsenek nagy autók és yachtok – szemlélete a mai hivalkodó világban már-már puritán. Jól példázzák ezt 60 éves születésnapi rendezvényének résztvevői, akik szinte kizárólag a család, valamint gyerekkori, egyetemen és katonaságnál szerzett barátok, nem a sikeres üzlet hozta friss ismeretségek.
Lehet, hogy a következő generáció majd máshogy csinálja – mondja. De fiai is hasonlóan gondolkodnak, és Ferenc talán erre a családi kohézióra lehet a legbüszkébb. Bálint szerint a vagyon eszköz arra, hogy az elképzeléseket meg tudjuk valósítani. Amíg nincs, vágyakozunk rá, amikor már van, akkor pedig fontos, hogy ne külső hatások alapján döntsünk arról, hogy mit kezdjünk vele. Mivel a vagyon stresszforrás is, tudatos önfejlesztésre van szükség. Sőt, a vagyon az önismeret egy sajátos útját is megnyitja; szembe kell néznünk önmagunkkal: mire vágyunk és miért. Ha ezek csak pénzzel megvehető dolgok, a lényeg kimarad az életünkből – mondja Bálint. Balázs hozzáteszi: bár a vagyon biztonságot ad, egyben megoldandó feladat is. Érdekes továbbá, hogyan befolyásolja a vagyon az emberi kapcsolatokat; ha kellő alázattal áll a vagyonhoz az ember, azt a környezete is értékeli.
„Nehéz idő sújt: itt engedni kell, És mondanunk, mi fáj, nem ami illik.” Ferenc 2010- től kezdve Shakespeare Lear királyát sokszor segítségül hívva szánta el magát a generációváltásra. 2014-ben megtörtént az irányítás átadása, és nem csak papíron, erre ugyanis sok rossz példát látott környezetében. A stratégiai döntések – például a cégfelvásárlás – továbbra is közösek, és Ferenc felügyeli a nagyobb beruházásokat, például az új gyárépítést, amivel milliárdos nagyságrendű megtakarítást sikerült elérni. Saját bevallása szerint a tulajdonátadást élte meg nehezebben. 2018 és 2020 között alakították ki az új tulajdonosi arányokat: 45-45 százalékot birtokolnak a fiúk, az alapító csak 10 százalékot tartott meg magának. A megnyugtató megoldás kompromisszumkereséssel született meg egy szindikátusi szerződés formájában, amely például a korábban ki nem fizetett osztalékokkal kompenzálja az alacsonyabb tulajdonrészt.
Az ifjabb generációnak lelkileg volt fontos, hogy az irányításhoz arányos tulajdon is társuljon. Sok-sok beszélgetésre volt szükség, de egyértelmű volt, hogy együtt akartak dolgozni és hogy közös a jövőkép – ez volt az alap és kiindulópont. Az egymás iránti bizalom minden nehézségen átlendítette őket, ráadásul a sok hónapos folyamat során ők is sokat tanultak: ráébredtek például, hogy még ott is lehet kompromisszum, ahol elsőre elképzelhetetlennek tűnik.
A céges és magánvagyon szétválasztása csak az elmúlt években merült fel, addig a cég fejlesztése felszívta a cashflow- t. Most lett aktuális a cégfejlesztésen és osztalékokon felül megmaradó források kezelése is, hamarosan külön kollégát vesznek fel a vagyonkezelés kialakítására és működtetésére. A sorrend változatlan marad: a cég stabilitása az elsődleges, ezt követően lehet szó a tulajdoni arányok szerinti osztalékról, majd pedig a megmaradó nyereség vagyonkezeléséről.
És hogyan tovább? Ferenc saját tapasztalatból mondja, hogy a következő generáció felkészítését nem lehet elég korán elkezdeni. Fiai pedig egyetértenek abban, hogy bár még kicsik az unokák, mindent megtesznek majd, hogy a gyerekeik sok időt töltsenek együtt és az értékrendet is örököljék. Korán megértsék például, hogy miért jó, ha a cég családi tulajdonban van. Már most érzik a dilemmát, hogy mennyi felelősséget és vagyont adjanak át: ha túl keveset, talán nincs motiváció, ha túl sokat, sajnos agyonnyomhat. Náluk jól sikerült, de mivel minden nemzedék és személyiség más és más, biztosan nem lesz könnyű a jó mértéket eltalálni.
A Blue Colibri egy olyan problémára fejlesztett megoldást, amire korábban nem igazán volt megfelelő platform: azonnal elérni egy cég olyan munkavállalóit is, akiknek nincs céges laptopjuk vagy telefonjuk. Már hat külföldi országban vannak jelen, platformjukat ötvenezer munkavállaló használja.
A zene alkotó ereje segített Miklósi Ákoséknak megtalálni a közös hangot a gyerekekkel – a Common Vibe Egyesület azért alakult meg öt éve Hangonyban, hogy alternatívát mutasson az Ózd környéki fiataloknak. Ma már két zenekar, a Várkonyi Csibészek és a Kifia beindítása fűződik a nevükhöz, és szeptembertől szeretnének egy harmadikat is. A cél az, hogy előbb-utóbb a korábbi diákok egyengessék a tehetséges gyerekek útját.
Pencz Máté, a magyar társalapítású brazil ingatlanportál, a több mint hárommilliárd dollárra értékelt Loft vezetője. Vagyona becslése szerint nagyjából 250 milliárd forint, az egyik leggazdagabb magyar a világon. Júliusban Magyarországon puhatolózott munkaerőügyben, és európai terjeszkedés esetén egy budapesti Loft-iroda létrehozását sem zárta ki. Háromnapos itt tartózkodása alatt ültünk le vele beszélgetni arról, mit láttak egykori lakóhelyén, a Havanna-lakótelepen a gyerekeivel, illetve, hogy mi a véleménye a magyar startup-ökoszisztémáról és a leggazdagabb magyarokról. Most hét ütős gondolatát idézzük kockázatvállalásról, üzleti döntésekről, ambícióról és világsikerről, amit szerinte nem lehet elérni úgy, hogy valami nem stimmel.
