Ökoszállás, erdei bungaló –ide érdemes most befektetni

Kívülről úgy tűnt, hogy aranykort zárt le a covid a budapesti airbnb-zésben, ti hogy éltétek meg, milyen helyzetben érte a piacot a járvány?
Abszolút aranykor volt, minden összeállt. Konjunktúra a világban, fapados járatok tömegével, turisták tényleg a világ minden tájáról, szélesedett a középosztály Kínában, Oroszországban, ezek fontos új piacaink voltak – ez volt a makro része. E mellett Budapestnek elképesztően jó híre volt, amit a vállalkozói szektor, elsőként a szimplások robbantottak be. Bár először a romkocsmákkal azonosították a várost a turisták, amikor idejöttek, felfedeztek egy csomó más értéket, és azt láttam, hogy wow-élményük volt.
A nagy nemzetközi sportesemények, mint a vizes vb vagy akár csak az olimpia terve mind sokat dobtak azon, hogy Budapest egyre népszerűbb legyen, miközben sokkal olcsóbb volt, mint Bécs vagy Prága. És nagyjából 2014 táján elindult az Airbnb-biznisz Budapesten, 2019-ben meg már azt láttuk, hogy a kezdeti két–háromezer kiadó lakásból 16–17 ezer szálláshely lett, és kezdett telítődni a piac.

A nagyitól megörökölt kis lakásocskákkal már nem nagyon lehetett labdába rúgni, vagy legalábbis jó hozamot elérni, mert közben nagy számban jelentek meg a gyönyörűen felújított, értékes, nagy ingatlanok. Vagy még szebb lakásokkal lehetett érvényesülni, vagy bele kellett menni egy árversenybe. Nagyjából ezen a ponton ért minket a covid.

Igazából mindenki azon kezdett gondolkozni, hogy ez meddig tart, és mi a jobb: megpróbálni átmenni a hosszú távú kiadás piacára, vagy üresen maradni és kivárni.

Mekkora dráma volt? Egyszer csak mindenki elkezdte visszamondani a foglalását?
Így van, gyakorlatilag két hét alatt befagyott a piac. 2020 februárjában már lehetett látni, hogy a Kínából érkezők nem jönnek, aztán márciusban beütött a lock­down, aki még itt volt, hazament, utána nem fogadhattunk vendégeket, minden lakás kiürült. Kevés kivétellel persze, mert üzleti, oktatási, gazdasági célból lehetett ugye utazni, de igazából mindenki azon kezdett gondolkozni, hogy ez meddig tart, és mi a jobb: megpróbálni átmenni a hosszú távú kiadás piacára, vagy üresen maradni és kivárni.

Ez kemény döntés már csak a különböző adózási formák miatt is. Egész máshogy adózik, aki hosszú távra adja ki a lakását, mint aki néhány napokra, és ma sincs tisztázva, hogy például lehet-e év közben változtatni az adózás módján. De volt egy másik dilemma is: akik rövid távra adják ki a lakásukat, pontosan tudják, hogy biztonságban vannak, a szabályozás átlátható, betartható, ha káresemény történik, akkor foglalási platformtól függően, de könnyen hozzájut az ember a kár ellenértékéhez, nincs olyan, hogy nem fizet az ügyfél, és nincs olyan, hogy nem lehet kirakni az albérlőt. A hosszú távú piac sokkal kevésbé van leszabályozva, ott sokkal több a feketézés, és sokkal kisebb a jogi védelem a bérlő és főleg a bérbeadó számára.