Az Egyenlítő Alapítvány nemrég javaslatcsomagot állított össze, hogy a fejvadászcégek és a vállalatok kiválasztási eljárásaikban el tudják engedni rossz gyakorlataikat, és színesebb menedzsmentet alakíthassanak ki. Heal Edina alapítványi vezetővel és a szervezet néhány tagjával sorra vettük a még ma is a nők és karrierjük között álló akadályokat és a lehetőségeket a megugrásukra.
Akadályok:
01.Pályaválasztás, egyetem: Több nő végez egyetemi képzést, mint férfi, és jobb eredményekkel. A munkaerőpiac befolyásos pozícióit mégsem ők szerzik meg, ugyanis hiába okos és képzett valaki, ha kevés benne az ambíció, az aspiráció, a versenyszellem. Köszönhetően az erős sztereotípiáknak és a szocializációnak, ez a lányokra jellemző. Kutatások szerint a nők csak jobb esélyek mellett mennek bele versenyhelyzetekbe – ellentétben a férfiakkal –, így eleve kevesebb az esélyük a sikerre.
02. Munkakeresés, állásinterjú: A Yale Egyetem kutatása alapján egy önéletrajz eleve 24 százalék mínusszal indul, ha nőé. A fiatal nőket kevésbé szívesen választják a munkáltatók, mert feltételezik, hogy hamarosan anyák lesznek. A szülés után a munkaerőpiacra visszatérő nők azért kerülnek hátrányba, mert a munkáltatók feltételezik, hogy kisgyermekük mellett háttérbe szorítják majd feladataikat. Később pedig túlkorosnak tartják őket.
03. Előléptetés: „Értékesítőként neked vannak a legjobb eredményeid, csak nem szeretjük, hogy olyan hangos vagy, erősen nyomulsz” – kapta meg Éva a munkahelyén, amikor régóta esedékes kinevezését kérte. Míg a férfiaknál megszoktuk, hogy különböző stílusokkal is lehet sikert elérni, a nőktől alapvetően azt várjuk el, amit az anyánktól: legyenek kedvesek, megértők, mosolygósak, esendők. Egy vezető viszont nem lehet „gyenge”. Igazi 22-es csapdája.
04. A társas kapcsolatok: „A főnököm az ügyféllel fél órán át borokról beszélgetett. Olyan hülyének éreztem magam, egy szót sem tudok a borokról, nem iszom alkoholt” – mesélte egy férfi értékesítő. A nők nap mint nap átélnek hasonlót a férfiak által dominált munkahelyeken, iparágakban, ahol a kapcsolatépítés elengedhetetlen része a diskurzus a fociról, horgászatról, sörökről, Forma–1-ről, vitorlázásról. Olyan témákról, amikkel a nők többsége nehezen építi ki az előrelépéshez szükséges bizalmi viszonyt, márpedig a befolyás mindig részben kapcsolatokon múlik.
05. Családalapítás: 1967-ben a foglalkoztatottsági mutatókat akarták javítani azzal, hogy bevezették a három évig tartós gyest Magyarországon. Sok nőt ma is ez rekeszt ki a munkaerőpiacról.
06. Ageism: Egy 45–50 éves férfi szaktudása, teljesítménye, karrierje csúcsán van, egy 45–50 éves nőt kevés munkáltató kezdene el foglalkoztatni – ma már bizonyos, hogy a nőket sokkal több hátrány éri életkoruk miatt, mint a férfiakat. Közben az Európai Unióban a nők nyugdíja átlagosan harminc százalékkal kevesebb a férfiakénál.
A zene alkotó ereje segített Miklósi Ákoséknak megtalálni a közös hangot a gyerekekkel – a Common Vibe Egyesület azért alakult meg öt éve Hangonyban, hogy alternatívát mutasson az Ózd környéki fiataloknak. Ma már két zenekar, a Várkonyi Csibészek és a Kifia beindítása fűződik a nevükhöz, és szeptembertől szeretnének egy harmadikat is. A cél az, hogy előbb-utóbb a korábbi diákok egyengessék a tehetséges gyerekek útját.
„A közösségi zenét kezdtük el használni eszközként. Akkor még nem is tudtuk, hogy mi ez, de éreztük, hogy a gyerekek végre figyelnek. Még azok is, akiknek tényleg nehezükre esik végigülni két órát. Ez varázslat volt az elején” – emlékszik vissza Miklósi Ákos, a Common Vibe Egyesület alapítója. Ákos ezelőtt már több éve foglalkozott önkéntesen Ózd környéki hátrányos helyzetű gyerekekkel, és munkája közben gondolkodott azon, hogy a zene alkotó erejével köt szorosabb kapcsolatot velük.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Miután megismerte a helyi közösséget, és találkozott Bárdos Marcellel – aki később az egyesület mentora lett –, 2016 végén belevágott a tehetséges, de a lehetőségektől elszigetelt gyerekek felzárkóztatásába. Egy évvel később már tematikus, kiscsoportos foglalkozásokkal tartottak tábort a Várkonyi Csibészekkel, a Common Vibe első osztályával.
Itt született meg az első daluk is, a Bajdázó eredetijét átdolgozó Lekapcsolom a villanyt. „Ezzel robbantunk be, szerencsére felfigyeltek ránk – mondja Ákos. – Főként önkormányzati és a Budapest Bár zenekartól érkező támogatásból alakítottunk át egy hangonyi próbatermet stúdióvá, hogy legyen egy kis fészkünk, ahol meg tudjuk tartani a foglalkozásokat.”
Ebben a stúdióban tartanak egy-másfél évig közös próbákat azoknak a gyerekeknek, akik előtt már példaként lebeg a Várkonyi Csibészek által bejárt út. Egy „osztályban” mindig egy pár fős együttessel foglalkoznak, a Csibészek mellett jelenleg a Kifia zenekarral, szeptemberben indul a harmadik tagozat. Nem alacsony a belépési küszöb, kell a zenei tehetség, a motiváció, és különösen fontos az együttműködni akarás is. Ákost, Marcit és a csapat többi tagját bizalmas barátjukként kezelik a diákok, tudják, hogy bármikor fordulhatnak hozzájuk.
Ez nem csak arról szól, hogy elmegyünk haknizni A zene öröme mellett fontos szerepet kapnak az élmények is. Marci ezt bombának hívja. Manapság már ritka az olyan alkalom, amikor csak koncertezni mennek, előtte egy-egy programot is szerveznek közösen. Ezeket a bombákat mindig egy-egy cél kitűzése mellé dobják le, ami plusz motiváció: a Libri karácsonyi buliján való fellépésért beülhettek egy főpróbára a Radnóti Színházba, vagy a debreceni Campus Fesztivál előtt egész napos strandolás volt a jutalom. „Ez mondjuk utólag nézve nem volt túl jó döntés, az esti fellépésre zombik lettek a srácok” – mosolyog Marci.
Az élményalapú oktatást a több szempontból is kifejezetten sikeres első merítés, az egyesület működését megalapozó Várkonyi Csibészek fejlesztésével, közös foglalkozásaival csiszolták Ákosék. A csapattal 2018 áprilisában Brüsszelbe is eljutottak, a Nemzetközi Roma Napon léptek fel az Európai Parlamentben. Sokan még Pesten sem jártak ezelőtt, a koncertezés az A38 hajón hasonlóan egyedi élmény volt. „Egy évig nem győztük takarítani a kisbuszt, mert egy szerpentinnel kezdődik az út, amit nem bírtak a gyerekek… De most már szerencsére megszokták” – nevet Marci. Ruszó Dominik, a Csibészek énekese hozzáteszi: „Elég sokat utazunk, aminek nagyon örülök. De ez nem csak arról szól, hogy elmegyünk haknizni, – egy hálózatot akarunk kiépíteni, közös célokkal, közös úttal.”
Nagy az érdeklődés a Csibészek iránt, a korlátozások feloldása után nyár végén már több helyen is felléptek, zenéjükkel ugyanúgy megmozgatják az idősebb korosztályt, mint a fesztiválozó fiatalokat. Hangonyban a zenekar tagjaival egyidős, vagy még fiatalabb iskolások is szeretik őket, egyszer az egyik általános iskola udvarán átsétálva hangos sikítás, tapsolás követte őket. „Mintha a Beatles jelent volna meg” – nevetnek.
Sokat számít a Csibészek hírneve a programnak is, ma már egy új osztály toborzásánál az iskolákban nem kell bemutatni az egyesületet. Dominikék a fiatalabbak, a Beri Ádám vezette Kifia tagjainak útját is egyengetik, a programnak célja is, hogy a korábbi osztályok segítsék egymást, Ákosék azt szeretnék, ha idővel ők vennék át a stafétabotot.
Az egyesületet eleinte saját pénzből és a közvetlen környezetből érkező felajánlásokkal tartották fenn, most már magánadományok és a koncertekért kapott fellépti díj a fő forrás. Utóbbit a covidhelyzet jelentősen csökkentette. Ahogy mondják, pénz nélkül is sok mindent meg lehet oldani, de nagyon sok energiát vesz el a zsonglőrködés, arra pedig kevesebb idő marad, ami igazán fontos.
Mostani célkitűzésük egy budapesti stúdió felépítése, a IX. kerületi önkormányzattól kaptak kedvezményesen egy helyiséget, szeptembertől pedig szeretnének egy újabb osztályt. Közben persze a gyerekek egyéni terveivel is törődnek, a Csibészek közül Orsós Sanyi jövőre felvételizik a Zeneakadémiára, Boros Patrik a miskolci Bartókban klasszikus gitár, Dominik ugyanitt jazz-ének szakon tanul. A program előtt Domi nem is gondolta volna, hogy zenével fog foglalkozni: „Ha nem kerülök be, lehet, hogy nem is ezt az utat választom. Nagy szerencsém volt, hogy megtaláltak.”
Common Vibe Egyesület
Alapítás éve: 2018 (Ez az egyesületi bejegyzés dátuma, de a csapat már 2016 végén összeállt.) A csapat: 7 fő Éves költségvetés: 7 millió forint Mit kezdenének 10 000, 100 000 és 1 000 000 forint adománnyal? 10 000: Két húrkészletet tudnának venni a hangszerekhez. 100 000: Tíz gyerek iskolakezdését támogathatnák belőle tanszerekkel. 1 000 000: Az egyesületi kisbuszt újítanák fel, és az új osztály beindítását részfinanszíroznák.
Apa-gyerek kalandokkal és többkönyvnyi saját élmény megosztásával szeretnék becsatornázni az apaságot a férfias értékek közé. Herczeg Zsolt, Kertész András, Nagygyörgy Miklós és Szél Dávid mesélnek, mit jelent nekik az apaság, és miért tartják fontosnak, hogy össztársadalmi szinten változtassunk poros mintáinkon.
Átlagon felüli körülmények között élhetnek majd azok a 65 év feletti bérlők, akik az élményekkel és társasági eseményekkel teli mindennapokat választják a hamarosan nyitó Golden Palace Göd premium senior apartmanházban.
Pár éve még ragaszkodott volna a fekete ceruzaszoknyához és a tűsarkúhoz, de Veres Rita, az Edisonplatform vezetője munkahelyváltása óta sokkal szabadabban áll ahhoz, hogyan is öltözhet egy vezető.
Az alapító, Ferenc és felesége, Katalin számára a 30 éve történt indulás óta a vagyon magát a BioTechUSA céget jelenti. Mindig a cég egészsége volt az elsődleges, a nyereség is a cég fejlesztését szolgálta, azt az elmúlt évekig visszaforgatták a vállalatba. Ferenc vagyonhoz való hozzáállását is ez határozza meg, nincsenek nagy autók és yachtok – szemlélete a mai hivalkodó világban már-már puritán. Jól példázzák ezt 60 éves születésnapi rendezvényének résztvevői, akik szinte kizárólag a család, valamint gyerekkori, egyetemen és katonaságnál szerzett barátok, nem a sikeres üzlet hozta friss ismeretségek.
