Változott a piac, változott a világ, változott a hallgatóság, de a Jazzy 15 éve velünk van, ami nem csak egy rádió életében nagy idő. Nincs bulvár, celeb hírek, van helyette gazdaság, kultúra és válogatott, nem mainstream zene. De kik hallgatják, és merre tart ma a Jazzy Rádió? Suri Imrével, a rádió ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Mi változott az elmúlt 15 évben?
Változott a piac, méghozzá előnyére. Míg a korábbi évtizedekben a televízió volt az elsőszámú médium, addig az internet megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat. És míg az emberek a televízió nézése közben nem rádióztak, addig a rádió és az internet remekül megférnek egymással, és egy időben. A különböző digitális formátumok bárhol elérhetővé teszik a rádiót, nem csak az autóban vagy otthon, hanem az okoseszközök és az internet segítségével bármilyen élethelyzetben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az egyik legfontosabb dolog lett az „énidő”, illetve az emberek többsége jóval tudatosabban éli az életét, máris érthető, hogy miért emelkedik a rádiónk hallgatottsága a prémium szegmensben.
A Ferzol Kft.-nél mindent tudnak a lemezmegmunkálásról, és ezt évről évre egyre több megrendelőnek tudják bebizonyítani. A tápiószőlősi központú cég ma már több mint 700 embernek ad munkát és a Bíró család három generációja dolgozik benne.
Bíró Zoltán édesapja gondoskodott arról, hogy fia lehetőleg sose unatkozzon. Szakmunkástanár munkája mellett másodállású kisiparosként dolgozott kertekben, javított autókat, motorokat és már a nyolcvanas évek elején rendszeres beszállítója lett gép- és cipőgyáraknak. A rengeteg munkába középiskolás korától kezdve fiát is bevonta: „Bárhová elmehettem szórakozni, de vasárnap reggel 8-kor a műhelyben kellett lennem” – emlékszik vissza Bíró Zoltán. A módszer utólag sikeresnek bizonyult, hiszen édesapjával közösen alapított cége ma már évi tízmilliárd forint feletti forgalom mellett több mint 700 embernek ad munkát.
Zoltán annyira rákapott a munka ízére, hogy szerszámkészítői végzettségének megszerzése után nem is ment továbbtanulni, aminek akkor nem örült a család. Ettől függetlenül édesapja elkezdte összevásárolni a szerszámkészítéshez szükséges gépeket, így semmi akadálya nem volt annak, hogy 1990. január elsején elindítsák saját vállalkozásukat.
„Mi az első perctől kezdve úgy gondoltuk, hogy ezt csak nyíltan, tisztán és becsületesen lehet csinálni, de a kilencvenes években még kevesen vélekedtek így” – nosztalgiázik a kezdetekről ma már mosolyogva Bíró Zoltán. Az akkoriban főleg hidegalakítással, sajtolással, préseléssel foglalkozó Ferzol életében fontos mérföldkő volt 1993, hiszen ekkor készült el első zöldmezős beruházásuk, ahol szintén ekkor állt munkába az első, használtan vásárolt CNC gépük. A lyukszalagos vezérlésű gépet nekik kellett átalakítaniuk PC kompatibilissé, az akkoriban forradalmi újdonságnak számító technológia azonban jelentősen növelte a Ferzol termelékenységét.
Az innovációk keresésének és alkalmazásának fontos szerepe van a Ferzol sikereiben. A munkafázisok automatizálása 2013 óta folyamatos a cégben, ami nem jelenti a humán munkaerő leépítését. Az automatizálás ugyanis növelte a hatékonyságot, felgyorsította a termelést, így összességében még több dolgozóra lett szükség, mint azelőtt. A mai napig családi tulajdonban lévő cég a 2008-as válságot is irigylésre méltó módon vészelte át. „Amikor leálltak a megrendelések, másfél hónap alatt 45 munkavállalót kellett elküldenünk a 115-ből. A következő hónapokban – megrendelések híján – volt lehetőségünk átszervezni a céget, átállni egy hatékonyabb működésre, melyek végeredménye az lett, hogy az addigi árainknál olcsóbban tudtunk dolgozni. A márciusban elküldött 45 embert szeptember végéig – két fő kivételével – vissza tudtuk venni. Az a két fő, aki akkor kimaradt, azóta szintén nálunk dolgozik, ma már vezető állásban” – meséli az ügyvezető.
A Ferzol ma több mint 14 ezer féle cikket készít az 50 × 50 milliméteres lemeztől a négyméteresig. Ezekből készülnek többek között banki ATM-ek, nagyáruházak gyorskasszái, csomagküldő szolgálatok átvevőszekrényei, kombájnok vágóasztalai, vagy elektromos autók töltőoszlopai. A lemezmegmunkálás mellett ma már komplexebb feladatokat is lehet a Ferzolra bízni: a legyártott alkatrészeket kérésre összeszerelve, elektronikával ellátva és letesztelve szállítják a megrendelőnek. Zoltán édesapja, Bíró Ferenc ma is része a cég életének, mostanra pedig az ügyvezető két lánya is kiérdemelte saját jogán a helyét a Ferzolban.
Mára hagyomány lett, hogy a Ferzol csarnokavatással ünnepli jelesebb születésnapjait – így volt ez a 20., a 25., legutóbb pedig a 30. évfordulón is. Bíró Zoltánnak már a 35. születésnapra is megvan a terve, igaz azt várhatóan előrébb kell hozni: ha semmi nem jön közbe, két és fél év múlva újabb csarnokot adnak majd át.
A Sandstone az ezredforduló kultikus túraruhamárkája volt Magyarországon. A korábbi sikerek ellenére az utóbbi tíz év nem a csúcstámadásról szólt, így az alapítók tavaly eladták. Még egy éve sincs, hogy Sárközy Mihály, a Mountex egyik tulajdonosa megvásárolta, de már hazahozta a gyártást, és részben újrahasznosított anyagokkal állítja új pályára a márkát.
A legtöbben még mindig az „anyukám papucsa” kategóriába sorolják a Batz lábbeliket, így Kárpáti Zoltán alapító most az ismert cipőtervezővel, Vágó Rékával szövetkezett, hogy forradalmit fiatalítson a dizájnon. A Rekavago márkával közös, fagylaltszínű papucsokból álló kollekció jól passzol abba a világtrendbe, hogy már esküvőkön sem kötelező a magassarkú. A covid elhozta a kényelmi cipők idejét.
