Változott a piac, változott a világ, változott a hallgatóság, de a Jazzy 15 éve velünk van, ami nem csak egy rádió életében nagy idő. Nincs bulvár, celeb hírek, van helyette gazdaság, kultúra és válogatott, nem mainstream zene. De kik hallgatják, és merre tart ma a Jazzy Rádió? Suri Imrével, a rádió ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Mi változott az elmúlt 15 évben?
Változott a piac, méghozzá előnyére. Míg a korábbi évtizedekben a televízió volt az elsőszámú médium, addig az internet megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat. És míg az emberek a televízió nézése közben nem rádióztak, addig a rádió és az internet remekül megférnek egymással, és egy időben. A különböző digitális formátumok bárhol elérhetővé teszik a rádiót, nem csak az autóban vagy otthon, hanem az okoseszközök és az internet segítségével bármilyen élethelyzetben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az egyik legfontosabb dolog lett az „énidő”, illetve az emberek többsége jóval tudatosabban éli az életét, máris érthető, hogy miért emelkedik a rádiónk hallgatottsága a prémium szegmensben.
Debreczeni Barnabás eladta fő cégét, az első hazai kriptovaluta-váltó MrCoint, másik érdekeltsége, az első bitcoin-ATM-et beüzemelő Shinrai pedig tevékenység nélkül szunnyad egy ideig. A kriptovilág talán legismertebb, legnagyobb hatású hazai figurájáról négy éve írtunk portrét, most menedzseri válságáról és új üzletéről is beszélgettünk vele.
Hány bitcoin jutott be a váltódon és a cégeiden keresztül a hazai kriptopiacra? Tizenhatezer bitcoin volt, amikor legutoljára néztem. Etherből több tízezer.
És forintban ez mennyi? Ezt nem oszthatom meg. De emlékszem, nagyon örültünk, amikor elértük az első tízmillió forintot, aztán a százmilliót, aztán az egymilliárdot, és igazából akkor kezdett el nagyon gyorsan növekedni.
Vége lesz most ennek a szakasznak? Korszakhatár? Abszolút korszakhatár. Egyrészt teljesült az álmom, amiért elkezdtem: mindenkinek könnyen hozzáférhetővé vált a kripto Magyarországon. Másrészt volt egy – nem tudom, hogyan nevezzem – menedzseri válságom. Rájöttem, hogy nem vagyok elég jó menedzser, mások ezt nálam sokkal jobban csinálják. Sokkal hatékonyabb vagyok a stratégiai szintű tervezésben.
Debreczeni Barnabást a 100 magyar selfmade közé is beválogattuk.
A kriptóból mennyire fogsz kivonulni? Továbbra is nagyon érdekel. A Reactionben is van több olyan kriptós cég, ami most ott van az asztalon, amiket most elemzünk, hogy érdemes-e beléjük fektetni. Hiszek a kriptóban, nagyon fontos technológiának tartom. Valószínűleg lesznek ilyen befektetéseim, még az is lehet, hogy belekezdek valamikor egy új projektbe.
Az új fejezet: alapítóként már főállásban dolgozol egy kockázatitőke-befektetőben, a Reactionben. Mekkora az alap, és mivel foglalkozik? Tízmillió dollárral indult az első alapunk, mind az alapítók, magánszemélyek hozzájárulása, az átlagos tőkebefektetés jellemzően két-, három-, négyszázezer dollár. Az alapítók hetven százaléka multinál felsővezető, vagy NGO-knál, állami szerveknél vezető.
Exponenciálisan növekszik azoknak az innovációknak a száma, amik tényleg a világ valamely jelentős problémáját oldanák meg, viszont nem tudnak piacra lépni. A Reaction felsővezetői hálózatával az ajtónyitogatásban tudunk segíteni.
Rájöttem, hogy nem vagyok elég jó menedzser, mások ezt nálam sokkal jobban csinálják.
Februárban családostul kiköltöztök Balira. Miért pont Bali? A feleségemmel mindketten éltünk gyerekkorunkban külföldön, én Algériában nőttem fel, ő Brazíliában és Mexikóban. A személyiségünknek és annak, hogy milyen emberek vagyunk ma, jelentős része abból fakad, hogy eltérő közegben nőttünk fel. Azt szeretnénk, hogy a gyerekek már kiskorukban is találkozzanak teljesen más kulturális közeggel is, ne csak az európaival, és ne csak egyhetes nyaralások erejéig, hanem ennél mélyebben.
Másrészt olyan helyet kerestünk, ahol egész évben meleg van. Balin rengeteg a nemzetközi iskola, mi a Green Schoolt választottuk, a dzsungel szélén. A világ nagy problémáinak megoldására, különösen a környezetvédelmi kihívásokra fókuszáló generációt nevelnek. Az egész tantervet így építették fel, és ez egybevág a mi céljainkkal.
A műgyűjtés környezetbarát tevékenység, nemcsak neki, de a környezetének is tetszik, vallja Janikovszky János. A Móra Könyvkiadó tulajdonosa nem szokott róla beszélni, de nagyjából ötszáz darabos műgyűjteménye van. Amúgy sem felvágós típus, nem költ drága holmikra, butatelefont használ, még karórája sincs. A mindennapok egyszerűségét és finomságait megfogó, modern magyar festményekbe viszont évtizedek után is magával ragadóan réved bele.
