A Rákóczi tér olyan, mint a löncshús: van benne minden. Az egykori vörös lámpás negyed egyik sarkában gyakori jelenség az ezerforintos croissant-t rágcsáló sikkes vendég, míg a másik ficakban mokány hatvanas törzsközönség szürcsöli az asztali bort a csikkekkel kilyuggatott piros kockás asztalterítő fölött. A teret körbenőtték a pop-up boltok, jól megfér egymás mellett a cigány fodrászat és a kortárs minigaléria is.
Az elburjánzott hetedik és hatodik kerület kétségkívül tolódik rá a nyolcadikra, ahol a folyamatot egyelőre sikerült mederben tartani és meghagyni a környéket a maga természetességében, ám a dübörgő ingatlanfejlesztések már új szelekről (és emelkedő bérleti díjakról) árulkodnak. Divatos környék? Kis magyar Williamsburg? Egy újabb elbaltázott dzsentrifikációs terület? Vagy még mindig csak az egykori kupleráj hamvain vegetáló lepattant negyed, ahol az újhullámos kávé halottnak a csók? Nehéz még ítéletet mondani, de vitathatatlan, hogy a környék hatalmas változásokon esett át.
Debreczeni Barnabás eladta fő cégét, az első hazai kriptovaluta-váltó MrCoint, másik érdekeltsége, az első bitcoin-ATM-et beüzemelő Shinrai pedig tevékenység nélkül szunnyad egy ideig. A kriptovilág talán legismertebb, legnagyobb hatású hazai figurájáról négy éve írtunk portrét, most menedzseri válságáról és új üzletéről is beszélgettünk vele.
Hány bitcoin jutott be a váltódon és a cégeiden keresztül a hazai kriptopiacra? Tizenhatezer bitcoin volt, amikor legutoljára néztem. Etherből több tízezer.
És forintban ez mennyi? Ezt nem oszthatom meg. De emlékszem, nagyon örültünk, amikor elértük az első tízmillió forintot, aztán a százmilliót, aztán az egymilliárdot, és igazából akkor kezdett el nagyon gyorsan növekedni.
Vége lesz most ennek a szakasznak? Korszakhatár? Abszolút korszakhatár. Egyrészt teljesült az álmom, amiért elkezdtem: mindenkinek könnyen hozzáférhetővé vált a kripto Magyarországon. Másrészt volt egy – nem tudom, hogyan nevezzem – menedzseri válságom. Rájöttem, hogy nem vagyok elég jó menedzser, mások ezt nálam sokkal jobban csinálják. Sokkal hatékonyabb vagyok a stratégiai szintű tervezésben.
Debreczeni Barnabást a 100 magyar selfmade közé is beválogattuk.
A kriptóból mennyire fogsz kivonulni? Továbbra is nagyon érdekel. A Reactionben is van több olyan kriptós cég, ami most ott van az asztalon, amiket most elemzünk, hogy érdemes-e beléjük fektetni. Hiszek a kriptóban, nagyon fontos technológiának tartom. Valószínűleg lesznek ilyen befektetéseim, még az is lehet, hogy belekezdek valamikor egy új projektbe.
Az új fejezet: alapítóként már főállásban dolgozol egy kockázatitőke-befektetőben, a Reactionben. Mekkora az alap, és mivel foglalkozik? Tízmillió dollárral indult az első alapunk, mind az alapítók, magánszemélyek hozzájárulása, az átlagos tőkebefektetés jellemzően két-, három-, négyszázezer dollár. Az alapítók hetven százaléka multinál felsővezető, vagy NGO-knál, állami szerveknél vezető.
Exponenciálisan növekszik azoknak az innovációknak a száma, amik tényleg a világ valamely jelentős problémáját oldanák meg, viszont nem tudnak piacra lépni. A Reaction felsővezetői hálózatával az ajtónyitogatásban tudunk segíteni.
Rájöttem, hogy nem vagyok elég jó menedzser, mások ezt nálam sokkal jobban csinálják.
Februárban családostul kiköltöztök Balira. Miért pont Bali? A feleségemmel mindketten éltünk gyerekkorunkban külföldön, én Algériában nőttem fel, ő Brazíliában és Mexikóban. A személyiségünknek és annak, hogy milyen emberek vagyunk ma, jelentős része abból fakad, hogy eltérő közegben nőttünk fel. Azt szeretnénk, hogy a gyerekek már kiskorukban is találkozzanak teljesen más kulturális közeggel is, ne csak az európaival, és ne csak egyhetes nyaralások erejéig, hanem ennél mélyebben.
Másrészt olyan helyet kerestünk, ahol egész évben meleg van. Balin rengeteg a nemzetközi iskola, mi a Green Schoolt választottuk, a dzsungel szélén. A világ nagy problémáinak megoldására, különösen a környezetvédelmi kihívásokra fókuszáló generációt nevelnek. Az egész tantervet így építették fel, és ez egybevág a mi céljainkkal.
Hat és fél százalék fölé emelt kamattal támad a vadiúj inflációkövető állampapír-sorozat, ki tud ezzel versenyezni? Mi várható idén a legnépszerűbb befektetési alapoktól? Érdemes végre átcsoportosítani az elmúlt években égbe szálló részvényekből és az úgynevezett szuperállampapírból?
