Abszolút vegyes felforgató

Mennyi pénzt szívhatott el a befektetési alapokból az elmúlt években, hogy az állam kiemelt kamatot kínált a lakossági állampapírokra? A Magyar Állampapír Plusz két és fél éve például óriási durranás volt.
Már korábban a kamatozó kincstárjegy és más kampányok is kannibalizálták az alapokat, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakosság pénzügyi megtakarításaiban tízezer milliárd forint lett az állampapír, a nagyon alacsony szintről felment a súlya harminc százalékra. Azt látjuk, hogy a lakossági megtakarítások évente nominálisan hét–nyolc százalékkal nőttek az elmúlt öt évben.


Ez a növekedés lényegében állampapírba áramlott, egészen 2020 tavaszáig. Márciusban a nagy ijedségben mindent eldobtak az emberek, minipánik volt, nyáron pedig nagyjából egyformán kezdtek nőni a megtakarítások az alapokban és a lakossági állampapírokban is. És a megtakarítások bővülése is nagyobb volt a megszokottnál, mert a lezárások miatt kevesebbet tudtak költeni az emberek.


Tavaly viszont már nagyot mentek az alapok, különösen az év végén. Ebben benne lehet, hogy a lakossági állampapírok kamatát megette az infláció, és csak idén január közepén hozott ki vonzó konstrukciókat az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK)?
Szerintem van ilyen hatás is, de tavaly már amúgy is volt a megtakarítóknak egy rakás állampapírjuk, a befektetők pedig kerestek mást is, egyre jobban látszott, hogy az új pénzeket már nem csak állampapírba allokálják. Ebbe az irányba hatott az is, hogy a forint trendszerűen gyengült, egyre többen gondolták, hogy érdemes devizaalapon is befektetni. Közben a részvények száguldottak, ez is eljutott az emberekhez, több pénz áramlott a kockázatosabb portfóliókba. A december pedig mindig erős, ilyenkor már kapnak bónuszokat az emberek, amiket továbbra sem volt könnyű költeni, maradt leköthető megtakarításuk.