Debreczeni Barnabás eladta fő cégét, az első hazai kriptovaluta-váltó MrCoint, másik érdekeltsége, az első bitcoin-ATM-et beüzemelő Shinrai pedig tevékenység nélkül szunnyad egy ideig. A kriptovilág talán legismertebb, legnagyobb hatású hazai figurájáról négy éve írtunk portrét, most menedzseri válságáról és új üzletéről is beszélgettünk vele.
Hány bitcoin jutott be a váltódon és a cégeiden keresztül a hazai kriptopiacra? Tizenhatezer bitcoin volt, amikor legutoljára néztem. Etherből több tízezer.
És forintban ez mennyi? Ezt nem oszthatom meg. De emlékszem, nagyon örültünk, amikor elértük az első tízmillió forintot, aztán a százmilliót, aztán az egymilliárdot, és igazából akkor kezdett el nagyon gyorsan növekedni.
Vége lesz most ennek a szakasznak? Korszakhatár? Abszolút korszakhatár. Egyrészt teljesült az álmom, amiért elkezdtem: mindenkinek könnyen hozzáférhetővé vált a kripto Magyarországon. Másrészt volt egy – nem tudom, hogyan nevezzem – menedzseri válságom. Rájöttem, hogy nem vagyok elég jó menedzser, mások ezt nálam sokkal jobban csinálják. Sokkal hatékonyabb vagyok a stratégiai szintű tervezésben.
Változott a piac, változott a világ, változott a hallgatóság, de a Jazzy 15 éve velünk van, ami nem csak egy rádió életében nagy idő. Nincs bulvár, celeb hírek, van helyette gazdaság, kultúra és válogatott, nem mainstream zene. De kik hallgatják, és merre tart ma a Jazzy Rádió? Suri Imrével, a rádió ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Mi változott az elmúlt 15 évben?
Változott a piac, méghozzá előnyére. Míg a korábbi évtizedekben a televízió volt az elsőszámú médium, addig az internet megváltoztatta a médiafogyasztási szokásokat. És míg az emberek a televízió nézése közben nem rádióztak, addig a rádió és az internet remekül megférnek egymással, és egy időben. A különböző digitális formátumok bárhol elérhetővé teszik a rádiót, nem csak az autóban vagy otthon, hanem az okoseszközök és az internet segítségével bármilyen élethelyzetben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az egyik legfontosabb dolog lett az „énidő”, illetve az emberek többsége jóval tudatosabban éli az életét, máris érthető, hogy miért emelkedik a rádiónk hallgatottsága a prémium szegmensben.
Mitől lesz prémium egy rádió?
Ott kezdődik, hogy mi nem mainstream zenéket játszunk, hanem egy sokkal szofisztikáltabb és igényesebb szelekciót. De legalább ennyire fontos, hogy amikor megszólal egy műsorvezető, akkor értékes információval szolgáljon a magas elvárású hallgatóink számára. Nálunk nincs bulvár, celeb hírek, van helyette gazdaság, kultúra, sport, értékes beszélgetések véleményvezérekkel, gondolkodókkal, cégvezetőkkel. Jól követhető mindez a Millásreggeli esetében, amely műsor szembe menve a többi reggeli-röhögős műsorral, gazdasági hírekkel, tőzsdével, fenntartható fejlődéssel, történelmi rovattal, és még sok más értékes tartalommal is ki tudott alakítani egy komoly hallgatói bázist.
Kik hallgatják a Jazzyt?
A Jazzy rádiónál 70 százalék a diplomások aránya. A Jazzy egy modern nagyvárosi életérzést közvetít. Hallgatóink többsége átlag feletti jövedelemmel rendelkezik, és jellemzően igényes, nem csak a jó tartalomra. Nap mint nap kihívást jelent megfelelni nekik, de a folyamatosan emelkedő hallgatottsági adatok azt mutatják, hogy jól csináljuk.
Hogyan hatott a covid a Jazzy Rádióra?
Az elmúlt három évben a folyamatos növekedés mellett közel megdupláztuk a hallgatóink számát. A járvány felgyorsította a home office-ra való átállást, az pedig némileg megváltoztatta a rádióhallgatási szokásokat is. Nyilván az elején voltak nehézségek, visszaléptek hirdetők, de ezt mindenki megtapasztalta a piacon.
Mi a feladat a következő évekre?
A minket hallgatók többsége 30–35 éves korára ér el olyan szintre, hogy már nem lesz neki elég a mainstream, sem zenében, sem szöveges tartalomban. Ha ebben az időszakban meg tudjuk őket szólítani, akkor jó eséllyel válnak elkötelezett Jazzy-hallgatókká.
Hat és fél százalék fölé emelt kamattal támad a vadiúj inflációkövető állampapír-sorozat, ki tud ezzel versenyezni? Mi várható idén a legnépszerűbb befektetési alapoktól? Érdemes végre átcsoportosítani az elmúlt években égbe szálló részvényekből és az úgynevezett szuperállampapírból?
Továbbra is a vegyes alapok lehetnek népszerűek, könnyen eladhatók, mondja Vízkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöke. Plusz nagyot mennek a tematikus konstrukciók, éljen a zöldülés és a felforgatás.
