Szívtelenség vagy a legkeményebb áldozathozás, hogy a szülők két évre hátrahagyták a gyereküket mint afféle zálogot, és úgy menekültek el Ceaușescu pokoli Romániájából, mert tudták, hogy így lehetnek majd a leggyorsabban, újra együtt boldogok egy élhetőbb helyen? Bodor Johanna táncos, koreográfus névházassággal került Magyarországra a 80-as években, a Nem baj, majd megértem című önéletrajzi regényéből készült előadás nemcsak róla, de kortársai tömegének rettegéseiről, megaláztatásairól és küzdelmeiről is szól.
Ez olyan esély volt, mintha magad választhattad volna ki a lottó nyerőszámait.” Így magyarázzák el a szülők a lányuknak, hogy édesanyja miért nem tér vissza Magyarországról, ahová eredetileg csak két hétre kapott vízumot. Édesapja, akit jól ismertek magyarországi értelmiségi körökben is (ő Bodor „Diurnus” Pál író, újságíró volt – a szerk.), valamivel korábban „orvosi kezelésre” hivatkozva utazhatott Budapestre, és vízumát sikerül sorozatosan meghosszabbíttatnia. Végül egyikük sem megy haza többé, a 17 éves Johannának, a bukaresti balettintézet ígéretes növendékének az alatt a két év alatt, amíg magára marad, le kell érettségiznie, készülni a balettvizsgára, munkát kell találnia – és leginkább megmaradni önmagának a magányban, rettegésben, néha fűtés, víz, étel nélkül.
A 80-as évek diktatúrájában a hátrahagyott gyermek volt a román hatóságoknak a garancia, hogy a disszidálók tisztességesen és a politikai elvárásoknak megfelelően viselkednek majd a határon kívül is – már ha egyáltalán elmennek. Amikor szülei megkérdezik, hogy képes lenne-e végigcsinálni a „nagy játszmát” egyedül, Johanna nem tehet mást: a bukaresti családi otthonban várja, hogy megkapja az engedélyt a névházassághoz, aztán annak segítségével a Magyarországra költözéshez. „Kár lett volna a szüleimet hazarángatni, és semmi kedvem nem lett volna lelkifurdalások közepette élvezni anyukám húslevesét” – magyarázza a Jurányi Házban látható darabban Johanna (Bánfalvi Eszter), és nem hibáztatja a szüleit, amiért magára hagyták.
Hobbiból kezdtek szappant főzni, ma már hátrányos helyzetűeknek adnak munkát. A miskolci műhelyben kóser pecsét is kerül a csomagolásra.
Az első szappant otthon, még gyakorlatilag vegyiöltözetben főztem” – emlékszik vissza Takács-Tóth Ágnes, akit Furdi Lilla és Kiss Gábor, a Natur Premium alapítói a vállalkozás ötletgazdájának neveznek. „Ezt igazából vagy megutálod, vagy megszereted” – folytatja Ágnes, és esetében egyértelműen az utóbbi történt. Évekkel ezelőtt egy magazinban olvasott a szappanfőzésről, nem sokkal később annyira beleásta magát a témába, hogy ünnepekkor rendszeresen hozott ajándékba a kollégáknak Gáborék pályázatíró cégébe a szappanjaiból.
2016-ban hárman úgy döntöttek, a piacon is megméretik a terméküket. Az akkor lefektetett alapelvekhez azóta is ragaszkodnak: minden szappan kézzel készül, állati eredetű anyagoktól, állatkísérletektől, pálmaolajtól és színezékektől mentesen, a lehető legjobb minőségű – ráadásul kóser – összetevőkből. Utóbbinak jele a miskolci főrabbi, Markovics Zsolt pecsétje a csomagoláson. Emellett Ágneséknek az is fontos, hogy hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmazzanak. Most hat munkatársuk van, ők főleg védett korúak, alacsony iskolai végzettségűek vagy gyesről és gyedről visszatérők.
A hosszú engedélyeztetési és tesztelési folyamat után végül 2018-ban kezdtek el árulni hatféle szappant. „Elkészítettük a reklámanyagokat, és e-maileket küldtünk kézműves boltoknak” – mondja Gábor. Az első két évben a termékek döntő többségét karácsonyi és kézműves vásárokon adták el. „A szappanok hatvan–hetven százalékát most is ajándéknak veszik: Valentin-napra vagy ballagásra, de a karácsony a legerősebb. Több miskolci osztály is ezt adja majd a tanárainak” – magyarázza Lilla. Az igazi nehézséget nem a gyártás folyamata, hanem az időzítése jelenti. Mivel csak a száradáshoz két hónap kell, jól át kell gondolniuk, hogy az irodájuk melletti kis üzemben mekkora mennyiség gyártását vállalják el. A Ghánából importált és tégelyekbe adagolt sheavajjal könnyebb dolguk van, az kevésbé kényes termék. A bőven ezer forint feletti árat 2021-ben körülbelül húszezer szappanra fizették ki a vevők.
Némi meglepetésükre a teafa-illóolajos, aktív szenet tartalmazó fekete szappan fogy a legjobban. Pedig eredetileg különlegességnek szánták. „Egy miskolci kozmetikus vásárolt belőle vagy százat, és másfél hét alatt eladta. Aztán felhívott, hogy többet nem vesz tőlünk, mert neki az az üzlet, ha kinyomhatja a pattanásokat, és nem az, hogy a szappanunktól eltűnjenek az emberek arcáról” – mondja nevetve Gábor, aki a feketénél is nagyobb büszkeségüknek nevezi a 24 karátos aranyat tartalmazó arany szappanjukat.
„Fontolva haladunk” – válaszolják a jövőjüket firtató kérdésre. Csak addig növekednének, amíg vállalni tudják, hogy kézzel készítsék termékeiket – amik emiatt aligha fognak megjelenni a nagy áruházláncokban. „Fontosabb, hogy minden este tiszta lelkiismerettel fekszünk le” – nyugtázzák. Amit már csak azért is megtehetnek, mert náluk nem vész kárba semmi. A valamiért eladásra alkalmatlan szappanokat hajléktalanszállóknak vagy rászorulóknak adják.
Natur Premium Szociális Szövetkezet
Alapítás: 2013 (Korábban más tevékenységekkel működött.) Árbevétel (millió forint): 2020: 15,2 2021: 30,0 Adózott eredmény (millió forint): 2020: 0,7 2021: nincs adat
Egy szuterénből indultak, és egyszer majdnem elúszott az üzletük. Ma több mint hétmilliárd forint az árbevételük, és közben a piac is hozzájuk érett. A Wagner Solar alapítója, Beleznai Nándor már „csak” napi tíz órákat dolgozik a napelemeket és alternatív energetikai megoldásokat kínáló családi cégben, a fiatalabb Beleznaiak már több területre is bejelentkeztek.
A legenda szerint Erzsébet királyné egyik kedvenc gödöllői helye a Pusztaszentjakabi-tó volt, melynek partján maga is rengeteget időzött. A tópart közelében ma újépítésű házak sorakoznak és babakocsis anyukák sétálgatnak körülötte, köszönhetően annak, hogy egy cég fantáziát látott a területben és tűzön-vízen át végigvitte elképzelését. A Sissy Villapark és az Active Komplex Kft. kalandos története.
Továbbra is a vegyes alapok lehetnek népszerűek, könnyen eladhatók, mondja Vízkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöke. Plusz nagyot mennek a tematikus konstrukciók, éljen a zöldülés és a felforgatás.