A legenda szerint Erzsébet királyné egyik kedvenc gödöllői helye a Pusztaszentjakabi-tó volt, melynek partján maga is rengeteget időzött. A tópart közelében ma újépítésű házak sorakoznak és babakocsis anyukák sétálgatnak körülötte, köszönhetően annak, hogy egy cég fantáziát látott a területben és tűzön-vízen át végigvitte elképzelését. A Sissy Villapark és az Active Komplex Kft. kalandos története.
Egy nappali szoba méretű erkélyen, pontosabban annak nyers betonszerkezetén állunk, ahonnan belátni szinte a teljes villaparkot. Velünk szemben modern lakóházak sorakoznak grillsütővel a teraszon és trambulinnal a kertben, a 11 hektáros terület másik felén pedig a hideg januári szélben is közel száz építőmunkás dolgozik azon, hogy több tucat családnak élhető otthont és kellemes környezetet teremtsen.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉTÓL AZ ÜZLETI TERVIG
A Mogyoródon épülő Sissy Villapark izgalmas színfolt az agglomerációs lakóparkok közt. Antalházi György, az Active Komplex Kft. ügyvezetője először azért autózott ki erre a telekre, hogy megnézze, fel lehet-e itt építeni egy év alatt tíz házat. A hatalmas területen akkoriban még két tulajdonos osztozott, az egyikük 14, a másik 82 telekkel. György, miután első körben lebeszélte az eredeti fejlesztési tervekről az előbbieket, addig nyaggatta a másik, több telekkel bíró tulajdonosokat, amíg sikerült összehozni velük egy találkozót. „Tízperces megbeszélésnek indult, három és fél óra lett belőle. Ez alatt sikerült meggyőznöm őket arról, hogy ez a projekt csak úgy lehet sikeres, ha egy kézben van a marketing, az értékesítés és a kivitelezés. Kértek tőlem egy üzleti tervet, amit másnap reggelre 36 oldalon leadtam nekik, egy hét múlva pedig el is fogadták azt” – meséli György a kezdeteket.
Ahogy a mondás is tartja: kellett, mint az argentin grillétterem Pesthidegkútnak.
Persze, nincs ilyen mondás – ráadásul a Hidegkúti út, ahol járunk, az utcatáblák szerint már Hársakalja–Remetekertváros –, de lehetne. Az a rész határozottan megáll, hogy a Barriót a nyár végi start óta a keblére ölelte a környék (a név is ezt jelenti). Minket, a tengerszinthez közelebb élőket lassabban ért el a hír, így aztán nekünk az is váratlan, hogy amikor vasárnap nyitás után percekkel besétálunk, foglalás nélkül csak szomorú fejingatást kapunk a télen ötven szék körüli étteremben.
Konrády Zoltán a 2010-es évek nagy felfutásától a koronavírus-pöröly lesújtásáig vitte az amerikai értelemben véve steakes Knrdyt a belvárosban, és a posztcovid korszellemmel teljes összhangban inkább ott nyitott új helyet, ahol életvitelszerűen tartózkodnak fizetőképes magyarok. Budának is egy olyan, éttermekkel ritkásan ellátott határszéli részét választotta, hogy ha még terjeszkedne kicsit a kert, az már átlógna Solymárra. A séf magyar, de a konyhai és a pincércsapat egy része is spanyol ajkú. A koncepció szíve egy parrilla, azaz óriás faszenes grill, de az argentin határt nem őrzik szigorúan, vannak baszk, katalán és pánamerikai fogások is.
Ülőhely híján nekünk az elvitel jut, és a felismerés, hogy a Barrióba is átmentett steakeket nem kéne egy műanyagdobozban kihűlni hagyni, úgyhogy másfelé indulunk. A látványból a cevichénél is elvesz, hogy dobozból jön (tányéron a fotók alapján igen dekoratív volna), és az a vicc is gyorsan elfárad benne, hogy megpirítva kerül bele a kukorica. A hal viszont üdítően friss, és egy nagyon szépen belőtt arányú, kellemesen savas-citrusos, kulturáltan csípős leche de tigre (tigristej) marinád áztatja.
Külön gyerekmenüt nem láttam, viszont gyerekeket a vendégtérben bőven. A Barrióban pizza is sül, nekik az lehetne az egyik kézenfekvő választás, és kóstolva az derül ki, hogy a tőkehallal töltött paprika a másik. Rímel a magyar töltött paprikára, de ennek sült paprikától lesz édeskés a szósza is. Papírforma szerint az empanada (kis töltött tésztabatyu) lehetne a harmadik kölyökfavorit. A hat ízből mi a marhásat, a rikottás-spenótosat és a hagymás-sajtosat próbáljuk: a budapesti átlaggal – merthogy ezt több helyen próbálják mások is bepörgetni – szemben itt a tészta kellően omlósra sikerül, csak a töltelék az, ami magában száraz hatású. A hozzá járuló pikáns paradicsomszósszal minden szépen kikerekedik, de gyerekeknek úgy már sok lesz a pikantériából.
A morcipan argentin véres hurka, a magyarral ellentétben marhahús alapokon áll, és itt kettévágva hever egy nagyon kellemesen zsíros lepénykében, egy kis salsával. Első ránézésre, sőt magába a hurkába harapva sem gondolnánk, de együtt pillanatok alatt elfogy. A főszereplő mégis egyértelműen a séfajánlatban szereplő marhaoldalas. A csonttal jön, és egy határozottabb nézéstől leomlik róla – (nagy)kanállal esszük. Bőségesen jut mellé pecsenyelé is, ami itt szerencsésen a sült hús levéről szól, és nem valami ragacsos BBQ-egyenmártás a megidézett földrész északi feléről. A krumplipüré ellenben, hacsak nem az újdonsült törzsvendégek követelték ki, el is maradhatna.
A meglepetésnek hívott desszerttel zárunk, ami annak alapján, ahány fotón felbukkan, sokaknak már nem meglepetés: dulce de lechés (nádcukorból készült karamellkrémes) sült ananász, ami valahogyan képes nem gejl lenni. A honlapról nem egyértelműek a kiszállítás határai, de azzal és a bejutással is érdemes próbálkozni: a Barrio ételei műfaján belül házias, otthon mégis nehezen reprodukálható, amúgy is társaságba való fogások, egészen korrekt ársávban.
Barrio Budapest II., Hidegkúti út 2/a. A teszt időpontja: 2022. január 23.
Ápolónak indult, végül masszőr és gyermekvédelmi szakember lett. Tóth Ákos először a vörösiszap-katasztrófa idején mozgósított hatalmas közösségi energiákat mások megsegítésére. Az élmény hatására aztán elindította az Age of Hope Alapítványt, hogy minél több mélyszegénységben élő gyerek jusson megfelelő élelmiszerhez és nyári táborokhoz.
Ha valami baj van, azonnal mehessek magánorvoshoz, és ott már ne is kelljen fizetnem. Sokak vágya ez, sokan tesznek is már érte, de még többen vannak, akik halogatják a döntést, és végül későn (sem) lépnek. A magán-egészségbiztosítások hazai piaca még mindig tanulópálya. Nagyon lehet élvezni, de tele van buktatókkal, tévhitekkel és bosszantó finomságokkal, amik csak a gyakorlatban jönnek elő.
Debreczeni Barnabás eladta fő cégét, az első hazai kriptovaluta-váltó MrCoint, másik érdekeltsége, az első bitcoin-ATM-et beüzemelő Shinrai pedig tevékenység nélkül szunnyad egy ideig. A kriptovilág talán legismertebb, legnagyobb hatású hazai figurájáról négy éve írtunk portrét, most menedzseri válságáról és új üzletéről is beszélgettünk vele.
