– folytatódik az Indotek Group plázafelújítási programja
A bevásárlóközpontok jövője a kereskedelem és az ingatlanpiac egyik legaktuálisabb kérdése. A szektor szereplőinek a változó vásárlói igények mellett a folyamatosan terjeszkedő e-kereskedelem és a világjárvány teremtette új feltételekhez is alkalmazkodnia kell, újradefiniálva szerepüket az értékesítésben. Magyarország legnagyobb kereskedelmi ingatlanportfólióval rendelkező befektetéskezelő cégcsoportja, az Indotek Group összesen 38 plázát működtet itthon és külföldön. A bevásárlóközpontok sorsáról, napjaink vásárlási szokásairól és a cégcsoport nagyszabású plázafelújítási programjáról dr. Hegedüs Gáborral, az Indotek Group portfólió menedzsment igazgatójával beszélgettünk.
Az Indotek Group az elmúlt években folyamatosan bővítette plázaportfólióját. Hogyan néz ki jelenleg a portfólió és mi a tervük ezekkel az épületekkel?
A versenyképes kis- és középvállalkozások jelentik az EU motorját, nélkülük nincs európai és magyar fejlődés. Mivel a hazai kkv-k digitalizációja alacsony szintű, nagy feladat a szektor felzárkóztatása, melyben a szemléletformáló és tanácsadó szakmai szervezetekkel közösen a telekommunikációs ágazat is kiemelt szerepet játszik. A Modern Vállalkozások Programja és a Vodafone példaértékű együttműködése új fejlesztési lehetőségeket hozott a kkv-k számára.
Az export és a hatékonyság növelése, valamint a magasabb hozzáadott értékű munka az eredménye a kis- és középvállalkozások digitalizációjának, mondja Dobó Mátyás, a Vodafone üzleti szolgáltatások vezérigazgató-helyettese. A vállalat tavaly csatlakozott szakértői és szolgáltatói partnerként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Programjához, céljuk a hazai kkv-k digitális felzárkóztatása. Véleménye szerint a piaci szereplőknek, a szakmai szervezeteknek és a kormányzatnak egyaránt fontos érdekről van szó, ezért több közös ponton működnek együtt. A vállalat nemrég mutatta be a kkv-knak szóló új platformját és a banki forrásoktól idegenkedő, kockázatkerülő kkv-k bevonzására is javaslatot tettek. A program harmadik fontos lába az MVP-vel való közös munka, aminek keretében a vállalkozásokkal való kapcsolatba lépés, az edukáció és a szemléletformálás is komoly együttműködési terület Dobó szerint.
Szintén a közös együttműködés jelentette előnyöket és a hazai kkv-k digitalizációjának fontosságát emeli ki Kott Ferenc, az MKIK Digitalizációs Kollégiumának elnöke, aki szerint az elmúlt időszak megmutatta, hogy minden vállalkozás számára kritikus fontosságú a fejlesztés, sokaknak a digitalizáció egyenesen az életben maradást jelentheti. Egy ilyen horderejű változás levezényléséhez pedig indokolt a professzionális tervezés és megvalósítás, amely a Modern Vállalkozások Programjának tanácsadói révén elérhető. Minden vállalkozásnál vannak digitalizálható területek, legyen szó az ügyfelek magasabb szintű kiszolgálásáról vagy a belső működési és termelési optimalizációról. A MVP maga is igyekszik példát mutatni, amikor még a mesterséges intelligenciát is csatasorba állítja: az érintett több százezres méretű hazai kkv-állományt tervezik így tájékoztatni a fejlesztési lehetőségekről. A kapcsolatfelvételt és a tanácsadást támogató mesterséges intelligencia betanítása és élesítése a következő időszakban várható.
A két szervezet a jövőben is együttműködik. Szakembereik egyetértettek abban, hogy a kormányzat, a szolgáltató és tanácsadó cégek közös programja vezet a hatékonyabb kkv-digitalizációhoz.
MODERN VÁLLALKOZÁSOK PROGRAMJA
A Program célja a vállalkozások digitális fejlesztéseinek közvetlen támogatása és az IKT eszközök konkrét előnyeinek bemutatása. A díjmentes szolgáltatások közé tartozik a személyes, testre szabott audit és tanácsadás. 1000+ informatikai szállító cég kedvezményes kínálatából válogathatnak a regisztrált cégek. A Program eddig közel 20 ezer vállalkozást ért el és segített a fejlesztésben. A részletek elérhetőek a www.vallalkozzdigitalisan.hu oldalon.
Szívtelenség vagy a legkeményebb áldozathozás, hogy a szülők két évre hátrahagyták a gyereküket mint afféle zálogot, és úgy menekültek el Ceaușescu pokoli Romániájából, mert tudták, hogy így lehetnek majd a leggyorsabban, újra együtt boldogok egy élhetőbb helyen? Bodor Johanna táncos, koreográfus névházassággal került Magyarországra a 80-as években, a Nem baj, majd megértem című önéletrajzi regényéből készült előadás nemcsak róla, de kortársai tömegének rettegéseiről, megaláztatásairól és küzdelmeiről is szól.
Ápolónak indult, végül masszőr és gyermekvédelmi szakember lett. Tóth Ákos először a vörösiszap-katasztrófa idején mozgósított hatalmas közösségi energiákat mások megsegítésére. Az élmény hatására aztán elindította az Age of Hope Alapítványt, hogy minél több mélyszegénységben élő gyerek jusson megfelelő élelmiszerhez és nyári táborokhoz.
Mi köti össze Alföldi Róbertet és Halácsy Pétert? D. Tóth Krisztát és Orosz Bálintot? Váradi Józsefet és Majkát? És még további 94 embert Pressertől Soros Györgyön át Szabados Ágiig? Mindannyian saját erőből léptek nulláról az egyre, építettek céget a tudásukra vagy személyes márkát a nevükből. Teljesítményükhöz nem kellettek politikai kapcsolatok, de kellett az egyedi látásmód, egy új ötlet vagy egy új minőség igénye. Ezek az igazán nagy sztorik – a 100. magyar Forbesban 100 nagy dobás.
