Az elmúlt félévben Dabas felkerült az ország gasztronómiai térképére, aminek nem más az oka, mint egy újonnan nyílt, izgalmas delikát és bisztró. Kevesebb mint egy órára Budapest belvárosától igazi gourmet mennyország vár ránk, ami kirándulási úticélnak sem utolsó, de a helyiek körében is kedvenc. A Dabas Deli · Bistro egy világutazás vége, és egy ízutazás kezdete.
Dabas gourmet helyének eredettörténete meglehetősen messzire nyúlik vissza. „Az elmúlt évtizedek során rengeteget utaztam a világban, elsősorban olyan tájakra, amiket a legkevésbé sem a fényűző turistacélpontok közt jegyeznek. Utazásaim közben végig ott motoszkált bennem, hogy kellene otthon nyitni egy olyan helyet, ahova jó elmenni reggelizni, ahol a legjobb kézműves kávékat kóstolhatod, hoz egy őszinte, mégis élményekkel teli bisztrókonyhát, delikáteszében pedig megtalálod a top gasztronómia alapjait” – meséli Pócsik László.
A VIDÉK ESSZENCIÁJA
Pedig Pócsik László a legkevésbé sem a vendéglátásban töltötte az elmúlt évtizedeket. A Dabas Deli · Bistro tulajdonosa élete nagyobbik részében a járműiparban dolgozott: autó- és motorszalonja, illetve egy terepjáró-átépítéssel foglalkozó manufaktúrája van. Ez utóbbi mellé fontos hozzátenni, hogy Lászlóék csapata a magyarok közül egyedüliként nyert kategóriát a legendás Dakar ralin.
Brazília, Egyiptom, Ghána, Üzbegisztán, Vietnám és még 57 másik ország. A közös bennük, hogy magyar cégektől importálnak és kapcsolatban vannak a VI. kerületi Nagymező utcával.
A világ egy-egy óriásvállalatának sok ezer cégből álló beszállítói rendszere behálózza a Földet. Ezeket a beszállítói kapcsolatokat, ha nem is lehetetlen, de nehéz lemodellezni, ráadásul egyetlen sérülési pont fennakadást okozhat a teljes kapcsolatrendszer megszokott, kialakított működésében. Az elmúlt másfél évben indokoltan van a globális kereskedelem helyzete a gazdasági szereplők figyelmének középpontjában. Felgyorsult digitalizáció ide vagy oda, szennyvizet tisztítani szubszaharai Afrikában, defibrillátort szállítani Dél-Amerikába vagy bankautomatákat telepíteni Közép-Ázsiában nem lehet online – ahogy általában egy rulírozó hitelkeret sem elég a finanszírozásához.
„Nagyobb piac, nagyobb kihívások. Nemrég még mi sem gondoltuk volna, hogy egyszer könnyebb lesz lebonyolítani egy 8–10 tárgyalásból álló napot a világ másik felén, mint megszervezni azt” – mondja az EXIM elnök-vezérigazgatója. Jákli Gergely, a magyar exporthitel-ügynökség vezetője és csapata közel 2500 olyan cégnek, köztük is főleg kkv-knak nyújt pénzügyi szolgáltatást, akik az exportban dolgoznak, vagy – a hazai vállalatfinanszírozási szektorban egyedüliként – olyan külföldi cégeket, néhány esetben szuveréneket hiteleznek, akik Magyarországról importálnak. „Az üzleti utak nekünk és az ügyfeleinknek is megnehezültek, de a pandémia ellenére, az elmúlt másfél évben is nőtt a külföldi ügyletek volumene, 2016 óta pedig megháromszorozódott. A mi ügyfeleink a világ különböző égtájain működnek vagy oda szállítanak. A technológiai know-howtól, az élőállatokon, orvosi műszereken és feldolgozott élelmiszeren keresztül a műszaki berendezésekig nagyon széles a skála, hogy mit exportálnak a hazai szereplők. Szerencsére, nehéz lenne olyan országot találni, amelybe ne érkezne – részben vagy egészben – magyar cég terméke” – mutatja be az EXIM-es munkát Jákli Gergely.
„A mi termékeinknek is a nemzetközi piacon kell versenyképesnek lenniük,” – válaszolja a kérdésre, hogy mindebben milyen szerepe van EXIM-nek –, hiszen a világ exporthitel-ügynökségeinek az a dolguk, hogy speciális, innovatív, nemzetközileg értelmezhető, klubhitelekben összefogható pénzügyi szolgáltatást nyújtsanak; ha kell, finanszírozás, ha kell, biztosítás formájában. Úgy is fogalmazhatok, hogy az exportőrök nemzetközi versenyre alkalmas pénzügyi beszállítói vagyunk. Ha röviden akarjuk összefoglalni az exportfinanszírozási elvárásokat, a külpiacon versenyző áruhoz és szolgáltatáshoz a szintén ott helytállni képes gazdasági, pénzügyi háttér kell, és ezt biztosítjuk mi, számos esetben úgy, hogy a külföldi, akár kockázatosabb országban működő vevőnek adunk hitelt.” Ebben a különleges világban nem megkerülhető a kérdés, hogy van-e kedvenc sikersztori: „Láttunk, látunk beszállító kkv-ból exportnagyvállalattá fejlődő ügyfelet, termékével egzotikus piacokat meghódító céget vagy külföldön, nemzetközi konzorciumban, fenntarthatósági szempontokat célzó beruházást. Ilyen színes ügyfélkörben minden sztori sikersztori a maga nemében.”
Mi lesz a részvénypiacokkal, ha tartós marad a bérnyomás, és elszáll az infláció a világban? Mennyire viseli meg a magyar gazdaságot a választási kiköltekezés? Jön-e április után a feketeleves? Hogyan fektetnek be a nagyon bizonytalan időszakban a portfóliókezelők? Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója és Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliómenedzsere tekint ki 2022-re.
Ahogy az élet megannyi területén, a nyugdíj-megtakarításoknál is egyszerre várnak rugalmasságot és stabilitást a magyarok. Az irány tehát egyértelmű, a jó hír pedig, hogy van válasz erre a két különböző igényre.
Azok a kincsek, amik egykor az ócskapiacokon, vagy gyűjtői körökben cseréltek gazdát, mára az interneten keresik azt a vevőt, aki a legtöbbet kínálja értük. A Vatera forgalmának több mint harmadát adják a régiségek, melyek adásvétele egyre népszerűbb a legnagyobb magyar aukciós oldalon.
