A Piszke Papírt megmentő Bodrogai Ferenc új alapokra helyezné az egészségügyipapír-gyártást. Rossz hír a tekercselt vécépapírnak, de jó hír a bolygónak.
„A legjobbkor szálltunk ki, ebből a gödörből nem kerültünk volna ki élve” – mondja Bodrogai Ferenc, a papírgyáros. A rendszerváltás után építette fel a Forest Papírt, 2016-ban egy exitig jutott. Az olasz Sofidel vásárolta meg a lakossági papírhigiéniai üzletágukat. Ez volt a cél, szinte mindent előre elterveztek (Forbes, 2016/6).
Az olaszokkal hároméves versenytilalmi szerződést írtak alá a lakossági szegmensre. Addig a közületi üzletet vitték tovább. 2019-ben, amikor újra szabad lett a pálya, felkarolta az egykor jól csengő – a privatizáció áldozatává lett – Piszke Papír márkanevet, hogy újra tartalommal töltse meg (a karrierjét is itt kezdte ötvenhat éve).
Az elmúlt években brutális árverseny bontakozott ki a piacon. A legtöbb versenytárs úgy érezte, vállalható a veszteség, ha cserébe piacot nyernek. Csakhogy a költségek elszálltak, miközben az üzletláncok igyekeztek féken tartani a nagy beszállítók árait. A kicsi Piszke a mérete miatt szerencsés helyzetben volt: hiába emelkedtek a költségek, tudtak árat emelni. A tudatosabb vásárlókat célozták meg eleve, a Crepto márkát is „kizöldítették”. A szektor szereplői milliárdos veszteséggel zárták az elmúlt évet. A Piszke csoport 9,7 milliárd forint árbevétel mellett 823 milliós adózott eredményt ért el.
Mindig efelé húzott a szívem: lehessen mindennel viccelni. De a vicc – legalábbis a jó vicc – nem egyszerű műfaj. Köze van a bizalomhoz, a hatalomhoz, és ha félremennek a dolgok, a szégyenhez is. Jóízűt nevetni másokkal együtt azt jelenti, értjük egymást, bízunk egymásban. A gond akkor kezdődik, amikor nem vagy rosszul mérjük fel a terepet. Kiderül, hogy nem azonos az értékrendünk, vagy nem […]
Mindig efelé húzott a szívem: lehessen mindennel viccelni. De a vicc – legalábbis a jó vicc – nem egyszerű műfaj. Köze van a bizalomhoz, a hatalomhoz, és ha félremennek a dolgok, a szégyenhez is.
Jóízűt nevetni másokkal együtt azt jelenti, értjük egymást, bízunk egymásban. A gond akkor kezdődik, amikor nem vagy rosszul mérjük fel a terepet. Kiderül, hogy nem azonos az értékrendünk, vagy nem bízunk annyira egymásban, amennyire mélyre ment a vicc.
Még rosszabb, ha a többség érti a viccet, csak egyvalaki nem. Ha úgy érzi, rajta és nem vele nevetnek – ilyenkor jelenhet meg a szégyen és a düh. Különösen így van ez, ha hatalommal rendelkező személy viccelődött, akinek a viccén – már csak ilyenek vagyunk – még többen nevetnek. A szégyen mar és fáj. Ezért figyelünk nagyon rá, hogy mikor, kik előtt és mivel viccelünk: helyzet- és társaságfüggő, hogy mi vicces. Ha pedig egyszer kicsúszott egy rossz vicc – azaz egy rosszkor, rossz helyen elmondott vicc –, mit sem ér a magyarázkodás.
Balázsék naponta próbálják eldönteni, 2023-ban mivel lehet, és mivel nem lehet viccelni az ország nappalijában. Tudom, vannak helyzetek, amikor simán bunkók, kinevetnek akár élő műsorban embereket, máskor viszont az derül ki, hogyan változnak az értékeink. Akár listázni is lehetne, hogy kiderüljön, miben vagyunk igazán megosztottak, és mi az ország számára elfogadható.
A transzneműek és melegek például egyre megosztóbb téma, különösen hogy a kormány és a propagandamédia kelti az ellentéteket, és nem oszlatja őket egyszerű ismeretterjesztéssel. A Libri és a Líra megbírságolása után gyerekkönyveket fóliáznak le a könyvesboltok, hogy betartsák az új szabályokat, sőt a Libri sok üzletében akár le is vehetik a megbélyegzett darabokat a polcokról. Erről is beszélget G. Tóth Ilda Janikovszky Jánossal, a Móra Kiadó tulajdonosával a magazin utolsó oldalán.
Az utolsó oldalig sok jó sztorit, adatot és információt találsz. Knittel Martin negyventagúra bővítette a celeblistát, és ezerkétszáz címlapot nézett át és rendszerezett, hogy egy reprezentatív kutatást kiegészítve igazán megalapozott rangsort állítson össze. Kis Judit videóchaten és élőben beszélgetett a rák ellenszerét kutató Peták Istvánnal, akinek a cégénél (Genomate) már meg tudják mondani a betegeknek, hogy van-e valamilyen nekik kifejezetten hasznos terápiás módszer a világon.
Fekete Emese egy régi Forbes-arc új sztoriját írta meg. Bíró Roland, az arukereso.hu alapítója most a programozók nélküli IT-megoldások világát hozza el nekünk. Egy másik régi Forbes-sztori szereplője, Bodrogai Ferenc a higiéniaipapír-piacot reformálná meg, hogy ne kelljen kontinenseken át levegőt szállítani a vécépapír-gurigákban.
1,3 millió négyzetkilométer a területe (tizennégy Magyarország), esőerdőtől tengerparton át magas hegységekig mindent megtalálunk itt, nem is kérdés, hogy csak az ország legfőbb értékeinek felfedezéséhez is hetekre van szükség. Én három napra mentem. De micsoda három napra!
Hogyan lehet Budapestről a világ legjobb bárjai közé kerülni? Rédli Ádámék erre keresik a választ a Gresham-palotában. Amíg megtalálják, a trendek előtt járva mutatnak utat a hazai koktélszakmának és kedvelőinek.
A GKID által nemrég a 2022-es év legnagyobb forgalmú online FMCG kereskedőjének kikiáltott Kifli.hu négy különböző területének vezetője fejti ki, hogy szerinte miben különbözik a Kifli a versenytársaktól. Gabriel Makki – ügyvezető:A Kiflinél szenvedélyes emberek dolgoznak, akik hisznek a küldetésünkben, miszerint a jó minőségű élelmiszerekhez való könnyű hozzáférés javítja az életminőséget, és mi ezt biztosítjuk […]
