A teljes piacot felforgatná egy cseh repjegyközvetítő oldal, a Kiwi.com. Izgalmas és egyedi keresési szolgáltatást nyújtanak, de hogy ezt sikerül-e bevételre is váltani, attól függ, vajon az utasok hajlandóak-e fizetni az olyan extrákért, mint például az átszállásgarancia.
Richard Bransonról, a világ egyik legismertebb befektetőjéről sokáig terjedt az a sztori, hogy a Virgin Atlantic légitársaságot hirtelen felindulásból alapította meg, miután a British Airways telefonos ügyfélszolgálata hosszan várakoztatta, és ezen nagyon felhúzta magát. A legenda valóságtartalmának megtippeléséhez persze jó tudni, hogy Branson már kész légitársaságba szállt be, és az egyik alapító tulajdonost vásárolta ki. Meg azt, hogy a Virgin Atlantic mindig erős volt gerillamarketingben, különösen akkor, ha legnagyobb versenytársát kellett célozni. Oliver Dlouhý sztorijánál viszont nincsenek kérdőjelek. Rengeteg mai egyetemista imád utazni, de közben gőzölög az agya amiatt, hogy nehéz eligazodni a repjegyárak dzsungelében, igencsak időrabló tevékenység a leggazdaságosabb módon megszervezni a kiruccanást. Dlouhý tett is ez ellen, sőt ez lett az élete: a Kiwi.com elmúlt tízéves, és komoly technológiai újításokkal igyekszik felforgatni az online utazásiiroda-piacot. Oliver mer is nagyot mondani: szerinte ez a felforgatás azzal vethető össze, mint amikor ötven évvel ezelőtt a Southwest Airlines színre lépésével megszületett a diszkont légitársaságok modellje.
Repjegykereső és -árösszehasonlító szájtok léteztek már a Kiwi.com előtt is, és ma is szép számmal működnek, elég például a Skyscannert vagy a Momondót megemlíteni. Az is várható volt már 2012-ben, hogy az utazási piac, illetve a keresés olyan csúcsragadozói, mint a Booking.com és a Google nem hagyják ki az erősítést a repülőjegybizniszben sem. Nem látszott itt tehát őrült nagy piaci rés a Holdnál közelebbről sem, amikor a lelkes brünni egyetemista egy kocsmában rádumálta egyik ismerősét, a dunaszerdahelyi illetőségű programozót, Jozef Képesit, hogy vágjanak bele. Ők ketten alapították az akkor még Skypickernek hívott vállalkozást. Oliverék nem féltek a légitársaságok érdekeivel szembe menni, vállalták velük a komoly konfliktusokat is. Az első időkben azt használták ki, hogy a hosszú távú járatoknál a légitársaságok olcsóbban adták a retúrjegyet az egy útra szólónál. A Skypicker így aztán az egy útra szóló kereséseknél is a legjobb retúrt ajánlotta – azzal a tippel, hogy a másik felét simán dobja ki az utas. Aztán ott volt a másik klasszikus trükk: ha A-ból B-n keresztül C-be olcsóbb volt a jegy, mint A-ból B-be, akkor az utas úgy járt jól, ha C-be foglalt, majd B-ben angolosan távozott. Ezeket a lehetőségeket is megmutatta a Kiwi.com, miközben az utasok többségének nyilván eszébe se jutott volna a célállomásán túli városokba szóló jegyeket nézegetni.
A légitársaságok persze nem nézték jó szemmel, ha valaki nem a foglalt távot utazta le, a Lufthansa még be is perelte ezért az utasát. A közvetítővel azonban nem tudtak mit kezdeni. Az évek múltával aztán ez a fajta biznisz azért szorult vissza, mert a légitársaságok elkezdtek leszokni az egy útra szóló túlárazott jegyekről. Az elmúlt években a Kiwi.com – 2017-ben váltottak a Skypickerről erre a névre – már arra helyezte a hangsúlyt, hogy a legjobb összeköttetéseket, átszállásos kapcsolatokat dobja fel. Egymással kapcsolatban nem álló légitársaságok esetében is, tehát például fapadosról transzatlanti járatra. Az oldal olyan találatokat ad, amiket az utas maga nem vagy csak hosszas keresgetéssel, komoly időráfordítással találhatna meg. Ha pedig megvan az álomösszeköttetés, a Kiwinél meg is lehet venni a jegyeket egyben, mivel a cég online utazásközvetítőként (online travel agent – OTA) működik. Vagyis nem a légitársaságok, illetve más online közvetítők ajánlatainak aggregátora (mint például a Skyscanner), ami a szolgáltató oldalára irányít a vásárláshoz.
Az európai árversenyben továbbra is verhetetlen a magyar főváros (értsd: piszok olcsó a külföldi turistáknak), de a rövid távú lakáskiadás januári adatai egyelőre sokkolók. A kiadó lakások kínálata is kisebb, a reptér is kevesebb utast vár, az európai válság lefutása is bizonytalan.
„Januárban földbe állt az Airbnb. Ez nekünk sokkoló, de a 2020-at megelőző időszakban is ötvenszázalékos kihasználtság alatt mentek a szálláshelyek az év elején. Egyelőre nem tudjuk, visszaállt a szezonalitás, vagy ez az állapot a válság jól látható jele, és tartósan velünk marad. A szállodaszövetség stagnálásra számít az egész évre.” Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke (maga is hosszú évek óta aktív airbnb-s) értékeli így az év elejére kialakult helyzetet.
Most egészen más arcát mutatja a piac, mint amit a 2010-es évek közepétől megszokhattunk, amikor – a nemzetközi turizmussal párhuzamosan – robbanásszerűen növekedett a rövid távú lakáskiadás Budapesten, elsősorban a belvárosban. Ugyan továbbra is Belső-Erzsébetváros, vagyis a bulinegyed a legsűrűbben ellátott környék, a Hungária körgyűrűn belül már bárhol lehet magánszálláshelyet foglalni, és most tényleg szinte szabad a pálya: 2023 elején az Airbnb-lakások többnyire üresen állnak.
És bizonytalan, hogy a 2020 elejéig egyre bővülő turistaáradat visszatér-e a magyar fővárosba. A Budapest Airport korábban tizenhatmillió utast várt 2023-ra, frissebb becslésük már csak tizennégymillió utasról szól. Egy lakásmenedzsmenttel foglalkozó budapesti cég ugyanakkor nem aggódik az előttünk álló év miatt, ők azt mondják, az idei január teljesen normális, szezonális képet mutat. Tapasztalataik szerint a vendégek amúgy is ritkán szoktak a következő két-három hónapnál távolabbra foglalni, inkább a következő egy–három hétre szóló foglalás a jellemző. Ez teszi ki a foglalások nyolcvan százalékát.
Idén csak Budapestre futja Az orosz–ukrán háború dacára a tavalyi év jól sikerült a nemzetközi turizmusban, hiszen Kína kivételével szinte minden országban eltörölték a járvány okozta korlátozásokat. Az orosz vendégek ugyan kiestek a forgalomból az év nagy részében, cserébe az ukrán menekültek által generált kereslet valamelyest megemelte a rövid távú budapesti lakáskiadás egész éves összbevételét. Hogy mennyivel, arról pontos számok nincsenek, egyes iparági források ezt a hatást az egész évet tekintve legfeljebb tíz százalékra becsülik.
A Magyarországra utazók száma még nem érte el a 2019-es szintet, de tavaly év vége felé egyre közelebb került a korábbi, covid előtti csúcshoz. Novemberben százezer vendégéjszakát foglaltak a hazai magánszálláshelyekre, a szilveszter telt házas volt. Annak ellenére jöttek egyre többen, hogy az áremelkedés a november előtti hónapokban bőven meghaladta a húsz százalékot a 2021-es árszinthez képest, ami már eleve magasabb volt a járvány korábbi hullámainál meghatározott árszintnél. „A lezárások ellenére a házigazdák a járvány idején is tudtak árat emelni – mondja Schumicky. – Béccsel vagy Pozsonnyal összehasonlítva Budapest még mindig olcsóbb, bőven van tér az áremelkedésre. 2022 őszén aztán megjelentek azok a házigazdák is, akik azt tapasztalták, hogy újra itt a jó üzleti lehetőség, és elkezdtek aláárazni a piacnak.”
A drágulásnak azonban az egylakásos szállásadók sem tudták útját állni: a budapesti egy hálószobás lakások átlagára szeptemberben és októberben már éjszakánként hatvan euró körül alakult. Ráadásul tavaly a forint árfolyama is több mint tíz százalékkal gyengült az euróval szemben, mélypontját éppen októberben érte el, és utána is tartósan a 410-es szint felett maradt. Azok a szállásadók tehát, akiknek euróban utalták a bérleti díjat, az árfolyamingadozáson is nyertek.
Schumicky Balázs 2015 óta foglalkozik lakáskiadással, jelenleg negyven lakásból álló portfóliót kezel, mellette tanácsadást is vállal, ő vezeti az apartmantanacsadas.hu oldalt.
Az év végi forgalom alapján úgy tűnik, Budapest még mindig olcsóbb a környező országok fővárosainál, és ez az ágazatban érdekelteknek azért biztató. Ahogy egyik piaci forrásunk megjegyezte: az, hogy az európai gazdaság lassul, inkább Budapestnek kedvez. Ilyenkor is van nászút, születésnap, legénybúcsú, és jellemzően előbb foglalnak szállást Budapesten vagy Belgrádban, mint Bécsben. A szállás amúgy is csak minimális része annak, amit a vendégek Budapesten elköltenek, éttermekre, szórakozásra a többszörösét hagyják itt.
Az elérhető szálláshelyek száma és kihasználtsága is sokat elárul a hangulatról. Hiába látogattak többen a magyar fővárosba, a 2021. novemberi 81 százalékos kihasználtság után (amikor egyébként a legalacsonyabb volt a meghirdetett szálláshelyek száma Budapesten) tavaly novemberben csak 68 százalék volt ez az arány. Úgy tűnik, a magyar magánszálláshely-piac egyre messzebb kerül a 2019-es 86 százalékos rekordtól, pedig a jelenlegi kínálat meg sem közelíti az akkori választékot.
A covid évei alatt ugyanis rengetegen felhagytak az airbnb-ztetéssel, megpróbáltak átkanyarodni a hosszú távú lakáskiadásra, és csak lassan szivárognak onnan vissza. „A járvány után sokkal lassabban épült vissza a kínálat, mint amire számítottunk. 2019-ben még tizenöt–tizenhatezer szálláshely volt a budapesti piacon, ez a szám most tízezer környékén lehet” – saccolja Schumicky Balázs. Ez az egymilliós fővárosi lakásállománynak nagyjából az egy százaléka.
Az idei január Schumicky Balázs belvárosi lakásaiban is halott volt. De februárra már érződik némi mozgolódás, ami fellendítheti az üzletet.
Korlátozni, szabályozni, betartatni, elengedni Problémát így is, és ezután is okoz a magánszálláshelyek térnyerése, az érintett társasházban lakók ugyanis kevés eszközzel léphetnek fel a zavaró vendégekkel, bulituristákkal szemben. Ez nem hungarikum, nem véletlen, hogy az Airbnb tavaly létrehozott a szállásadók szomszédainak egy – egyelőre nem tudni, milyen hatékonysággal használható – ügyfélszolgálatot, illetve, hogy a turisták által leginkább kedvelt nyugat-európai nagyvárosokban megpróbálták így vagy úgy ellensúlyozni a túlzott turistaáradatot.
Amszterdamban engedélyhez kötötték az évente harminc napnál hosszabb időre kiadott egész lakások rövid távú kiadását. Londonban kilencven napban határozták meg a limitet 2017-ben, és Párizsban is akkor szigorítottak: ott csak olyan lakást lehet kiadni évente legfeljebb százhúsz éjszakára, amiben a tulajdonos él. Barcelonában is hasonló a szabály harmincegy napos limittel, és New Yorkban is hasonló a képlet, ott harminc nap a korlát, és a tulajdonosnak is a lakásban kell lennie.
Bár ezek a szabályok egyértelműnek tűnnek, nem tudják következetesen betartatni őket. A londoni önkormányzat 2019-es becslése szerint az Airbnb-n kiadott lakások huszonhárom százaléka illegálisan működtetett szálláshely volt. „A hatvan- vagy százhúsz napos korlátozás hátránya, hogy a bérbeadó az év hátralévő részében nem tudja másnak kiadni a lakást – mondja Schumicky. – Egy ilyen szabály nem tartható be, kikényszeríteni sem lehet, a feketepiacot erősítené, ha Magyarországon bevezetnék. Egyik önkormányzatnak sincs kapacitása még a jelenleg érvényben lévő szabályok betartatására sem, pártszínektől függetlenül. Berlinben is megpróbálkoztak a rövid távú szálláskiadás hasonló ellehetetlenítésével, de mivel nem tudták betartatni, eltörölték a korlátozásokat.”
Ugyan a magyar kormány 2020-ban hozott egy jogszabályt, amely szerint az önkormányzatok dönthetnek az Airbnb-k korlátozásáról, ezzel azóta egyik önkormányzat sem élt. A Fővárosi Önkormányzatnál kérdésünkre most azt mondták, a szálláshely-szolgáltatások ipari és kereskedelmi tevékenységét a kerületek szabályozzák. Terézvárosban tavaly novemberig a társasház hozzájárulása kellett a rövid távú lakáskiadáshoz, és látható helyre ki kellett tenni a házirendet angolul, valamint a tulajdonos elérhetőségét. Novemberben azonban a kormányhivatal hatályon kívül helyezte ezeket a szabályokat, és úgy döntött: a kerületek csak a kiadható éjszakák számának maximumát határozhatják meg. Erre a kormánydöntésre hivatkozva fulladt kudarcba az erzsébetvárosi Airbnb-bizottság idén január 30-ai ülése is.
Jön a csillagozás Budapesten azért lenne problémás a kiadható napok számának korlátozása, mert elenyésző mértékben van jelen az Airbnb eredeti küldetését jelentő klasszikus szobakiadás. Az AirDNA alapján a magyar hirdetések több mint kilencven százaléka egész lakás, a kínálat több mint felét a stúdiók, illetve az egyszobás lakások teszik ki. Ráadásul a magyarországi magánszálláshelyek jelenlegi minősítési rendszere sem teszi lehetővé, hogy valaki legálisan adjon ki rövid távra szobát. A szabályozásban szereplő „vendégfogadásra alkalmas helyiség” ugyanis azt jelenti, hogy a közös használatú helyiségekben (konyha, fürdőszoba) a házigazda tárgyai nem lehetnének ott, amíg a vendég ott van. A Magyar Apartmankiadók Egyesülete szerint a kormánynak külön figyelmet kellene fordítania a kiadható szobákra a kiadó lakások mellett.
A kormány mindenesetre elkezdte rendszerezni a magánszállásokat. Tavaly januártól a rövid távú szállásadóknak is regisztrálniuk kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltatási Központ rendszerébe, de ide is csak lakásokat tudnak szállás gyanánt regisztrálni, szobákat nem. Jelenleg még csak az új szálláshelyeket kötelező minősíteni, 2024. január 1-jétől azonban a már meglévő szálláshelyeket is regisztrálni kell. A magánszálláshelyek – a hotelekhez hasonlóan – csillagos besorolás alá esnek majd, felszereltség szerint. Az általunk megkérdezett piaci szereplők minőségi javulást várnak ettől a lépéstől, és arra számítanak, hogy a budapesti magánszálláshely-árak ennek hatására felzárkózhatnak a régiós versenytársakéhoz.
Brutális banki díjemelés? Nyerj rajta!
Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu alapítója
Több millióan kapták meg a bankok díjkimutatását január 31-éig. Ennek idén a korábbiaknál nagyobb szerepe lehet, segíthet megtalálni a legfájóbb pontokat a napi bankköltségekben, még mielőtt a bankok kemény díjemeléssel reagálnának a tavalyi pénzromlásra.
Nekik ugyanis az infláció mértékéig megengedi a törvény az évenként egyszeri díjemelést. Alacsony inflációnál ez nem volt érdekes, de a tavalyi 14,5 százalékos éves átlagos fogyasztói áremelkedés után hamarosan kopogtató banki díjemelés most feltűnő lehet. A díjkimutatásra egy európai uniós előírás kötelezi a hazai bankokat. Ebben a banki szolgáltatások szerint csoportosítva kell kimutatniuk minden olyan költséget és kamatot, amit 2022-ben a bankszámlahasználathoz kapcsolódóan fizettünk. A díjkimutatás ezzel azt is megmutatja, hogy hol érdemes karcsúsítani a bankszámlahasználatot.
Sokan például be vannak ragadva valamelyik régi és drága bankszámlacsomagba, ezt mindenképpen érdemes felülvizsgálni. Sokszor akad egy kedvezőbb díjcsomag bankon belül, de akár más bank kínálatában is érdemes körbenézni. Főleg azok lehetnek vonzók, akik az olcsó digitális szolgáltatásokra helyezik a hangsúlyt. A bankszámlaváltást több bank is jelentős, akár több tízezer forintot fizető kampányokkal támogatja.
A bankváltás előtt azonban érdemes megvizsgálni, hogy nem tudsz-e nadrágszíjat húzni bankon belül. Olcsóbb kártyát kérni, kevesebbszer felvenni készpénzt vagy jutányosabb pénzküldési lehetőséget választani, például a Revoluttal. Érdemes kimaxolni a törvényi ingyenes lehetőségeket is, így a havi százötvenezres készpénzfelvételt, a havi negyvenezres cash-backet, vagy a korlátlanul ingyenes QR-kódos utalást és fizetési kérelmet. Vagy akár csak többet fizetni a kártyával, az is ingyenes. Ezekkel összességében többet is összespórolhatsz, mint amennyi a jelenlegi bankszámlád várható díjemelése.
Miközben külföldön gyakran választom az Airbnb-t, pár éve közelről láttam, miként ver szét egy egész Wesselényi utcai társasházat a rövid távú lakáskiadás. Most pedig azért nem találok hosszú távra kiadó, üres lakást, mert az Airbnb-re kitalált, berendezett lakások tulajdonosai nem tudnak mit kezdeni a számomra szükségtelen dizájnbútorokkal…
Egy könyvvel kezdődött: Babocsai Zsolt és David Vermeersch a masszív táplálkozási tévhiteket cáfoló China Studyhoz kötik a megvilágosodásukat. Miután elolvasták, elkezdtek megszállottan tanulni az egészséges táplálkozásról. Aztán le akartak számolni azzal, hogy a reggeli vagy finom, de egészségtelen, vagy egészséges, de ehetetlen, így 2016-ban belevágtak az itthon akkor még nem igazán ismert granolák gyártásába.
Hidegrázós filmélmény után hajnalig tartó közös táncolás, vagy csak a látottak átbeszélése filmrajongó fiatalokkal egy ital mellett. A Cinema Niche csapata a filmnézési szokások újragondolása mellett olyan filmeket hoz el a magyar közönségnek, amik máshogy sosem kerülnének a széles vászonra.
Írta: Simó György Most vagy soha, fakadt ki a parlamenti ülésszak megnyitásakor Kisida Fumio japán miniszterelnök a minap. Ez alkalommal nem a Nemzeti dalból idézett. Arra utalt, hogy a japán népesség csökkenése már olyan mértékű, hogy ha nem tesznek valami hathatósat, akkor a „nemzet arra a pontra jut, ahonnan kétséges, hogy fenn tudjuk-e tartani a társadalom működőképességét”. Talpra japán, hí a haza! Japán […]
2015 végén tanultam meg, hogy az elsőre könnyűnek tűnő foglalkozások mögött is gyakran kemény munka van. Mihalik Enikő és Axente Vanessa modellek szerepeltek a Forbes címlapján, és a Gresham Palotában tartott év végi gálánkon Vanessával beszélgettem a pódiumon. Stressz, utazás és a fotózások napján gyakorlatilag élsportolói teljesítmény – ez derült ki akkor a modellszakma csúcsáról. Az influenszerek krémjének helyzete is […]
