Hidegrázós filmélmény után hajnalig tartó közös táncolás, vagy csak a látottak átbeszélése filmrajongó fiatalokkal egy ital mellett. A Cinema Niche csapata a filmnézési szokások újragondolása mellett olyan filmeket hoz el a magyar közönségnek, amik máshogy sosem kerülnének a széles vászonra.
Elsőre mozdulatlannak tűnő alak fekszik a félhomályban. Hosszú percekig veszi a kamera, csak emiatt tűnik fel, hogy lassan, egyenletesen emelkedik-süllyed a mellkasa. Éles, fémes csattanás ébreszti fel a Tilda Swinton által játszott skót nőt, és miután rendszeresen hallani kezdi a rejtélyes, robbanásszerű hangot, úgy dönt, hogy Kolumbiát átszelve nyomozni kezd. Ezzel, azaz a thaiföldi író-rendező, Apichatpong Weerasethakul Memoria című filmjével tért vissza hároméves szünet után a Cinema Niche vetítéssorozat 2022 nyarán. Egyben ez az alkotás hozta el az áttörést az addig csak szárnypróbálgatásnak tűnő projektben.
A Cinema Niche 2018-ban indult, az egykori – és jelenlegi – Magyarhangya nevű, szerzői filmeket forgalmazó független cég munkatársainak kezdeményezésére. „Láttunk a filmfesztiválokat járva olyan nagy kaliberű, izgalmas filmeket, amiket túl rizikós hagyományos moziforgalmazásban elhelyezni, de kár, sőt ciki lett volna, ha az érdeklődő magyar közönség lemarad róluk” – mondja Donáth Péter, a Cinema Niche alapítója. A 2010-es években a Magyarhangya kreatív igazgatója volt, 2018-ban otthagyta a céget, de a barátság az alapítókkal megmaradt. Jelenleg rendezőnek tanul az ELTE-n, ahol egyúttal dokumentumfilmezést tanít.
„Új filmforgalmazási módszereket, új megközelítési módokat kerestünk. Akkor talán még nem volt rá alkalmas a piac” – mondja Bognár Péter, a Cinema Niche gazdasági vezetője, az Odeon videótéka-hálózat és a Magyarhangya társalapítója, utóbbi társtulaja. (Bognár Péter munkásságát a 2019. októberi magazinban mutattuk be.) Az első film vetítése a Corvin, a második a Bem moziban volt, a harmadik filmnél jutottak el a Toldiba, ami mostanra a premiervetítések állandó helyszíne lett.
Grandiózus rendezvénnyel ünnepelte 15 éves születésnapját a Foldana Group, amely eseményt számos vállalatvezető mellett a montenegrói köztársasági elnök is megtisztelte jelenlétével. Dr. Balla Róberttel, a cégcsoport ügyvezetőjével a kezdetekről, a külföldi nyitásokról és a belföldi ingatlanfejlesztésekről beszélgettünk. Dr. Balla Róbert a jogi egyetem elvégzése után belesodródott a társasház-kezelés világába. „Kezdetektől fogva a társasházak pénzügyi rendbetétele […]
Grandiózus rendezvénnyel ünnepelte 15 éves születésnapját a Foldana Group, amely eseményt számos vállalatvezető mellett a montenegrói köztársasági elnök is megtisztelte jelenlétével. Dr. Balla Róberttel, a cégcsoport ügyvezetőjével a kezdetekről, a külföldi nyitásokról és a belföldi ingatlanfejlesztésekről beszélgettünk.
Dr. Balla Róbert a jogi egyetem elvégzése után belesodródott a társasház-kezelés világába. „Kezdetektől fogva a társasházak pénzügyi rendbetétele volt a célom: legyen meg a pénzügyi biztonság és be legyenek hajtva a kintlevőségek” – meséli.
A Foldana sikertörténete 15 évvel ezelőtt kezdődött; a cég, amelyet 300 ezer forinttal alapítottak, mára már több milliárdos árbevételt produkáló cégcsoporttá nőtte ki magát.
A 2008-ban alakult Foldana Group négy évvel később nyitott a követeléskezelés felé, ami egy nagyobb, közel 60 millió forintos informatikai fejlesztést is igényelt. „A követeléskezelésre egy egyedi konstrukciót építettünk fel. Alapvetően abban különbözünk a konkurensektől, hogy nálunk egy adott területen jelentkező követelést az adott terület szakértője intéz. Ennek köszönhető, hogy amikor hozzánk fordulnak a megbízóink adósai, akkor szakmailag maximálisan felkészült kollégákkal tudnak egyeztetni a fizetés átütemezéséről, illetve a részletfizetés kondícióiról. Mindennek köszönhetően mostanra 60 százalék körüli a sikeresen behajtott kintlevőségek aránya.”
Az ingatlanfejlesztésbe 2013-ban – egy akkor megnyíló pályázati forrásnak is köszönhetően – kóstolt bele a cég, amikor is saját irodaházat építettek. „Kezdetben csak az első két szintjét foglaltuk el a 850 négyzetméteres irodaháznak, ma már az egészben mi vagyunk. Ezt követően 2015-ben, amikor láttuk, hogy az ingatlanpiac elindult felfelé, elkezdtünk egy társasházat építeni, majd utána jött a következő hasonló projekt.”
Az ingatlanberuházások kapcsán keresték meg a cégcsoportot egy montenegrói ingatlan eladásával. „A személyes megtekintés után nem tudtunk volna olyan árat mondani rá, ami nekik is elfogadható lett volna” – meséli dr. Balla Róbert. Aztán szerencsés véletlenek sorozataként összeismerkedtek Magyarország montenegrói nagykövetével. „Két hónappal később a Nagykövetség szervezésében prezentáltuk a Foldanát egy B2B találkozón, a jelen lévő helyi vállalatvezetők érdeklődtek tevékenységünk iránt, aminek a vége az lett, hogy eldöntöttük, a külpiacra kell lépnünk.” A Foldana 2019 februárjában nyitotta meg montenegrói kirendeltségét, ami jelenleg az egyetlen követeléskezelő cég az országban. Ennek okaként az ügyvezető azt látja, hogy a nagy cégeknek a montenegrói egy túlságosan kicsi piac, ennélfogva nem látnak benne akkora potenciált, hogy megérje vele foglalkozni. Ezt követően a cég – szintén egyedüliként az országban – megszerezte a Montenegrói Központi Bank engedélyét a követelésvásárlásra és a faktoring tevékenységre.
Mindezeknek köszönhetően rövid idő alatt hatalmas követelésállományt sikerült megvásárolnia a Foldana Groupnak Montenegróban. „Jelenleg több mint 80 millió euró követelésállományunk van, melyek 80 százaléka ingatlanfedezettel van biztosítva.” Mostanra a Foldana Group lett a harmadik legnagyobb befektető Montenegróban. „A montenegrói piacon három év alatt el tudtuk azt érni, amit a magyarországin 12 év alatt” – meséli az ügyvezető. Ezek után nem meglepő, hogy a Foldana legutóbb – montenegrói partnereinek javaslatára – Boszniában nyitott irodát, és elkezdték a tapogatózást más országok felé is. Unatkozni azonban addig sincs idő: éppen ezekben a hetekben adják át a cégcsoport legújabb büszkeségét, egy, a 13. kerületben épült négycsillagos szállodát és apartmanházat.
Hetekig keresgéltük, hol találunk a magyar határhoz minél közelebb hóbiztos síterepet és családbarát pályaszállást. Az ünnepek végeztével egymás után gördültek a newsfeedre a vészjósló posztok Ausztriából, de még Franciaországból is, hogy az Alpokban alig van hó, és ha van is, olyan kevés és olyan régi, hogy nem nagy élvezet síelni rajta. Végül Nassfeld lett a befutó, és bár a pályákat eleinte kifejezetten mostoha állapotban találtuk, az utolsó napra leesett a hó, és még a nap is kisütött.
Az autóiparban rég bevált szokás, hogy a gyártók magukhoz ragadják a használt autók eladását, és cégcsoporton vagy márkán belül tartják, ahogy például a Mercedes teszi a Jahreswagennel vagy a BMW a Premium Selectionnel. Az óraiparra ez eddig nem volt jellemző, de úgy tűnik, most nagyot fordulhat az ipar.
Írta: Simó György Most vagy soha, fakadt ki a parlamenti ülésszak megnyitásakor Kisida Fumio japán miniszterelnök a minap. Ez alkalommal nem a Nemzeti dalból idézett. Arra utalt, hogy a japán népesség csökkenése már olyan mértékű, hogy ha nem tesznek valami hathatósat, akkor a „nemzet arra a pontra jut, ahonnan kétséges, hogy fenn tudjuk-e tartani a társadalom működőképességét”. Talpra japán, hí a haza! Japán […]
