Az európai árversenyben továbbra is verhetetlen a magyar főváros (értsd: piszok olcsó a külföldi turistáknak), de a rövid távú lakáskiadás januári adatai egyelőre sokkolók. A kiadó lakások kínálata is kisebb, a reptér is kevesebb utast vár, az európai válság lefutása is bizonytalan.
„Januárban földbe állt az Airbnb. Ez nekünk sokkoló, de a 2020-at megelőző időszakban is ötvenszázalékos kihasználtság alatt mentek a szálláshelyek az év elején. Egyelőre nem tudjuk, visszaállt a szezonalitás, vagy ez az állapot a válság jól látható jele, és tartósan velünk marad. A szállodaszövetség stagnálásra számít az egész évre.” Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke (maga is hosszú évek óta aktív airbnb-s) értékeli így az év elejére kialakult helyzetet.
Most egészen más arcát mutatja a piac, mint amit a 2010-es évek közepétől megszokhattunk, amikor – a nemzetközi turizmussal párhuzamosan – robbanásszerűen növekedett a rövid távú lakáskiadás Budapesten, elsősorban a belvárosban. Ugyan továbbra is Belső-Erzsébetváros, vagyis a bulinegyed a legsűrűbben ellátott környék, a Hungária körgyűrűn belül már bárhol lehet magánszálláshelyet foglalni, és most tényleg szinte szabad a pálya: 2023 elején az Airbnb-lakások többnyire üresen állnak.
És bizonytalan, hogy a 2020 elejéig egyre bővülő turistaáradat visszatér-e a magyar fővárosba. A Budapest Airport korábban tizenhatmillió utast várt 2023-ra, frissebb becslésük már csak tizennégymillió utasról szól. Egy lakásmenedzsmenttel foglalkozó budapesti cég ugyanakkor nem aggódik az előttünk álló év miatt, ők azt mondják, az idei január teljesen normális, szezonális képet mutat. Tapasztalataik szerint a vendégek amúgy is ritkán szoktak a következő két-három hónapnál távolabbra foglalni, inkább a következő egy–három hétre szóló foglalás a jellemző. Ez teszi ki a foglalások nyolcvan százalékát.
Ha Magyarországon szó esik a családi tulajdonban lévő cégekről, két név biztosan azonnal felmerül: Béres és Zwack. A Béres család tudatosan gondozza az alapító, id. dr. Béres József emlékét és szellemi hagyatékát, ugyanakkor aktívan dolgozik a jövő biztosításán is. A harmadik generációból a két idősebb testvér, Melinda és Marcell már részt vesznek a cégvezetésben, tagjai […]
Ha Magyarországon szó esik a családi tulajdonban lévő cégekről, két név biztosan azonnal felmerül: Béres és Zwack. A Béres család tudatosan gondozza az alapító, id. dr. Béres József emlékét és szellemi hagyatékát, ugyanakkor aktívan dolgozik a jövő biztosításán is. A harmadik generációból a két idősebb testvér, Melinda és Marcell már részt vesznek a cégvezetésben, tagjai az igazgatóságnak, Marcell egyre többet jelenik meg a cég arcaként. A többgenerációs szemléletet jól példázza a 2022. szeptemberi „50 éves a Béres Csepp” rendezvény, amelyen mindhárom generáció üzenetei – tudatosan egymásra építkező módon – megjelentek.
Bár a család az első megjelenéstől (2002-től) kezdve állandó szereplője a hazai TOP100-as listának, vagyonuk kapcsán híresen puritánok. Dr. Béres József a vagyonhoz való viszonyt így jellemzi: az nem cél, hanem eredeti tevékenységük továbbfejlesztésének alapja. Elégedettek azzal, amivel ma rendelkeznek, de a növekedési kényszertől ők sem tudják függetleníteni magukat, erre a cégeik és munkavállalóik érdekében is szükség van.
A tulajdonosi és menedzsmentszerepek, valamint a céges és a magánvagyon szétválasztása egyértelmű és transzparens szabályok szerint történik. 1995 óta rendelkeznek – mai divatos szóval élve – családi alkotmánnyal, melyet írásbeli formában is rögzítettek. Az alkotmány lefekteti, hogy a tulajdonosi státusz önmagában nem jogosítja fel a családtagokat pozíciót vállalni a cégben, arra szakmailag is érdemesnek kell bizonyulni. A céges és magánvagyon közötti átjárásra osztalék, illetve munkabér révén van lehetőség, az osztalékok mértéke azonban elárulja, hogy nem elsődleges cél a családtagi magánvagyon növelése. A családtagok magánvagyona egy tisztes polgári egzisztencia keretein nem terjeszkedik túl.
Mi a helyzet a háromgenerációs vagyonvesztés makacs, kultúráktól független Damoklész kardjával? A családfőn – bár tisztában van a jelenséggel – nem látszik aggodalom. A tulajdon generációkon átívelő alakulását sem bonyolítja túl a családi szabályrendszer, az örökösödés vérségi útját követi. A jelenlegi cégméret mellett már különben is nehézkes lenne kivásárolni valakit – jegyzi meg dr. Béres József. A generációváltás legfontosabb alapja egyébként a családi értékrend – kiemelten a mértékletesség, az együttérzés és a szolgálat – átadása. A vagyonos létre való nevelés elsődleges helye pedig a család. A Béres családban egy – mind cégvezetői, mind pedig tulajdonosi – generációváltás sikerére immár büszkén lehet támaszkodni, és dr. Béres József úgy véli, az értékrend már átragadt a harmadik generációra is. Ami pedig a következő generációt illeti, bíznak gyermekeik, Melinda, Marcell és Merse sikeres helytállásában.
A vagyonkezelői struktúra tetején álló céget hárman tulajdonolják, dr. Béres József, valamint felesége és testvére. A harmadik generáció az említett vérségi örökösödés elvét követve egyelőre nem tulajdonos. A vagyonelemek portfóliója – ahogy ez második generációs családoknál jellemző – „fejnehéz”, az alaptevékenység messze a legjelentősebb vagyonelem. Ugyanakkor már mutatkoznak a diverzifikáció jelei: az alaptevékenységhez kapcsolódó Hungaropharma részesedésen kívül rendelkeznek borászattal, föld- és erdőtulajdonnal, valamint egy robbanásbiztos berendezések vizsgálatával és tanúsításával foglalkozó céggel is. Az utóbbit leginkább a lokáció sodorta a vagyonkezelő ernyője alá, a cég ugyanis közvetlenül a gyógyszergyár szomszédságában található. A borászat, föld- és erdőterület pedig összhangban van a család konzervatív és lokálpatrióta attitűdjével és imázsával.
A vagyon kapcsán nem lehet megkerülni a kötelezettségeket sem: a cégalapítástól fogva jótékonykodnak. Az idén 30 éve külön erre a célra létrehozott Béres Alapítvány odafigyelő – egyben több munkát igénylő – módon inkább sok kezdeményezést támogat kisebb összeggel, hatékonyan. Ebben id. dr. Béres József szellemi hagyatéka is tovább él: reményt adni minél több rászorulónak
Budapest igazi luxusváros – már ha azt nézzük, hogy a város egyik legszebb telkén, a Duna felett száz méterrel, a Rózsadombon állt sokáig az egyik leghíresebb szellemháza. De hát, aki szép, az egy ideig megengedhet ilyet magának. Ma, az újjáépült házban olyan luxuskörülményeket találunk, hogy egy jobb szállodában is megirigyelnék. Robotporszívók és igazi takarítók, ónix kőlapok és oldtimerek, és valószínűleg itt van az ország legnagyobb egy lakásra jutó borhűtőállománya is.
A világ legjobb (?) indiai étterme meglepő módon nem Indiában van, hanem egy olyan városban, ami nem épp a szívem csücske. De ez az étterem olyat tud, amit még az anyaországban sem tudnak.
2015 végén tanultam meg, hogy az elsőre könnyűnek tűnő foglalkozások mögött is gyakran kemény munka van. Mihalik Enikő és Axente Vanessa modellek szerepeltek a Forbes címlapján, és a Gresham Palotában tartott év végi gálánkon Vanessával beszélgettem a pódiumon. Stressz, utazás és a fotózások napján gyakorlatilag élsportolói teljesítmény – ez derült ki akkor a modellszakma csúcsáról. Az influenszerek krémjének helyzete is […]
Koligyer Zoltán nyolcéves koráig még biciklit sem látott, ma már milliárdos kerékpárgyára van az Alföldön. A Koliken bringabizniszt néhány éve már a második generáció felügyeli, és a kiskunhalasi üzemben éppen az exportot és az elektromos kerékpárokat célozzák meg.
