Egyre több magyarországi cég telekocsirendszerrel is segíti a dolgozók munkába járását. Ezt csak akkor érdemes bevezetni, ha a sofőröknek megfelelő motivációs rendszert dolgoznak ki, mondják a telekocsis utazási mód egyik úttörőjénél, az Oszkar.com-nál.
Az igény már azelőtt megtalálta az Oszkar.com-ot, hogy eszükbe juthatott volna a céges telekocsiszolgáltatás ötlete: 2016-ban Magyarország legnagyobb flottakövető cége, a Webeye kereste meg őket. A Webeye ekkor költözött Fótligetre egy frekventált, 13. kerületi irodából. Az új iroda tömegközlekedéssel nehezen volt elérhető, ezért kezdtek gondolkodni azon, hogyan tehetnék a munkavállalóknak minél egyszerűbbé és elfogadhatóbbá a bejárást. Ennek egyik eleme volt a telekocsirendszer, így találták meg az Oszkar.com-ot.
Nekik ekkor nem volt kész zárt csoportos rendszerük, az egyéni utazásokról azonban tapasztalatuk igen. (A 2007-ben alapított Oszkar.com sztorija: Forbes, 2015/01.) Ebből kiindulva a Webeye-jal fejlesztették ki első céges telekocsirendszerüket. „Ezt azóta sem értékesítjük aktívan, a vállalatok találnak meg minket, nő a kereslet a szolgáltatás iránt” – mondja Prácser Attila, az Oszkar.com társalapítója és társtulajdonosa.
Az Oszkár céges ügyfelei jellemzően nagyvállalatok, amelyek irodáiba, gyáraiba sokan járnak egy időben autóval. A cégek employer branding stratégiájának is része a telekocsirendszer. A home office mára alapelvárás lett, de amikor be kell menni az irodába, igénylik, hogy azt is segítse a munkáltató. Ahol nincs vállalati busz, vagy nem minden viszonylaton van, ott is plusz elem lehet a telekocsi.
Lényeges szempont, milyen a gyógyulni vágyók első benyomása, ha belépnek egy kórházba, emellett az ott dolgozók mindennapjaira is pozitív hatással van, ha munkájukat tiszta, rendezett intézményben végezhetik. A B+N Referencia Zrt. számára fontos küldetés a kórházi higiénia színvonalának még magasabb szintre emelése, és nagyra becsüli azokat az egészségügyben dolgozókat, akiknek ez szintén szívügye vagy éppen […]
Lényeges szempont, milyen a gyógyulni vágyók első benyomása, ha belépnek egy kórházba, emellett az ott dolgozók mindennapjaira is pozitív hatással van, ha munkájukat tiszta, rendezett intézményben végezhetik. A B+N Referencia Zrt. számára fontos küldetés a kórházi higiénia színvonalának még magasabb szintre emelése, és nagyra becsüli azokat az egészségügyben dolgozókat, akiknek ez szintén szívügye vagy éppen feladata. Prof. Dr. Polgár Csabát, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatóját és Dr. Tasáry Ilonát, az Országos Onkológiai Intézet higiénikus főorvosát kérdeztük a témáról.
Milyen szerepe van a rendezett, tiszta körülményeknek a kórház megítélésében, és hogyan lehet ezt praktikusan fenntartani?
Prof. Dr. Polgár Csaba: Az elmúlt években lezajlott budapesti kórházfelújítási programnak köszönhetően a mi intézményünk is megújult, ez nagy segítség volt abban, hogy olyan fejlesztések is megvalósuljanak, amire a korábbi években nem volt lehetőség, hiszen az akkor meglévő forrásokat inkább a gyógyításhoz közvetlenül szükséges orvosi berendezésekre költöttük. Az elmúlt évben viszont lehetőség volt a betegterek megújítására és bővítésére, a visszajelzések alapján pedig ez is növelte a páciensek komfortérzetét, ami számunkra is nagyon fontos. Az pedig mindannyiunk érdeke, hogy ezt a tisztaságot, rendezettséget megőrizzük a mindennapokban is a saját dolgozóink és az ezzel megbízott szolgáltató által.
Az olyan feladatok kiszervezésében, mint például a kórházi higiéniával kapcsolatos teendők egy része, előnyként jelentkezik, hogy a humán erőforrás megszervezése, a logisztikával kapcsolatos teendők nem nálunk jelentkeznek kihívásként. Az intézmény szempontjából az a fontos, hogy mind szubjektív, mind objektív módon tiszta, rendezett legyen a kórház, a higiéniai előírásoknak teljes mértékben megfelelő legyen a színvonal. Ha ezt úgy biztosítják, hogy végeredményben terhet vesz le a betegekkel foglalkozni kívánó orvosokról, ápolókról, és a szolgáltató ellenőrizhető és teljes felelősséget vállal, akkor ez egy működőképes partnerség.
Intézményünk egyébként több módon is méri a betegelégedettséget. Legutóbbi kérdőíves felmérésünk 95,2 százalékos eredménnyel zárult, amire büszkék vagyunk. Nyilván sok szempont alapján készül egy ilyen kutatás, de ezek között megjelenik a betegek komfortérzete is.
Fontos megemlítenem, hogy számos visszajelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy ilyen tiszta kórházat, ilyen felújított infrastruktúrát szeretnének látni mindenhol a betegeink. Nekem és kollégáimnak jól eső érzés ezeket a sorokat olvasni.”
Milyen elvárások vannak a kórház tisztaságáért felelős dolgozókkal szemben és mennyire lehet ezen a területen bevonni a technológiát?
Dr. Tasáry Ilona: Nagyon fontos, hogy lássuk, egy kórház folyamatos fertőtlenítő takarítása komoly felkészülést, sőt, oktatáson való részvételt követel meg az itt dolgozóktól. Az egészségügyi intézményekben a takarításhoz, fertőtlenítéshez szükséges eszközparknak is magas színvonalat és modern technológiát kell képviselnie. Ez fontos elvárás az intézmények részéről a szolgáltatók felé. Ha pedig a technológia minél magasabb szintű bevonásáról beszélünk a kórházi higiénia esetében, érdemes szót ejteni a robotikáról, amelynek előfutárai akár takarítórobot, akár UV-fényt alkalmazó fertőtlenítő robot formájában már jelen vannak az intézményünkben.
A tiszta környezet összességében arra ösztönöz, hogy a betegek és a munkatársak is vigyázzanak a létesítményre.”
Mit jelent ez valójában? – kérdezi tőlem egy külföldi befektető. Azt, hogy már nincs Népszabadság, Index, Origo, nincs CEU, és most elesett a Libri is, válaszolom. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nem a profitért vette meg az ország könyvpiacát boltokkal és kiadókkal is uraló hálózatot, hanem hogy valódi célját támogassa. Az állami milliárdokból óriásira növesztett alapítvány azért jött […]
Ők osztják a legmenőbb kortárs képzőművészeti díjat Magyarországon, pedig írek. De ha egyszer Mary McLoughlinnak és John Wardnak, a két műgyűjtő cégtulajdonosnak éppen Leopold Bloom, az emberi jóságot képviselő regényhős a kedvence! A magyar származású Ulysses-karakterről nevezték el a díjukat és az alapítványt is, aminek mostantól gyűjteményt is építenek, hogy még jobban segítsék a fiatal magyar alkotókat.
Karai Gábor húsz éve követi a magánegészségügyi szektor kiépülését, háziorvosi rendelőjéből az állami rendszer kapacitásait és korlátait is belülről ismeri. És mint a legnagyobb szolgáltatásszervező cég, a Teladoc Hungary ügyvezető igazgatója, van egy százezres adatbázisa arról, hogy hol, kivel, mennyire elégedettek a betegek.
Családi titkok, nagyvárosi népmesék, állatos novellák, egy színész naplója, egy terapeuta dilemmái és a magyar válogatott első gólja. Eklektikus válogatásunkban friss olvasnivalókat ajánlunk. Az egyik kötet pedig önmagában egy újabb könyvajánló – csak győzzük ezt a sok betűt.
