Ők osztják a legmenőbb kortárs képzőművészeti díjat Magyarországon, pedig írek. De ha egyszer Mary McLoughlinnak és John Wardnak, a két műgyűjtő cégtulajdonosnak éppen Leopold Bloom, az emberi jóságot képviselő regényhős a kedvence! A magyar származású Ulysses-karakterről nevezték el a díjukat és az alapítványt is, aminek mostantól gyűjteményt is építenek, hogy még jobban segítsék a fiatal magyar alkotókat.
Síri csönd lett a templomtérben, amikor a tizenhárom éves Rose egyszer csak megragadta a mikrofont, és szavalni kezdett a mintegy száz művész és vendég előtt. Angolul, és nyilván hibátlanul, James Joyce Ulyssesének reggelikészítős jelenetéből idézett fel egy részletet, még mielőtt a ceremónia hivatalosan elkezdődött volna. „Fél órával a díjkiosztó előtt jött, ott kóválygott a színpad körül, aztán végül kibökte, hogy mit tervez. Senki mást sem avatott be” – meséli nevetve John Ward, a Leopold Bloom Képzőművészeti Díj alapítója, hogyan lepte meg kisebbik lánya mindannyiukat a Kiscelli Múzeumban éppen tíz évvel ezelőtt. Bár mint édesapa akkor valószínűleg inkább elérzékenyült, ez a jelenet ugyanis a kedvence a kultikus ír nagyregényből.
John és felesége, Mary McLoughlin alapították 2011-ben az Ulysses kitalált főhőséről elkeresztelt díjukat, mert régóta rajongtak a fiatal magyar művészek alkotásaiért, és szerettek volna valamit visszaadni abból, amit Magyarországon megkerestek a fuvarozási üzletben. Ők a magyarországi Maurice Ward szállítmányozási cég tulajdonosai – az ír anyavállalat Közép-Európában Prága után Budapesten jelent meg először 1999-ben. (A vállalkozást még John édesapja, Maurice Ward alapította 1968-ban, ma már testvérével, Maurice-szal viszik a csoportot, a magyar, a román, a bolgár és a görög részleg Johné és Maryé.)
Két lányukkal, Rose-zal és négy évvel idősebb nővérével, Alice-szal azóta rendszeres látogatói az itteni kortárs galériáknak. „Rose-t tíznapos korában vittem magammal először kiállításmegnyitóra, igaz, az még otthon, Dublinban volt, és emlékszem, a kurátor barátaink mind ringatni akarták” – mondja Mary. Férje éppen Budapesten töltött pár hetet, mert akkoriban indult az itteni Maurice Ward iroda. Talán ez volt az egyetlen alkalom, amikor a család nem kísérte el, a lányok aztán úgy nőttek fel, hogy hozták őket magukkal, akár akarták, akár nem. „Szerencsére abszolút szívesen jöttek.”
Fenntartható működés, környezetvédelem, kibocsátáscsökkentés – csak néhány az utóbbi évek hangzatos kifejezései közül. Ellenállóképesség az energiaválsággal szemben, ellátásbiztonság, megújuló energiák felhasználása – ezek pedig napjaink legégetőbb témakörei. Hogyan lehet ezeket úgy összekapcsolni, hogy a vállalatok számára kézzelfogható üzleti előnyökkel is járjanak? Erről beszélgettünk Petr Hermann-nal, a Schneider Electric Délkelet-Európáért felelős vezérigazgatójával. Mi lehet a hosszú […]
Fenntartható működés, környezetvédelem, kibocsátáscsökkentés – csak néhány az utóbbi évek hangzatos kifejezései közül. Ellenállóképesség az energiaválsággal szemben, ellátásbiztonság, megújuló energiák felhasználása – ezek pedig napjaink legégetőbb témakörei. Hogyan lehet ezeket úgy összekapcsolni, hogy a vállalatok számára kézzelfogható üzleti előnyökkel is járjanak? Erről beszélgettünk Petr Hermann-nal, a Schneider Electric Délkelet-Európáért felelős vezérigazgatójával.
Mi lehet a hosszú távú stratégia az energiaigényes iparágak igényeinek kielégítésére?
Ezt három kifejezéssel tudom a legjobban elmondani: hatékonyság, elektromos energián alapuló megoldások – vagyis elektrifikáció –, illetve megújuló energiaforrások.
Mindennek alapja az energiahatékonyság, ami gyorsan elérhető, olcsó és a fenntarthatósági kérdésekre is a legpozitívabb hatással van. Ennek kulcsa az összes energiafelhasználás mérése és a folyamatok átfogó nyomon követése. A már létező digitális technológiák ezt most is lehetővé és megfizethetővé teszik. A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés a jelenlegi körülmények között nem megoldás, és erre a tavaly téli válság ugyan tanulságos példa, de nem a fő és legmélyebb ok.
A fő forrást, ami a nagyfogyasztók számára azonnal elérhető, a saját megújuló kapacitások jelentik. Ez persze olyan technológiai megoldást igényel, amely képes a különböző terhelések belső, valamint az egyre bonyolultabbá váló hálózat kezelésére, de itt kapcsolódik be a digitalizáció.”
Mik a jelenlegi nehézségek?
Az energiaárak és az energia elérhetősége továbbra is aggodalomra adhat okot. Megragadom ezt az alkalmat, hogy ismét arra bátorítsak minden vállalkozást, hogy alakítsák ki saját hosszú távú fenntarthatósági stratégiájukat, és kövessék azt. Ez az, ami igazán kifizetődő, amikor egyik vagy másik átmeneti válsághelyzet felbukkan. A lehetséges károk sokkal kisebbek, ha a fenntarthatóság és a hatékonyság érdekében egy digitalizációs ütemtervet követünk.
Tudna néhány konkrét példát mondani?
Nemcsak partnereinket ösztönözzük a hatékonyságra, az energiatakarékos működésre és a digitalizációra, hanem mi magunk is ezt tesszük a saját gyárainkban és a logisztikai központjainkban világszerte, így Magyarországon is. Digitális energiagazdálkodási és automatizálási megoldásainkkal csökkentjük energiafogyasztásunkat és kiadásainkat, ezáltal hatékonyabbá és versenyképesebbé tesszük működésünket. Amikor pedig új beruházásokról döntünk, mint például a jelenleg Dunavecsén épülő okosgyárunk esetében, csakis a hosszú távú fenntarthatósági stratégiánknak megfelelően tervezzük a működést. A fenntarthatóság és a hatékonyság kulcsszerepet játszik majd az okosgyár építésében és működtetésében: geotermikus energiát és napenergiát használunk, összegyűjtjük és újrahasznosítjuk az esővizet, légzsilipeket építünk be és újrahasznosítjuk a hulladékhőt is.
A fenntarthatósági stratégiájuk hátráltatja-e a jövőbeli versenyképességet?
Épp ellenkezőleg! A fenntarthatóság és a jövőbeli üzleti ellenállóképesség nem két különböző irány. Fenntarthatónak lenni azt jelenti, hogy képesek leszünk hosszú ideig fenntartani sikeres és versenyképes üzleti tevékenységünket. A Schneidernél ez áll stratégiánk középpontjában, és ennek eredményeképpen folyamatosan olyan új termékeket fejlesztünk, amelyek megfelelnek a legmagasabb technológiai és fenntarthatósági elvárásoknak. Ilyen például az AirSeT termékcsaládunk, amely a mérgező SF6 gáz helyett tisztított levegőt használ. Egyébként ezeknek a modelleknek a gyártása is az új dunavecsei gyárunkban történik majd, ahonnan terveink szerint az egész európai piacot kiszolgáljuk majd ezzel a termékkel. További jó példák azok a tanácsadószoftver-megoldásaink, amelyek különböző területeken prediktív elemzést végeznek, ezáltal egyszerre teszik hatékonyabbá és fenntarthatóbbá a működést.
BiotechUSA, Gyermelyi, Viblance, Coca-Cola, Pick – hogy mi a közös bennük? Ugyanaz a családi vállalkozás gyártja sok termékük csomagolását. Ők azok is, akik azt a bizonyos ablakot gyártják – csak ebből havi nyolcvan tonnát – a bolti zacskókba, hogy ne fülledjen be a friss kenyér, és szellőzzön a paradicsom. A Sipospackot alapító Gyula mindig hangyának tartotta magát, a második generáció, Balázs az innovációra esküszik.
Olajipari megrendelésekkel indult, mára a geotermikus energia kiaknázásában nyújt értékes tudást az MS Energy Solutions. A geológuscsapat működésének nyomaival szerte az országban találkozhatunk, csak éppen nem tudunk róla. És nem a termálfürdőkre gondolunk.
Milliárdos tulajdonosok, külföldi befektetők, ma is gyógyító orvosvállalkozók és kevéssé ismert orvosok vagy üzletemberek is mozgatják, formálják, fejlesztik a hazai magánegészségügyet. Régiós szinten még mindig nem túl robusztusak a számok, de az első harmincba már csak milliárdon felüli árbevétellel lehet bekerülni. Lista.
