Ők osztják a legmenőbb kortárs képzőművészeti díjat Magyarországon, pedig írek. De ha egyszer Mary McLoughlinnak és John Wardnak, a két műgyűjtő cégtulajdonosnak éppen Leopold Bloom, az emberi jóságot képviselő regényhős a kedvence! A magyar származású Ulysses-karakterről nevezték el a díjukat és az alapítványt is, aminek mostantól gyűjteményt is építenek, hogy még jobban segítsék a fiatal magyar alkotókat.
Síri csönd lett a templomtérben, amikor a tizenhárom éves Rose egyszer csak megragadta a mikrofont, és szavalni kezdett a mintegy száz művész és vendég előtt. Angolul, és nyilván hibátlanul, James Joyce Ulyssesének reggelikészítős jelenetéből idézett fel egy részletet, még mielőtt a ceremónia hivatalosan elkezdődött volna. „Fél órával a díjkiosztó előtt jött, ott kóválygott a színpad körül, aztán végül kibökte, hogy mit tervez. Senki mást sem avatott be” – meséli nevetve John Ward, a Leopold Bloom Képzőművészeti Díj alapítója, hogyan lepte meg kisebbik lánya mindannyiukat a Kiscelli Múzeumban éppen tíz évvel ezelőtt. Bár mint édesapa akkor valószínűleg inkább elérzékenyült, ez a jelenet ugyanis a kedvence a kultikus ír nagyregényből.
John és felesége, Mary McLoughlin alapították 2011-ben az Ulysses kitalált főhőséről elkeresztelt díjukat, mert régóta rajongtak a fiatal magyar művészek alkotásaiért, és szerettek volna valamit visszaadni abból, amit Magyarországon megkerestek a fuvarozási üzletben. Ők a magyarországi Maurice Ward szállítmányozási cég tulajdonosai – az ír anyavállalat Közép-Európában Prága után Budapesten jelent meg először 1999-ben. (A vállalkozást még John édesapja, Maurice Ward alapította 1968-ban, ma már testvérével, Maurice-szal viszik a csoportot, a magyar, a román, a bolgár és a görög részleg Johné és Maryé.)
Két lányukkal, Rose-zal és négy évvel idősebb nővérével, Alice-szal azóta rendszeres látogatói az itteni kortárs galériáknak. „Rose-t tíznapos korában vittem magammal először kiállításmegnyitóra, igaz, az még otthon, Dublinban volt, és emlékszem, a kurátor barátaink mind ringatni akarták” – mondja Mary. Férje éppen Budapesten töltött pár hetet, mert akkoriban indult az itteni Maurice Ward iroda. Talán ez volt az egyetlen alkalom, amikor a család nem kísérte el, a lányok aztán úgy nőttek fel, hogy hozták őket magukkal, akár akarták, akár nem. „Szerencsére abszolút szívesen jöttek.”
Családi titkok, nagyvárosi népmesék, állatos novellák, egy színész naplója, egy terapeuta dilemmái és a magyar válogatott első gólja. Eklektikus válogatásunkban friss olvasnivalókat ajánlunk. Az egyik kötet pedig önmagában egy újabb könyvajánló – csak győzzük ezt a sok betűt.
Krusovszky Dénes: Levelek nélkül (Magvető Kiadó, 2023, 5499 forint)
Miről szól? Sehol sem volt még a lomb nélküli lombkoronasétány, sem az akkumulátorgyár, amikor az író fejéből, még a covididőszak elején kipattant a regény ötlete, sőt akkor sem, amikor ezek a témák végül belekerültek a könyvbe. Aztán a pandémia első két évében, alkalmazkodva a család mindennapi szükségleteihez, inkább gyerekverseket írt, és csak tavaly kezdte el feldolgozni azt a korábbi élményét, hogy egyszer látott egy parkban egy embert, aki vehemensen tördelte a fákról az ágakat.
A sztori szerint a kisvárosi magyartanár, Koroknai János elkezd nyomozni a rejtély után: miért dobták le egyik pillanatról a másikra a fák tavaszi levelüket? Ahogy az lenni szokott, a kutakodás közben egyre több családi titok sejlik fel, például anyja korábbi állítólagos szerelméről, és belelátunk a kisvárosi gimnázium tantestületének viszonyaiba is. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki igazán mai, reális, de az életről azért nem lehozó magyar regényre vágyik, szereti a színes karaktereket (van például egy üvegszemű földrajztanár a könyvben), és esetleg olvasta (és szerette) Krusovszky Dénes előző, Akik már nem leszünk sosem című regényét.
Miről szól? Ha az ember klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és pszichoanalitikus, könnyen összegyűlhet nála egy regényre való történet. Főleg húsznál is több év alatt – Csigó Katalin ennyi ideje dolgozik betegellátásban és pszichoanalitikus magánpraxisban, ez az első regénye.
A könyv két nő, két férfi és egy terapeuta történetét meséli el többféle elbeszélési módban: időnként megállíthatatlan, lezárulatlan, egyesszám-elsőszemélyben írt gondolatmenetekben, máskor mintha egyszerre ülnénk a terapeuta és a páciens székében, halljuk, látjuk a terápiát, és halljuk a terapeuta gondolatait, dilemmáit, vitázását önmagával. Ebben több az Átkelők egy átlagos regénynél: nem csak szerelemről, szenvedélyről, megcsalásról, bántalmazásról, veszteségről, gyászról, élet iránti közönyről mesél; megmutatja azt is, milyen a terápiás – a valódi terápiás – munka.
Kinek ajánljuk? Akit érdekel a pszichológia, de sosem szerette az önsegítő könyveket.
Alan Rickman: Őrülten, mélyen (Alan Rickman naplói – Emma Thompson előszavával) (Kossuth Kiadó, 2023, 8500 forint)
Miről szól? „Július 29. Jurassic Park – mi a fene ez a cselekmény? A dínók szuperek.” Ehhez hasonló cinikus és szellemes gondolatfoszlányokkal tűzdelte tele naplóit a Harry Potter-filmek Piton professzorának megformálójaként világhírnevet szerző Alan Rickman. A színész több mint húsz évét követhetjük végig a feljegyzéseiből. Nem csupán napló, korrajz is.
Reflektál a 2001-es terrortámadásokra, lelkiismeretesen dokumentálja a hajnalig tartó italozásokat és az álmait, leírja, ha pocsék vagy ha kiváló ételt evett, mérgelődik, ha épp semmi kedve nincs edzőterembe menni, és azt is megörökíti, amikor kézbe kapja a hasnyálmirigyrákját igazoló diagnózist. A 2016-os haláláig tartó naplóbejegyzésekből megismerhetjük elképesztő humorát és életigenlését, de a legmélyebb, nyomasztó pillanatairól is őszintén vall. (Madzin Emília)
Kinek ajánljuk? Szenzációhajhász részletek nincsenek a könyvben, így hollywoodi titkokért nem éri meg kézbe venni. Ezenfelül mindenkinek ajánljuk, aki kíváncsi, hogyan rajzolódik ki a hétköznapi apróságokban egy nagybetűs művész portréja.
Miről szól? „Láttatok már kockaköves utcát? (…) Tudjátok, kik készítik ezeket a köveket, kik faragják a kemény gránitot ilyen szép egyforma darabokra? Hát a kockakőkészítők!” Zalka Csenge Virág mesemondó és író új kötetében a világ számos tájáról gyűjtött össze tizennyolc mesét városi környezetünk ilyen és hasonló, hétköznapi szereplőiről.
Mert a népmesék főszereplői nemcsak erdők, mezők lakói lehetnek, hanem az utcasarkon álló gesztenyefa, a városi galambok, a varjak is. De még a hirdetőtáblák és a por is mesélhet izgalmas és tanulságos történetet. Többek között az Egyesült Királyság, Jemen, India, Portugália és Pápua Új-Guinea meg persze Magyarország egy meséje is belekerült a gyűjteménybe. (Somogyi Szonja)
Kinek ajánljuk? Városban élő gyerekeknek és felnőtteknek, akik hétköznap jártukban-keltükben szívesen néznének más szemmel a környezetükre, és szívesen vennék észre a népmesék szereplőit.
Miről szól? Az utóbbi években inkább regényekkel jelentkező szerző a Régi magyar költők tára című kötetet használta fel, átírta az ebben olvasható régi verseket, és mindegyiknél feltünteti a lap alján az eredeti, rég elfelejtett költő nevét. Úgy költött új verseket, hogy nyelvileg közelebb álljanak hozzánk, mint az eredetiek – merthogy a régieket sokszor lelkészek, prédikátorok írták, vagyis valamiféle magasabb eszmének rendelték alá őket – és ne funkcionális művek, hanem egyszerűen csak versek legyenek. Meglepetés, hogy kerültek istenes darabok is a kötetbe, ami Háytól szokatlan, ám a legtöbb költemény alapvetően a létezés főbb traumáira reflektál: a különféle félelmekre, a jó és a rossz harcára, az irigységre, meg persze az emberi kapcsolatokra. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Irodalommániásoknak és fekete öves Háy-rajongóknak.
Borbás Barna: Első gól – Borbás Gáspár élete (Válasz Könyvek, 2023, 4900 forint)
Miről szól? Százhúsz éve, egy göröngyös pályán az FTC első bajnokcsapatának balszélsője belőtte a magyar válogatott első gólját. A történelmi tett végrehajtója, dr. Borbás Gáspár a foci hőskorának egyik legkarizmatikusabb játékosa volt, külföldön is elismerően írtak róla a lapok. Alig harminckét éves volt 1916-ban, amikor szögre akasztotta a „stoplist” (vagy valami hasonlót, profi futballcipők akkor még nem léteztek).
Ez volt a labdarúgás első nagy átalakulásának időszaka, amikor Borbás és társai őszintén nem értették, hogyan kérhet és kaphat pénzt valaki azért, amit ők a grundon szívből játszanak. A foci nekik örökre megmaradt az „angol játéknak”, ahogy akkoriban nevezték. A könyv főhősének élete a sporton túl is bőven tartogatott fordulatokat, és az utókornak mesélni valót. Ő volt az első „doktor labdarúgó” – jogász volt, Budapest tiszti alügyésze. A politikához nem volt elég opportunista, nem is lett igazán sikeres benne. Többször elmozdították munkahelyéről. A második világháború alatt – életét kockáztatva – száznál több üldözött megmentését szervezte meg.
Dédunokája, a történész-újságíró Borbás Barna tudományos alapossággal, eredeti forrásokat felkutatva, mégis olvasmányosan tárja elénk a labdarúgó-ügyvéd életének fontosabb eseményeit és fordulópontjait. A könyv napra pontosan a történelmi gól évfordulóján jelent meg. (Bagi László)
Kinek ajánljuk? A huszadik századi magyar történelem és az érdekes életrajzok kedvelőinek – közel sem csak a sportrajongóknak.
Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg (Jelenkor, 2023, 5999 forint)
Miről szól? „Semmi vagyok. Semmi” – gondolja a tizenhat éves Tilda. Akkor már tudja, pár hónapos kora óta nevelik őt szülei Kolozsváron. Így mentették meg a második világháború utolsó éveiben a zsidó kisbabát vér szerinti anyja és apja sorsától. Közel kerülünk a hirtelen háromfőssé váló család nehézségeihez, az anya, Erzsi vívódásaihoz, majd a figyelem átkerül a lányra. Matyi, Tilda, Matild – a nevek, a nyelvek, az életben és a színházban eljátszott szerepek között a lány keresi önmagát, próbálja betölteni a lelkében az ürességet a kibontakozó szocializmus éveiben felnőve. (Somogyi Szonja)
Kinek ajánljuk? Aki kíváncsi rá, milyen gyászmunkát hagyott maga után a holokauszt.
Scott A. Small: Felejtés – A nem emlékezés jótékony hatásai (Park Könyvkiadó, 2023, 4999 forint)
Miről szól? Állok a könyvespolcom előtt, és zavart tehetetlenséget érzek, amiért rengeteg kötetnek nem emlékszem a cselekményére, a befejezésére, a főszereplőre vagy a főbb következtetésekre, csak a hátrahagyott érzelmekre, vagy azokra a helyekre, ahol olvastam. Egy lenyomatra, de információra nem. Velem van a baj?
Scott A. Small, a Columbia Egyetem neurológus-pszichiátere harmincöt éve foglalkozik az emlékezet kutatásával, és megnyugtat mindenkit: nem baj, ha nem emlékszünk mindenre, a könyveinknél fontosabb dolgokra sem. Izgalmas példákon mutatja be, milyen funkciói vannak a felejtésnek, elmagyarázza, mi lenne velünk, ha minden szembejövő információra egész életünkben emlékeznénk (semmi jó), milyen hatással van emlékezetünkre a stressz, és mi közük az álmainknak az emlékképzéshez. (Somogyi Szonja)
Kinek ajánljuk? Akit érdekelnek az agy képességei, rejtelmei, miközben már olvasáskor frusztrálja, hogy két hét múlva semmire sem fog emlékezni az izgalmas magyarázatokból.
Szöveglelő – Találd meg magad az irodalomban! (Libertine Könyvkiadó, 2023, 6499 forint)
Miről szól? Irodalomterapeuták segítségével száz különböző témakörben ajánl olvasnivalókat. Szabados Ági, a Libertine alapítója két brit szerző tíz évvel ezelőtti kézikönyve, a The Novel Cure: An A–Z of Literatury Remedies ötlete alapján álmodta meg, hogy kiad egy hasonló, alapvető élethelyzetek, problémák szerint, tematikus szépirodalmat ajánló kötetet.
Elég felütni például a független nő, a háború vagy a házasság szócikket, és ott van legalább három-négy regényt, sőt helyenként novellát vagy verset mutatnak be a szerzők, majd ajánlanak még vagy tucatnyi, a témához kapcsolódó művet. Csak egy példa: a depressziónál Sylvia Plath, Elizabeth Wurtzel és Paulo Coelho mellett felbukkan a javasolt olvasnivalók közt Nick Hornby Egy fiúról című regénye és Szvoren Edina Az ország legjobb hóhéra című írása, míg az örökbefogadásról szóló művek közt például Szabó Magda Für Elise-ét és J. K. Rowling Átmeneti üresedését sorolják. (G. Tóth Ilda)
Török András: Budapest könyv – Igazmondó városkalauz modern lokálpatriótáknak (Park Kiadó, 2023, 6999 forint)
Miről szól? Aki írt már valaha cikket, tanulmányt, könyvet, jól tudja, hogy újraírni néha nehezebb, mint teljesen újat írni. Ha az első verzió jól sikerült, annál is inkább. Márpedig a művelődésszervező-író, Fortepan-menedzser szerző ezt tette. A kötet negyed százada jelent meg először, és azóta számos kiadást megérve igazi klasszikussá vált.
A bédekkernek is használható, mégis elképesztően olvasmányos kötetben olvashatjuk a szerző történeteit is, de sosem megy át céltalan sztorizásba. Személyes hangvételével, éles szemű megfigyeléseivel és finom humorával órákig leköti az olvasót, miközben adatai pontosak és naprakészek. Mit találunk a kötetben? Tervrajzok, háromdimenziós térképek, érdekes logók, hatalmas épületek egész apró részleteit ábrázoló fotók, ritka archív képek mellett olyan apró meglepetések várnak, mint videókra mutató QR-kódok, kvízek, könyvajánló toplisták – sőt, a hivatkozások között még egy Forbes-cikk is felbukkan a város első kutyamosójáról. (Bagi László)
Kinek ajánljuk? Ebben a kötetben az a varázslatos, hogy annak is sokat ad, aki most ismerkedik a várossal, és annak is, aki úgy ismeri, mint a tenyerét. Vagy eddig azt gondolta.
Lugosi Viktória: Akit itt felejtettek (Kalligram, 2023, 4990 forint)
Miről szól? Egy kislány (aki valójában felnőtt nő, de apánkkal szemben mintha sosem múlna el a kislányság állapota, nem igaz?) próbálja megfejteni erős, távolságtartó apjának a titkait, és legfőképpen kivívni a szeretetét és elismerését. Közben nagyon is komoly titkok sejlenek fel egy felnőtt férfi kalandjairól és az 1945 után létesített deszki gyerekfaluról, ahol árva és félárva zsidó gyerekekről gondoskodtak. Bár teljesen talán sosem lehet megérteni és átadni a szüleinkkel, nagyszüleinkkel történteket, de fontos, hogy feltegyük nekik kérdéseinket, és az elbeszélő pontosan ezt teszi. (Tiefenthaler Eszter)
Kinek ajánljuk? Aki szerette a szerző 2000-ben megjelent Ajvé című regényét, mindenképp. És annak is, akit különösen foglalkoztat az apa-lánya viszony, egy elérhetetlennek tűnő, erős férfi megértése.
Balaskó Ákos: A perceptron gyermekei (Napkút Kiadó, 2023, 2990 forint)
Miről szól? Balaskó Ákosnak már az első kötetéről azt írta 2014-ben Tóth Krisztina, hogy oda jutott el vele, ahova mások a harmadik után szoktak. Most itt is van a harmadik, és a Petri György-díjas költő-programozó matematikus – a maga tárgyilagos, sokszor fájdalmasan éleslátó, sebeket feltépő módján – megmutatja benne világát. Bár az apaság szerethetően humoros és kevésbé vágyott pillanatai is felvillannak, mégis szinte minden percben odalöki az olvasónak az elmúlás torokszorító gondolatát.
De nem is ez teszi elsősorban formabontóvá a kötetet, hanem a tudomány és a költészet szoros együttműködése és kölcsönhatása. Ez Magyarország első, mesterséges intelligencia-asszisztált verseskötete. A versek 16,74 százalékát MI írta, de talán nem kérdés, hogy azok a szavak, mondatok is Balaskótól származnak. Vagy mégsem? És fontos ez egyáltalán? A #Fénydoboz című versben kicsit ott a válasz is. „Ez a pár mondat megváltás, / útkeresőknek jelzőfény, / álmatlanoknak tobozmirigy. [[Hiedelem#^22d6c6]] / Mit se számít, hogy nem ember írta.” (Somogyi Szonja)
Kinek ajánljuk? Azoknak, akiket megijeszt a mesterséges intelligencia térnyerése, és azoknak, akiket ámulatba ejt és izgalomba hoz. És a két halmaz metszetében azoknak, akik a művészet és a tudomány izgalmas tangójára is kíváncsiak.
Wettstein Domonkos: Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században (Tarsoly Kiadó, 2022, 5900 forint)
Miről szól? A Balaton a kísérletezés terepe. A tervezők egyfelől szabadon kiélhették magukat, amikor vendéglátóhelyeket, kempingeket, hoteleket vagy épp a nyaralójukat tervezték. Ezek könnyed megformálásukkal, szellemes tömegeikkel, invenciózus szerkezeti megoldásaikkal sokszor a nyugati trendekhez is kapcsolódnak. Másfelől, a tömegturizmus által támasztott igények miatt megjelentek a kötöttségek is, minta- és típustervek képében, illetve a regionális szintű koncepciókban.
A tóparttal kezdeni kell valamit – gondolták már a húszas években is. A tópart rendezésére és fejlesztésére pedig több átfogó terv született az évtizedek során, az egyiket közülük még a franciák is mintának tekintették a Riviéra tervezésekor. Így a tópart házai egyszerre igencsak heterogének, de valahogy mégis érzünk rajtuk egy sajátos, balatoni karaktert. Hogy ez minek köszönhető? A kérdésre nehéz röviden válaszolni, de talán a regionális tervekben, a közös stratégiában van a kulcs. A könyv utóbbiak történetét dolgozza föl.
Doktori dolgozatokból ritkán születik könyv, még ritkábban érdekes könyv. Wettstein Domonkos építész, kutató, a BME Urbanisztika Tanszékének adjunktusa ilyet írt. Sok víz lefolyt a Sión, amióta elkezdett a balatoni régió tervezéstörténetével foglalkozni, évtizedes kutatásából most lett önálló kötet. (Bagi László)
Kinek ajánljuk? Annak, aki szeretné jobban megismerni a tó ingatlanfejlesztési (rém)álmoktól hullámos és szabdalt partját.
Szécsi Noémi: Rohadt állatok (Magvető Kiadó, 2023, 3699 forint)
Miről szól? Első pillantásra állatokról, de nagyon hamar rájössz, hogy valójában emberekről. Művész oposszumokról, újságíró mókusokról, nyomozó pelékről – a szerző szerint „minden hasonlóság a valósággal a természetes kiválasztódás eredménye”. A kötet történeteitől olyan érzésünk van, mintha az újságban olvasnánk a híreket, csak fura szereplőkkel.
Az egyik sztoriban például két bagzó kan nyúl ütközik a káposztaágyások kereszteződésében, így a három forgalmi sávból csak a két befelé tartó szabad, közben a hírt közzé tevő stúdióban várakozó Vakond éppen az életén és a mindennapi stresszen elmélkedik. Egy másik sztoriban a Vakond coping coachhoz fordul a munkahelyi terhek miatt kialakult pánikbetegségével, és az is kiderül, hogy az állatoknak is vannak érzelmeik. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki szereti az iróniát és a finom humort. Meg a különleges állatokat.
Tóth Krisztina: Ahonnan látni az eget (Magvető Kiadó, 2023, 3999 forint)
Miről szól? Huszonöt novella az utóbbi öt év terméséből. Ahogy a szerző elmondta, lehetett volna ez egy nagyon súlyos novellafüzér is, de végül szórakoztatóbb darabokat is beválogatott. Huszonöt történet, hétköznapi helyzetekből feltáruló tipikus Tóth Krisztina-világ vicces csattanókkal vagy fájdalmas, de szikáran felskiccelt drámai fordulatokkal. Bevallása szerint ő csak fülel a buszon, elkap párbeszédeket, megfigyeli a járókelőket, elhall élettörténeteket és töredékeket, aztán hazamegy, és kikerekíti őket. Mi meg ott ülünk vele a repülőgépen, ki tudja, hova utazunk, a lényeg a mellettünk ülő férfi táskájából kikandikáló nejlonzacskó és abban egy leukémiás kislány parókája. Vagy együtt lépünk be a meleg fiúval a szoláriumba, aki a barnulás alatt gondolatban fényharcos Jedi-lovag, de ahhoz már bátortalan, hogy kimerészkedjen a szolifülkéből, és megakadályozzon egy rablógyilkosságot. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Aki valami megrázót vagy felrázót keres magának mondjuk egy negyedórás BKV-úton. És persze annak, aki eddig is falta Tóth Krisztina sorait.
Fenntartható működés, környezetvédelem, kibocsátáscsökkentés – csak néhány az utóbbi évek hangzatos kifejezései közül. Ellenállóképesség az energiaválsággal szemben, ellátásbiztonság, megújuló energiák felhasználása – ezek pedig napjaink legégetőbb témakörei. Hogyan lehet ezeket úgy összekapcsolni, hogy a vállalatok számára kézzelfogható üzleti előnyökkel is járjanak? Erről beszélgettünk Petr Hermann-nal, a Schneider Electric Délkelet-Európáért felelős vezérigazgatójával. Mi lehet a hosszú […]
Minden nemzeti konyhát vivő étterem lényege, hogy egy estére el lehessen általa utazni tényleges elutazás nélkül. A hűvösvölgyi Trattoria Pratóban ez az ételek frontján sikerül.
Autós újságíró vagy életvezetési tanácsadó? Nem akar ő példakép lenni, mégis százezrek kedvelték meg blikkfangos bölcseletei miatt a Speedzone arcát, Vályi Istvánt.
