Minden nemzeti konyhát vivő étterem lényege, hogy egy estére el lehessen általa utazni tényleges elutazás nélkül. A hűvösvölgyi Trattoria Pratóban ez az ételek frontján sikerül.
Kétféle ember lehet a világon: aki tudja, mi az a hűvösvölgyi Nagyrét, meg aki távolabb született, ekképp: nem. Én az utóbbi kategóriába tartozom, de amióta tele van a hírfolyamom a Nagyrét-mentiségét hangsúlyozó Trattoria Prato posztjaival, építettem egy rétet a fejemben: fehér virágok, kajla kiskutyák, focizó gyerekek, pokrócok és párok, na, és ennek szélén egy olasz étterem hívogató étlappal és nagy átriummal, hát ez a világ legjobb ötlete.
Lehet, hogy tényleg ilyen a Nagyrét, de nem tudtuk meg, mert a Pratóhoz (ami olaszul egyszerre tányér és egy toszkán kisváros Firenze-külsőn) a rét mellett kell elhajtani a Nagykovácsi úton, aztán egy körforgalom után begurulni egy elég lelketlen murvás parkolóba, amit egy diszkontáruháznak álcázott fitneszterem, valamint tenisz-, padel- és focipályák öveznek, végül az ezekre néző Prato. De a Nagykörúthoz képest nyilván csend van, madárcsicsergés, és a vacsora végére egy parányi pocok is átszlalomozik a teraszon, szóval aki nálam kevésbé fixálja rá magát élete rétjére, az nem fog ekkorát csattanni érkezéskor.
Merthogy amúgy nem lesz mi miatt: a pincérek készségesek, a szörp és a limonádé finom, a konyha százötven méteres körzetében átható pizzaillat terjeng, a bor választás szerint olasz vagy magyar, a konyha olasz (mármint a benne tüsténkedők nemzetisége is, közelebbről: szardíniaiak), és egy ponton az olasz borvidékekkel és -fajtákkal példásan képben lévő felszolgálónkról is kiderül, hogy római születése nem jelentett hátrányt az ismeretek beszerzésekor.
Írta: Nemes Dániel „Láttunk ilyet korábban. Pont, mint az 1920-as években, mielőtt a befektetésekre vonatkozó törvényeket bevezettük. Svindlerek. Zavarosban halászók. Csalóművészek. Pilótajátékosok. A lakosság közben a csődbíróságon köt ki” – mondta Gary Gensler, az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) elnöke. Kemény szavak egy laissez-faire típusú elnöktől, aki idáig nagy konfliktusokat nem vállalt, de miután az FTX csődjét követően […]
Írta: Nemes Dániel
„Láttunk ilyet korábban. Pont, mint az 1920-as években, mielőtt a befektetésekre vonatkozó törvényeket bevezettük. Svindlerek. Zavarosban halászók. Csalóművészek. Pilótajátékosok. A lakosság közben a csődbíróságon köt ki” – mondta Gary Gensler, az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) elnöke. Kemény szavak egy laissez-faire típusú elnöktől, aki idáig nagy konfliktusokat nem vállalt, de miután az FTX csődjét követően megmaradt legnagyobb kriptotőzsdéket, a Binance-t és a Coinbase-t a SEC beperelte, szükségét érezte felszólalni. Szavai előrevetítik a kriptopromóterek egyik fő érvének, a szabályozatlanságnak és szabályozhatatlanságnak a megkérdőjelezését is: az Egyesült Államok igenis szabályozni akarja a kriptopiacot. A piacot, ami (elméletben) decentralizált matematikai algoritmuson alapul, és mint ilyen, technikailag szabályozhatatlannak tűnik.
Új szerzők a Forgóban! Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Augusztusban jön a következő tag!
Tizenkét éve a három nagy pókeroldal, a Pokerstars, a Full Tilt Poker és az Absolute Poker, valamint azok amerikai tulajdonosai ellen emeltek vádat. Vagyonukat befagyasztották, miután egy évekkel korábban hozott törvényt kijátszva, bankkártya-feldolgozók közvetítésével fogadták el amerikai játékosok pénzét. Azért volt erre szükség, mert a törvény értelmében az amerikai bankok és kártyatársaságok nem vehettek részt online szerencsejátékos tranzakciókban. Ezek a pókeroldalak ugyanis nem amerikai cégek voltak, viszont az adóbevételek, az amerikai kaszinók (és természetesen „a nép”) érdekében az amerikai kormányzat ki akarta őket szorítani a piacról. Közvetlenül rájuk tehát nemigen tudtak hatni, a pénzmozgásokra viszont igen. A figyelmes olvasó már sejtheti a párhuzamot: a kriptopénzek be- és kifizetéseit épp az FTX-típusú cégek végzik.
Ez nem minden. Idén a legnagyobb amerikai bankcsődök közül kiemelkedett a Silicon Valley Banké és a Silvergate Banké. Előbbi – más szilícium-völgyi startupok mellett – sok kriptopiaci startupot is finanszírozott. Utóbbi a Silvergate Exchange Networköt üzemeltette, ami a kriptotőzsdék fő átjárója volt a fiat pénzek világába – a legtöbb kriptotőzsde itt vitte be dollárjait és euróit a hagyományos bankrendszerbe. Ezeknek a bankoknak a felszámolásakor a hatóságok megtiltották az átvevőknek, hogy kriptóval foglalkozzanak.
Az FTX végső soron abba bukott bele, hogy pilótajátékában likviditáshiányt okozott a kriptopénzek árfolyamcsökkenése. Az így megmaradt legnagyobb kriptotőzsde, a Binance még azt sem hajlandó elárulni, hogy székhelye melyik országban van. A cég és vezetője, Changpeng „CZ” Zhao sok tízmilliárd értékű önkötéseire a SEC Binance elleni perének dokumentumaiból láthatunk rá. Ugyanígy azokra a szolgáltatásokra is, amiket különböző, tudottan terrorista és más okból embargós szervezeteknek nyújtottak. Ami a Coinbase-t illeti, a napokban jelentették be, hogy továbbra is végeznek a SEC szerint engedélyköteles tevékenységeket, még ha mostani formájában a Coinbase nem is kaphat rájuk engedélyt.
Csak sejtéseink lehetnek, hogy a világ vezető gazdasági hatalma és a két megmaradt cég közül ki kerül ki győztesen. Az élelmesebb befektetők ezt nem várják ki, inkább más instrumentumokba fektetik pénzüket. A forgalomban lévő bitcoinok 42 százalékát kb. 2200 tárcában tartják nyilván – márpedig egy-egy kriptotőzsdének és tulajdonosainak sok tucat tárcája is lehet. A bitcoin-tranzakciók számában nem, értékében viszont meghatározók a bálnák közti tranzakciók, amik – a periratokból is láthatóan – gyakran ugyanezen szereplők közt jönnek létre, felvetve az árfolyam karbantartásának gyanúját. A helyzet a többi kriptopénznél még rosszabb, ráadásul több stablecoinnál régóta tartja magát a szóbeszéd, hogy valójában nincs is meg a fedezetük.
Az FTX csődjénél felmerült, hogy CZ vagy a Binance kisegíti a megroggyant versenytársat, hogy aztán végül gyorsan ki is hátráljon belőle. Más, részint korábban dőlő cégeket viszont az FTX és a Binance látványos sebességgel karolt fel. Az egész ökoszisztéma hálószerűen összenőtt, a legnagyobb játékosok tudják, ha borul a dominó, nem biztos, hogy előttük áll meg. Ha a stablecoinok depeggelnek, akkor végük, a jelenség fedezethiányra utal. Az FTX csődjekor ebből láthattunk ízelítőt. Ha az Egyesült Államok jogilag legyűri a két megmaradt tőzsdét, az hatalmas érvágás lehet a kriptopiacnak, különösen, ha az amerikaiak pénzét sem fogja senki beváltani. Ha viszont a likviditás már korábban eltűnik, és valóban hiányzik a fedezet a stablecoinoknál, lehet, meg se kell várni a jogi eljárások végét, a stablecoinok depeggelnek, és magukkal rántják a többi kriptopénzt is. Persze, ettől a kripto technológiailag tovább élhet. Kérdés, milyen üzleti jelentősége maradhat, és a promóterek korábbi, látványos szabadságharcos érveiből mennyi lesz még hiteles.
A szerző cégépítő, IT-biztonsági szakértő, csaláskutató.
Itt vagyunk ezen a kilenchektáros, impozáns főhadiszálláson és multimárkás telephelyen, ahová két éve költözött a Schiller Autó. 2020 végén azt mondtad nekünk: „Az az elvárásom, hogy évi ötezer autót értékesítsünk az új telephelyen – mindegy, miből, csak legyen meg a darabszám.” Ezzel hogy álltok?Hát, ezzel nem állunk sehol. (Nevet.) Az autóipar egyik válságából a következőbe gördült át. Először a gyárak […]
Kiotó eleve könnyedén elvarázsolja az embert, főleg, ha a fokozhatatlan tokiói nyüzsgésből jön. Ez a hotel maga a nyugalom szigete, csak a fejre veszélyes.
Ki áll az Utazómajom mögött? Mire készül a magyar startupszcéna? És lesznek-e egyperces híradók az RTL BL-közvetítéseinek szüneteiben is? Júniusban mindenre választ kaptál a Forbes.hu-n.
