A kormány újra belenyúlt a megtakarítások adózásába, egy hirtelen módosítással a kamatjövedelmek után nemcsak személyi jövedelemadót, hanem szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Ez az eddigi 15 százalék után további 13 százalék levonás a kamatjövedelmekből (ide tartozik a befektetési jegyeken elért nyereség is), tehát ha valaki például egymillió forint befektetése után tízszázalékos kamathoz jut, akkor a százezer forint nyerőből nem 15, hanem 28 ezret tart magánál az állam. Miért csinálják? Mi lesz ebből? Én mit csináljak? Összegyűjtöttük a változtatással kapcsolatosan felmerülő legjellemzőbb kisbefektetői kérdéseket, illetve a válaszokat.
Miért dönthetett úgy a kormány, hogy a kamatjövedelmem újabb részére teszi rá a szőrös mancsát? Egyrészt – és ez tűnik fontosabbnak – azzal próbálják állampapírba terelni a megtakarításokat, hogy a konkurenciát megdrágítják, pontosabban elveszik a termelt nyereség eddiginél nagyobb részét. Az állampapírok vételét a kincstárnál már rég ingyenessé tették, és az adómentességet is jó pár éve élvezik ezek a papírok, ezzel tehát eddig is előnyt adtak az állampapíroknak. Most ezt a fórt növelik azzal, hogy a bankbetétek és a befektetési alapok által termelt hozam után az eddiginél nagyobb hányadot vesznek ki a befektető zsebéből azzal, hogy a szochót is rádobják.
Másrészt bizonyára számít a költségvetés sanyarú helyzete, érthetetlen és értelmetlen módon szokás szerint már most gyártják a 2024-es költségvetést, amiben még jókora lyuk tátong. Az egyre-másra érkező változtatások alapján kétségbeesetten próbálják növelni az állam bevételeit, ehhez a legfontosabb eszköz a különadók rendszerével variálás, de lehajolnak a lakosság pénzéért is.
Miért próbálja állampapírba terelni a lakossági megtakarításokat az állam? A lakosság általában, békeidőben is sokkal jobb finanszírozója az államnak, mint a külföldi befektetők, akik mindig oda ugranak, ahol épp rövid távon nagyobb hozampotenciált vélnek felfedezni. A külföldi befektetők ugyan most a magas kamat előnyeit élvezve a magyar állampapírok, illetve a forint mellett állnak, de közben a kijáratot figyelik, hogy az első bizonytalanságra bármelyik pillanatban kiszállhassanak.
Mozgalmas időszakot él át az autóipar. A világjárvány, a csiphiány, az energia és az alapanyagok árának megsokszorozódása és a mindezek hatására bekövetkezett megnövekedett szállítási idők alaposan próbára tették és teszik a szektor szereplőit, ami alól a Kia sem kivétel. A dél-koreai márkának ugyanakkor sikerült megerősödve átvészelnie minden nehézséget, amiben a vállalati filozófia megváltozásának is fontos […]
Mozgalmas időszakot él át az autóipar. A világjárvány, a csiphiány, az energia és az alapanyagok árának megsokszorozódása és a mindezek hatására bekövetkezett megnövekedett szállítási idők alaposan próbára tették és teszik a szektor szereplőit, ami alól a Kia sem kivétel. A dél-koreai márkának ugyanakkor sikerült megerősödve átvészelnie minden nehézséget, amiben a vállalati filozófia megváltozásának is fontos szerepe volt. Nagy Norberttel, a Kia Hungary ügyvezető elnökével beszélgettünk.
Az európai közbeszédben egyértelműen az elektromos autó a legforróbb téma. Ennek egyik fontos oka az Európai Unió azon szabályozása, mely szerint 2030-tól kezdve csak elektromos autókat lehet forgalomba helyezni a tagállamokban.
Itthon is, de másképp
„Az elektromos autók iránti kereslet Magyarországon is nő, ugyanakkor más mértékben, mint a nyugat-európai országokban – osztja meg tapasztalatait Nagy Norbert, a Kia Hungary ügyvezető elnöke. Ebben az is közrejátszik, hogy míg korábban az elektromos autók lényegesen drágábbak voltak, mint a hagyományos motorral szereltek, addig mostanra csökkent ez az árdifferencia – igaz, sajnos ez egy általános drágulással is együtt járt az elmúlt másfél évben. Fontos hozzátenni, hogy a hazai piacon még mindig mindössze négy százalék körüli az elektromos meghajtású autók aránya az újonnan forgalomba helyezett autók között, amiből a jelenleg háromféle tisztán elektromos modellt kínáló Kiának 8 százalék körüli a részesedése.”
Az elektromos autók iránti keresletet jellemzően az ár, a töltési sebesség, a töltőhálózat elérhetősége, valamint a hatótáv befolyásolja. Utóbbi az elektromos Kia modellek esetében mostanra 500 kilométer körül alakul a WLTP ciklus szerint, ami nyilván nagyban függ a használat módjától és a körülményektől. „Az elektromosautó-vásárlók jellemzően továbbra is azok közül kerülnek ki, akik az otthonukban és a munkahelyükön is tudnak tölteni” – mesél a kereskedői tapasztalatokról az ügyvezető. A legnépszerűbb Kia ugyanakkor ma még nem az elektromos modellek közül kerül ki. A kompakt kategóriás, számos modellből álló Ceed-család magabiztosan őrzi vezető helyét a márkán belül, de a Sportage is rendkívüli népszerűségnek örvend. A szabadidőautó idén ünnepli harmincadik születésnapját, és ez a legnépszerűbb Kia modell világszerte. A márka – szó szerint – legnagyobb újdonsága az EV9: a több mint öt méter hosszú elektromos luxus-szabadidőautóra már látatlanban több mint tízezer megrendelést vettek fel Dél-Koreában.
A Great Place to Work
A Kia nem csak arról híres, hogy hét év garanciát ad autóira, hanem arról is, hogy jó ott dolgozni. „Van olyan kollégánk, aki több mint 25 éve kezdett nálunk, de én magam is 16. éve vagyok a csapat tagja – mondja Nagy Norbert. Filozófiám, hogy a „Kia én vagyok”, azaz 0–24-ben képviselem a céget mindig, mindenhol és mindenki számára, ezért igyekszem olyan embereket válogatni a csapatba, akik hasonlóképpen gondolkodnak. Negyven fő dolgozik a Kia Hungarynél, nemrég pedig megkaptuk a Great Place to Work minősítést is. Az ázsiai cégekre korábban jellemző központosított működést az elmúlt évektől kezdődően fokozatosan felváltja egy nagyobb önállóságot biztosító filozófia, melynek köszönhetően lettem én is ügyvezető elnök 2021 januárjától, hiszen korábban mindig koreai vezetője volt a cégnek. Egy koreai cégből globális vállalattá váltunk.” Az itt töltött bő másfél évtized alatt Nagy Norbertet is érték meglepetések. „Amikor a Kiához csatlakoztam, éveken keresztül az összes nemzetközi meetingen azt láttam, hogy drasztikus ütemben nő majd az eladott autóink darabszáma a következő években, és az emberek majd érzelmi alapon megközelítve fognak vágyni a Kia modellekre. Visszatekintve az akkor még merésznek gondolt tervekre, ma azt látom, hogy ez valóban így is lett. A legnagyobb dolog, amit elértünk, az az, hogy ma egészen másképp tekintenek a vásárlók a Kiára, mint tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt” – foglalja össze Nagy Norbert.
Milliárdos tulajdonosok, külföldi befektetők, ma is gyógyító orvosvállalkozók és kevéssé ismert orvosok vagy üzletemberek is mozgatják, formálják, fejlesztik a hazai magánegészségügyet. Régiós szinten még mindig nem túl robusztusak a számok, de az első harmincba már csak milliárdon felüli árbevétellel lehet bekerülni. Lista.
Mit jelent ez valójában? – kérdezi tőlem egy külföldi befektető. Azt, hogy már nincs Népszabadság, Index, Origo, nincs CEU, és most elesett a Libri is, válaszolom. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nem a profitért vette meg az ország könyvpiacát boltokkal és kiadókkal is uraló hálózatot, hanem hogy valódi célját támogassa. Az állami milliárdokból óriásira növesztett alapítvány azért jött […]
Friedrich Wille, vagy ahogy kollégái hívják, dr. Wille, az osztrák Freywille ékszermanufaktúra tulajdonosa nem akarja a covid után újrahódítani a világot. Ahol eluralkodott a tömegturizmus, oda úgysem illik a luxusékszer, mondja, és inkább azokra az országokra fókuszál, ahol a helyi vevők vannak többségben. Emiatt Moszkvából sem vonult ki, igaz, aranyat nem árulhat a háború kitörése óta – pedig pont a 18 karátban látja a jövőt. És 2024-ben talán lesz egy Frida Kahlo-kollekciója.
Egyre több magyarországi cég telekocsirendszerrel is segíti a dolgozók munkába járását. Ezt csak akkor érdemes bevezetni, ha a sofőröknek megfelelő motivációs rendszert dolgoznak ki, mondják a telekocsis utazási mód egyik úttörőjénél, az Oszkar.com-nál.
