BiotechUSA, Gyermelyi, Viblance, Coca-Cola, Pick – hogy mi a közös bennük? Ugyanaz a családi vállalkozás gyártja sok termékük csomagolását. Ők azok is, akik azt a bizonyos ablakot gyártják – csak ebből havi nyolcvan tonnát – a bolti zacskókba, hogy ne fülledjen be a friss kenyér, és szellőzzön a paradicsom. A Sipospackot alapító Gyula mindig hangyának tartotta magát, a második generáció, Balázs az innovációra esküszik.
Ha Gombóc Artúr a csomagolásokért lenne oda, csorogna a nyála a Sipospack Kft. sóskúti üzemében: doypack tasakok, fejkartonált tasakok, talpredős és háthegesztett tasakok, mikro-, makro- és lézerperforált csomagolás, flexo- és digitális nyomtatás, újrahasznosítható, lebomló és tiszta papír. De megtalálná itt a kedvenceit, a csokoládékat is – legalábbis a csomagolásukat. Sipos Balázs, a cég második generációjának képviselője nemrég Menyhárt Attila cukrászséfnek segített megtervezni a World Chocolate Masters világverseny elődöntőjére street food desszertjének kínálócsomagolását, egy kakaóbabot formázó papírborítást.
A csaknem harmincéves Sipospack Kft. csomagolástervezési részlege, a Sipos Design 2020 januárja óta működik. Az ötletek kidolgozásától a tervezésen át a kész anyagok legyártásáig mindenben segítenek a terméktulajdonosoknak, és mivel digitális nyomdagépen dolgoznak, a kisebb rendeléseket is ki tudják szolgálni. „Ebbe nőttem bele, de a csomagolástechnika valójában csak akkor kezdett el érdekelni, amikor kicsit jobban elindultunk az innováció, az egyedi dizájnok irányába. Ezekbe apa sem szól bele, ő inkább a reál vonalon mozog” – magyarázza a marketinget és az értékesítést is irányító Balázs. A fejlesztések érdeklik, minden, ami kreativitás.
Elkönyvelték, hogy nem lesz belőlem semmi A hatvanéves cégalapítót, Sipos Gyulát gyerekkorában szülei semmirekellőnek hitték. Újító szellemű általános iskolai osztályfőnöke hamar meglátta, hogy nem a kétkezi munkából fog megélni. „Anyám sírva jött haza az iskolából, amikor ezt meghallotta. A családom materiális gondolkodású volt, azt tapasztalták, hogy a fizikai munkának van eredménye. Elkönyvelték, hogy nem lesz belőlem semmi.”
Ha a repülőjegyeknél működik, máshol miért ne válna be? Ebben bízva kezdett dinamikus jegyárazással foglalkozni a Dynamo Pricing. Bár a magyar startup rendszere éppen akkoriban élesedett, amikor a covid miatt hónapokra lefújtak minden rendezvényt, ma már az ő módszerükkel értékesíti a jegyeit az ország legnagyobb színháza is.
Marosi Bence szereti az elsőre őrültségnek tűnő ötleteket. A húszas évei elején az Ohio állambeli Erie-tónál fekvő sziget egyik éttermében dolgozott. Egy nyáron át egyszerre volt felszolgáló, mosogató, halsütő és éjszakai őr, árgus szemekkel kereste a hídpillérek alatt bujkáló, pár perccel azelőtt még egy szomszédos étterembe betörni próbáló rablót. Annak ellenére, hogy a munkamennyiségtől és az alvásmegvonástól tíz kilót fogyott, fizetségéből két hétig utazgatott az államokban.
Aztán egyetemistaként fogadásból kicsivel több mint tizennyolc óra alatt körbetekerte a Balatont. Kétszer, egymás után. Sokakkal fogadott, volt köztük kis tétel és komolyabb összeg is. Miért ne? alapon belevágott, tudta, rajta múlik, hogy megcsinálja-e vagy sem. Sikerült neki. Egy csomóan végül meg sem adták neki a jogos nyereményét, viszont az egyik egyetemi tanárától, akivel jó kapcsolatot ápolt, egy, a születési évéből származó hatputtonyos tokaji aszút kapott.
Bencének mindenről sarkos véleménye van. Ha felsorolnám az összes témát, amit érintettünk, betelne az Üzlet rovat.
A sportolás csupán hobbi, de szerves része az életének, a cégépítéshez hasonlóan ezt is teljes erőbedobással űzi. Régebben triatlonozott, és Ironman-versenyre is benevezett, most falat mászik és fut. Pár éve, egy edzés utáni beszélgetés közben merült fel Bence és barátja, Orgován Norbert között: miért kerül ugyanannyiba a szombat esti új blockbuster Harry Potterre a jegy, mint a hétfő délelőtti francia vígjátékra, amire jóval kisebb az érdeklődés? Ha többet kell fizetni a repülőjegyért vasárnap, mint kedden, ha felárat kérnek az első tíz sorba a gépen, miért ne lehetne ezt a mozikban is megvalósítani? Így született meg a Dynamo Pricing gondolata, és a magyar startup mostanra a legnagyobb hazai jegykereskedőkkel, az Intertickettel, a Tixával és a Jegymesterrel is szerződésben áll.
De jegyportál vagy árazómotor legyen? Bence gyerekkorában sokat legózott, korán megérezte, hogy van abban valami különleges, ahogy lépésről lépésre, elemről elemre halad a kész építményig. Rajzolni azonban nem tudott jól, ezért az építész szak helyett végül építőmérnöknek vették fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre. Családja támogatta, így hosszúra húzhatta az egyetemen töltött, útkeresésnek is értelmezhető éveket. A tanulás, a szakkollégium és munka mellett szerette próbára tenni magát, jelentkezett TDK-, ötlet- és pitchversenyekre. Ötletversenyen született első startupja, a sportolás közben a telefonon valós versenyélményt imitáló Mooovy, a pitchversenyeknek viszont most már nincs sok értelme.
„Nem azért, mert a mentorok ne lennének nagytudásúak, vagy ne akarnának jót, hanem mert itthon egyszerűen senki sem épített még dinamikus árazással foglalkozó startupot” – mondja azokról az inkubátor- és mentorprogramokról, ahol megfordultak már cégével. A Dynamo Pricing még az egyetemista évei alatt, 2017-ben indult, megfontoltan és lassan, csak 2022-ben jutott el az első nyereséges évéig. A nagybetűs évig, amikor is egy kivétellel decemberre a partnereik között tudhatták az összes jelentős hazai jegykereskedő portált.
A dinamikus árazás szektoronként, árkategóriánként, a kereslet függvényében különbözteti meg a jegyárakat. A Dynamo lényegében árazómotort fejlesztett, komplex rendszert, amin rengeteg paraméter alapján állíthatja be a megrendelő a szoftver elvárt viselkedését. Bencéék egyik korai dilemmája az volt, hogy dinamikus árazású jegyportál vagy árazómotor legyenek. Végül utóbbi mellett döntöttek a jegyértékesítő piac telítettsége miatt. Ez eleinte sokkal rizikósabbnak tűnt, de a döntésük végül őket igazolta. Főleg a kulturális szektorban aktívak, színházi előadások, standupestek és koncertek jegyértékesítésénél lehet lecsapni a változó árú jegyekre.
Az üzleti modell egyszerű: jutalékot kérnek a dinamikusan árazott és eladott jegyek után. A szinte teljes hazai lefedettség ellenére bevételük még szerény, egyelőre hármuk megélhetéséhez elég. Kezdéskor a bootstrap modell (finanszírozás önerőből – a szerk.) mellett döntöttek. A pici, hatfős csapat barátokból, ismerősökből verbuválódott. Kisebbségi tulajdonos a technológiáért és a szoftverért felelős Molnár Péter, valamint az árazási „szaktudor” Danyi Pál, a BME jó hírnevű docense, akit ismeretlenül keresett meg Bence. Majd 2021-ben volt egy tőkebevonásuk, öt-öt millió forinttal szállt be a projektbe Györkő Zoltán befektető, a Balabit társalapítója, valamint Bodrogközi László, a Neuron szoftvercég alapítója és vezetője.
„Végre egy sztori, ahol nemcsak három mérnök állt össze, hanem több területet tudnak az elejétől vinni” – mondja Györkő a csapatról. Ő Bence dinamizmusa, értékesítői vénája, a technológia összeszedettsége és a dinamikus árazás szakmai, tudományos hátterét adó Danyi Pál referenciája miatt döntött a befektetés mellett. Azonban a csapat nyitottsága is meggyőző volt. „Meghallgattam a Dynamo pitchelését, és úgy, abban a formában elutasítottam. Azért Bencével beszélgettünk egy jót, és tudtam befolyásolni, hogy a projekt még nem tartott akkor abban az állapotban, hogy több százezer eurós befektetés befogadását igazolja.” Bodrogközi Lászlóval így sok konzultációval és inkább kisebb összeggel segítették a csapatot a fejlődésben.
Az Interticketen keresztül az első partnerük a Művészetek Palotája, majd az ország legnagyobb színháza, a több száz vidéki előadást lebonyolító Dumaszínház volt, utóbbinál gyakorlatilag az összes jegyet dinamikus árazással értékesítik. Szokolay Zsolt, az Interticket üzletfejlesztési igazgatója szerint a módszer nem csupán az árakat, hanem egy adott előadás kihasználtságát is optimalizálja. Ha az eredetileg meghirdetett áron nem kelnek el a jegyek, gond nélkül csökkenthetik az árat. Mostanra úgy látja, a lendület folytatódik, egyre nagyobb az érdeklődés a vidéki partnerek részéről is.
Szokolay azt mondja, a fővároson kívüli piac sokkal konzervatívabb, de óriási változásokon ment keresztül az elmúlt egy-két évben. A koronavírus-járvány óta előtérbe kerül a szólójegyek eladása, szemben a korábbi modellel, amikor a jegyeiket döntően bérletben értékesítették. A karantén rugalmasságra késztette a vásárlókat és az eladókat is, egyre ritkábban vesz hónapokra előre jegyet a közönség. Az Interticket tapasztalatai szerint az infláció és a gazdasági helyzet miatt 25–28 százalékkal emelkedtek a jegyárak, a legjelentősebb változást a független színházaknál látják.
„Vannak mindig telt házas előadások, ahol hónapokra előre verekednek a jegyekért a nézők. Itt természetesen van fölfelé bőven tere az ár mozgásának. Ugyanakkor van egy etikai, jóérzésbeli küszöb, a százezer forintos színházjegy már visszás lenne a piacon.” Az a radikális áremelés, amiről az állami vagy önkormányzati fenntartású színház álmodni sem mer, az telt házas magánszínházi előadásnál megoldható.
Ezzel szemben Kovács Zoltán, a Broadway Ticket Hungary Kft. ügyvezető igazgatója úgy gondolja, a dinamikus árazás a viszonylag kis helyszíneken használható legjobban a bevétel optimalizálására. (A cég kisebb-nagyobb koncerteket, kulturális eseményeket és a Tokaji Fesztiválkatlant szervezi.) Saját eseményeiken még nem vezették be a módszert, szerinte színházakban, néhány száz fős helyszíneken hatékony a dinamikus árazás, ott, ahol az igény vélhetően többszöröse az előadásszámnak.
Bencéék a mozijegyek árát diverzifikáló kiinduló ötletüket sem vetették el, azonban a hazai kvázi monopolhelyzet miatt ezen a piacon több időbe telik a terjeszkedés. Hamarosan az artmozikban is megvetnék a lábukat, az árazómotor iránti igény megjelent már a múzeumok és állatkertek részéről is, ezekkel már folynak a tárgyalások. Most a nemzetközi terjeszkedés lehetőségeit vizsgálják, meglepően kevés bejáratott, hasonló profilú cég van Európában. A nagy jegyportálok közül néhány, például a Taylor Swift-koncertek jegyértékesítője, a Ticketmaster saját fejlesztést használ. Versenytársak azért vannak, de technológiai szintjük vegyes. Az egyik külföldi konkurens például mindennap Excel-táblázatban riportál a megrendelőnek az ajánlott jegyárakról, míg a komolyabbak az első perctől díjat szednek a szoftver használatáért. Bencéék nem kérnek előre pénzt a szoftverért, fizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az értékesítő már eladta az adott jegyet.
Ha beütne a krach, így jártunk És mit tennének, ha újból bezárna Európa, és elmaradnának a rendezvények? Bence abban bízik, hogy az országok vezetői tanultak a hibáikból. „Nem fogják még egyszer berúgni ezt a borzasztó öngólt. Ha mégis beütne újból a krach, akkor így jártunk.” Vannak megkereséseik a szolgáltatószektoron kívülről is. Vendéglátósok, webshopok, sőt egy kisebb légitársaság is le akart velük ülni tárgyalni, még úgy is, hogy a szoftvert teljesen át kellene szabni rájuk. „Azt mondták, nem baj, beszéljünk.” Nem akarják elsietni, hogy más iparágak felé nyissanak, de nem is zárkóznak el tőle.
A projektek mellett Bence gyakran eljátszik a gondolattal, hogy mi lenne, ha visszaülne az iskolapadba. Közgazdaságtant szívesen tanulna, ám a hazai képzések nem vonzzák, a vállalkozása, a család, a barátok és a sport mellett viszont még nem szívesen szakadna el Magyarországtól. „A céget sem vinném el máshova. Ehhez egyrészt lokálpatrióta vagyok, másrészt sosem gondoltam jó taktikának, ha elfutok a problémák elől. Nem ilyen a mentalitásom.”
Dynamo Pricing Kft. Alapítás: 2017 Tulajdonos: Marosi Bence (39,1 %), Molnár Péter, Orgován Norbert, Danyi Pál, Várhalmy Balázs, Tamás Ferenc, Neuron Szoftver Kft., Motoka Hungary Kft. Árbevétel (millió forint) 2021 0,7 2022 15,6 Adózott eredmény (millió forint) 2021 −0,4 2022 1,0 Forrás: Dun & Bradstreet
Hét év alatt nagyjából hasonló méretű, ötszáz darabos flottát épített mindhárom budapesti carsharing-szolgáltató, ám a köztük folyó komoly versenynek új löketet adhat, hogy a Mol Limo az indulás óta megszokott percalapú árazást most lecserélte kilométer-alapúra. Közben a korábban fele-fele elektromos-benzines flottájából a villanyautót szorítja ki. De miért?
Ők osztják a legmenőbb kortárs képzőművészeti díjat Magyarországon, pedig írek. De ha egyszer Mary McLoughlinnak és John Wardnak, a két műgyűjtő cégtulajdonosnak éppen Leopold Bloom, az emberi jóságot képviselő regényhős a kedvence! A magyar származású Ulysses-karakterről nevezték el a díjukat és az alapítványt is, aminek mostantól gyűjteményt is építenek, hogy még jobban segítsék a fiatal magyar alkotókat.
Olajipari megrendelésekkel indult, mára a geotermikus energia kiaknázásában nyújt értékes tudást az MS Energy Solutions. A geológuscsapat működésének nyomaival szerte az országban találkozhatunk, csak éppen nem tudunk róla. És nem a termálfürdőkre gondolunk.