BiotechUSA, Gyermelyi, Viblance, Coca-Cola, Pick – hogy mi a közös bennük? Ugyanaz a családi vállalkozás gyártja sok termékük csomagolását. Ők azok is, akik azt a bizonyos ablakot gyártják – csak ebből havi nyolcvan tonnát – a bolti zacskókba, hogy ne fülledjen be a friss kenyér, és szellőzzön a paradicsom. A Sipospackot alapító Gyula mindig hangyának tartotta magát, a második generáció, Balázs az innovációra esküszik.
Ha Gombóc Artúr a csomagolásokért lenne oda, csorogna a nyála a Sipospack Kft. sóskúti üzemében: doypack tasakok, fejkartonált tasakok, talpredős és háthegesztett tasakok, mikro-, makro- és lézerperforált csomagolás, flexo- és digitális nyomtatás, újrahasznosítható, lebomló és tiszta papír. De megtalálná itt a kedvenceit, a csokoládékat is – legalábbis a csomagolásukat. Sipos Balázs, a cég második generációjának képviselője nemrég Menyhárt Attila cukrászséfnek segített megtervezni a World Chocolate Masters világverseny elődöntőjére street food desszertjének kínálócsomagolását, egy kakaóbabot formázó papírborítást.
A csaknem harmincéves Sipospack Kft. csomagolástervezési részlege, a Sipos Design 2020 januárja óta működik. Az ötletek kidolgozásától a tervezésen át a kész anyagok legyártásáig mindenben segítenek a terméktulajdonosoknak, és mivel digitális nyomdagépen dolgoznak, a kisebb rendeléseket is ki tudják szolgálni. „Ebbe nőttem bele, de a csomagolástechnika valójában csak akkor kezdett el érdekelni, amikor kicsit jobban elindultunk az innováció, az egyedi dizájnok irányába. Ezekbe apa sem szól bele, ő inkább a reál vonalon mozog” – magyarázza a marketinget és az értékesítést is irányító Balázs. A fejlesztések érdeklik, minden, ami kreativitás.
Elkönyvelték, hogy nem lesz belőlem semmi A hatvanéves cégalapítót, Sipos Gyulát gyerekkorában szülei semmirekellőnek hitték. Újító szellemű általános iskolai osztályfőnöke hamar meglátta, hogy nem a kétkezi munkából fog megélni. „Anyám sírva jött haza az iskolából, amikor ezt meghallotta. A családom materiális gondolkodású volt, azt tapasztalták, hogy a fizikai munkának van eredménye. Elkönyvelték, hogy nem lesz belőlem semmi.”
Egyre több magyarországi cég telekocsirendszerrel is segíti a dolgozók munkába járását. Ezt csak akkor érdemes bevezetni, ha a sofőröknek megfelelő motivációs rendszert dolgoznak ki, mondják a telekocsis utazási mód egyik úttörőjénél, az Oszkar.com-nál.
Az igény már azelőtt megtalálta az Oszkar.com-ot, hogy eszükbe juthatott volna a céges telekocsiszolgáltatás ötlete: 2016-ban Magyarország legnagyobb flottakövető cége, a Webeye kereste meg őket. A Webeye ekkor költözött Fótligetre egy frekventált, 13. kerületi irodából. Az új iroda tömegközlekedéssel nehezen volt elérhető, ezért kezdtek gondolkodni azon, hogyan tehetnék a munkavállalóknak minél egyszerűbbé és elfogadhatóbbá a bejárást. Ennek egyik eleme volt a telekocsirendszer, így találták meg az Oszkar.com-ot.
Nekik ekkor nem volt kész zárt csoportos rendszerük, az egyéni utazásokról azonban tapasztalatuk igen. (A 2007-ben alapított Oszkar.com sztorija: Forbes, 2015/01.) Ebből kiindulva a Webeye-jal fejlesztették ki első céges telekocsirendszerüket. „Ezt azóta sem értékesítjük aktívan, a vállalatok találnak meg minket, nő a kereslet a szolgáltatás iránt” – mondja Prácser Attila, az Oszkar.com társalapítója és társtulajdonosa.
Az Oszkár céges ügyfelei jellemzően nagyvállalatok, amelyek irodáiba, gyáraiba sokan járnak egy időben autóval. A cégek employer branding stratégiájának is része a telekocsirendszer. A home office mára alapelvárás lett, de amikor be kell menni az irodába, igénylik, hogy azt is segítse a munkáltató. Ahol nincs vállalati busz, vagy nem minden viszonylaton van, ott is plusz elem lehet a telekocsi.
Az első lépés, hogy megpróbálják az egyébként is autóval dolgozni járókat rávenni, hogy hirdessék meg szabad helyeiket az Oszkár zárt csoportos, csak az adott cég munkavállalóinak hozzáférhető rendszerében. Ez egyébként megjelenésében is eltér az Oszkár publikus felületétől, a cég dizájnjára szabják, logózzák. A kulcs az autós motiválása, hiszen az anyagi haszon itt kiesik, nemcsak azért, mert rövidebb utakról van szó, hanem azért is, mert a vállalati telekocsizásnál alapszabály, hogy nincs pénzmozgás utas és sofőr között. Az egyéni oszkározásoknál ezzel szemben szemmel láthatóan spórolhatnak a sofőrök, hiszen a helyért cserébe az utasok beszállnak az útiköltségbe.
Prácser Attila, az Oszkar.com társalapítója szerint már úton a munkahely felé elkezdődhet a társasági élet.
Elkezdenek hétvégén is oszkározni Az Oszkár a platformot adja a cégeknek éves licencdíj fejében. Egy-egy zárt vállalati csoportban átlagosan négyszáz–ötszáz munkavállaló van, a legnagyobb csoport, amit jelenleg kezelnek, ezerfős. Az Oszkár eddig több mint háromezer munkavállalónak tette lehetővé a munkahelyi telekocsizást. Az aktív használók 27 százaléka kizárólag autós, 51 százaléka csak utas, míg a maradék 22 százalék vegyesen, autós és utas oldalon is részt vesz a telekocsis utazásokban. A licencdíjon kívül (ez még nem nagy összeg az Oszkár – tavaly 151 millió forintos – éves árbevételében) a márkaépítésben profitálnak a vállalati telekocsizásból. Sokan így ismerik meg az Oszkar.com nevét, majd hétvégente, magánutazásaikhoz is elkezdenek oszkározni.
Az autós dolgozók motiválására több példa van: pénzbeli premizálás a szállított utasok alapján, elsőbbségi parkolóhely, autómosás, de van, ahol toplistákat vezetnek, és jutalmazzák a legjobbakat, vagy kisorsolnak közöttük valamit. Egy másik megközelítés, hogy céges autót kaphat az is, aki nem jogosult rá, ha vállalja, hogy telekocsizik vele. „Fontos, hogy legyen motiváció, mert hosszú távon csak így működtethető a rendszer” – mondja eddigi tapasztalataik alapján Attila. A vállalatok a munkavállalók elégedettségének növekedése mellett úgy is profitálnak a rendszerből, hogy csökken a parkolók terheltsége, a dolgozók pedig már a kocsiban társasági életet élnek, az első kávéfőzést sem kell kivárni a céges konyhában.
Az AVL Hungarynél is úgy látják, a közös bejárás kedvezően hat a munkatársak összekapcsolódására. „Nem úgy van feltétlenül, hogy azokkal kávézom, akikkel eleve jóban vagyok, hanem az utazóközösség olyan emberekkel is összehozhat, akikkel eddig semmilyen kontaktom nem volt” – mondja Bozóky Ágnes HR- és kommunikációs vezető.
Az Oszkar.com eddig nagyjából tíz vállalati telekocsis rendszer bevezetésén van túl, korábban a Magyar Telekom, az Erste és a covid előtt a Budapest Airport is használta a platformjukat. Legfrissebb ügyfelük a Waberer’s és az AVL Hungary. Utóbbinak most is több olyan álláshirdetése van a Profession.hu-n, amiben benne van a telekocsibónusz. Ők akkor vezették ezt be, amikor Budapest 11. kerületéből Érdre költöztek, és egyben a céges shuttle buszokat is bevonták a rendszerbe: ezekre is lehet helyet foglalni az Oszkáron. Bozóky Ágnes szerint mivel ők autóipari kutató-fejlesztő cég, és egyébként is előremutató, új technológiák kifejlesztésén dolgoznak, így is kímélni akarták a környezetet.
Az AVL magyarországi leányánál – Érden, Budapesten, Kecskeméten és Zalaegerszegen – összesen ötszázhatvanan dolgoznak. A telekocsi az Érden dolgozó, csaknem háromszáz munkatársuk körében a népszerűbb, mert oda nemcsak Budapestről, hanem a környező nagyobb városokból, Dunaújvárosból és Székesfehérvárról is sokan járnak. A telekocsirendszerbe regisztrált és a kocsit megosztó kollégák utanként fix összeget kapnak, és az adott hónapban összegyűjtött pénzt havi fizetésükkel utalják át nekik. A munkatársak fele jár autóval, közülük tíz–tizenöt százalék oszkározik, de ez az arány évszakonként is változik.
A 2007-ben alapított Oszkar.com sztoriját a 2015. januári Forbesban írtuk meg.
A 9-es buszon ülök, úton vagyok Vitray Tamáshoz, aki hatvan éve mindenkinek jelent valamit ebben az országban. Mama, neked mi jut eszedbe Vitrayról? „A hangja maradt meg, volt benne valami mindentudás. De az a jóindulatú.” Anya, neked mi jut eszedbe Vitrayról? „Hát mi? Gyere, Egérke, gyere, kicsi lány.” Vajon hányan vannak még így vele? Nekem az egyetem […]
Azt te csak hiszed, hogy 2023-ban már nincsenek is izgalmas mobilalkalmazások. Itt van máris tíz olyan, amelyikről lehet, hogy még életedben nem hallottál, pedig egyetlen tapintással változtatja meg az életedet.
Autós újságíró vagy életvezetési tanácsadó? Nem akar ő példakép lenni, mégis százezrek kedvelték meg blikkfangos bölcseletei miatt a Speedzone arcát, Vályi Istvánt.
Írta: Nemes Dániel „Láttunk ilyet korábban. Pont, mint az 1920-as években, mielőtt a befektetésekre vonatkozó törvényeket bevezettük. Svindlerek. Zavarosban halászók. Csalóművészek. Pilótajátékosok. A lakosság közben a csődbíróságon köt ki” – mondta Gary Gensler, az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) elnöke. Kemény szavak egy laissez-faire típusú elnöktől, aki idáig nagy konfliktusokat nem vállalt, de miután az FTX csődjét követően […]
Az Adani testvérek, Gautam és Vinod az indiai kapitalizmus csúcsára vitték családi cégcsoportjukat, aztán súlyos csalásvádak rengették meg birodalmukat, és két hét alatt százmilliárd dollárt vesztettek. Bennfentes történet az amerikai Forbesból egy nagyravágyó testvérpárról, akik gyanús ügyletekkel, titokzatos offshore cégekkel és állítólag részvénymanipulációkkal hozták össze a vagyonukat, és arról, miért lehet, hogy talán túl nagyok (és politikailag túl jól beágyazottak) a bukáshoz.
