Hét év alatt nagyjából hasonló méretű, ötszáz darabos flottát épített mindhárom budapesti carsharing-szolgáltató, ám a köztük folyó komoly versenynek új löketet adhat, hogy a Mol Limo az indulás óta megszokott percalapú árazást most lecserélte kilométer-alapúra. Közben a korábban fele-fele elektromos-benzines flottájából a villanyautót szorítja ki. De miért?
Amikor beüt az inflációs válság, kénytelen meghúzni a nadrágszíjat az emberek többsége, befékeznek a magyar autómegosztók is. De az állam által egyre inkább torzított magyar üzleti világban üde színfoltnak hat a három szolgáltató valódi piaci versenye, ami most még izgalmasabbá válik, miután egyikük lépett egy merészet, és átalakította az iparágban nálunk eddig megszokott és mindenki által alkalmazott percalapú árazási rendszerét.
Nagy verseny ide vagy oda, a három cég érthető módon teljes egyetértésben, vállvetve küzd azért, hogy a közösségi autózás gyorsan terjedjen, mindhármuk tortája nőjön. A környezetszennyező autózás visszaszorítása mint nemes cél csak elsőre furcsa azoktól a szolgáltatóktól, akik végső soron autók bérbeadásával foglalkoznak. A megosztással ugyanis egy autó nyolcszor, kilencszer több embert tud kiszolgálni, mintha a hagyományos módon hazavinné a gazdája, aki egyedül vezeti, és az autó élete nagy részében csak parkolna.
Ezt persze már hét évvel ezelőtt is tudtuk, amikor a carsharing-szolgáltatók megjelentek Budapesten is, mostanra viszont szépen felépült a piacuk, és hasonló méretű flottát építettek. A GreenGónak, a Share Now-nak és a Mol Limónak is nagyjából ötszáz autója van, ez jelenlegi várakozásaik szerint tovább nő, de valószínűleg egy darabig már csak lassú ütemben. Budapest ezek szerint jelenleg ezerötszáz megosztott autót bír el.
Fenntartható működés, környezetvédelem, kibocsátáscsökkentés – csak néhány az utóbbi évek hangzatos kifejezései közül. Ellenállóképesség az energiaválsággal szemben, ellátásbiztonság, megújuló energiák felhasználása – ezek pedig napjaink legégetőbb témakörei. Hogyan lehet ezeket úgy összekapcsolni, hogy a vállalatok számára kézzelfogható üzleti előnyökkel is járjanak? Erről beszélgettünk Petr Hermann-nal, a Schneider Electric Délkelet-Európáért felelős vezérigazgatójával. Mi lehet a hosszú […]
Fenntartható működés, környezetvédelem, kibocsátáscsökkentés – csak néhány az utóbbi évek hangzatos kifejezései közül. Ellenállóképesség az energiaválsággal szemben, ellátásbiztonság, megújuló energiák felhasználása – ezek pedig napjaink legégetőbb témakörei. Hogyan lehet ezeket úgy összekapcsolni, hogy a vállalatok számára kézzelfogható üzleti előnyökkel is járjanak? Erről beszélgettünk Petr Hermann-nal, a Schneider Electric Délkelet-Európáért felelős vezérigazgatójával.
Mi lehet a hosszú távú stratégia az energiaigényes iparágak igényeinek kielégítésére?
Ezt három kifejezéssel tudom a legjobban elmondani: hatékonyság, elektromos energián alapuló megoldások – vagyis elektrifikáció –, illetve megújuló energiaforrások.
Mindennek alapja az energiahatékonyság, ami gyorsan elérhető, olcsó és a fenntarthatósági kérdésekre is a legpozitívabb hatással van. Ennek kulcsa az összes energiafelhasználás mérése és a folyamatok átfogó nyomon követése. A már létező digitális technológiák ezt most is lehetővé és megfizethetővé teszik. A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés a jelenlegi körülmények között nem megoldás, és erre a tavaly téli válság ugyan tanulságos példa, de nem a fő és legmélyebb ok.
A fő forrást, ami a nagyfogyasztók számára azonnal elérhető, a saját megújuló kapacitások jelentik. Ez persze olyan technológiai megoldást igényel, amely képes a különböző terhelések belső, valamint az egyre bonyolultabbá váló hálózat kezelésére, de itt kapcsolódik be a digitalizáció.”
Mik a jelenlegi nehézségek?
Az energiaárak és az energia elérhetősége továbbra is aggodalomra adhat okot. Megragadom ezt az alkalmat, hogy ismét arra bátorítsak minden vállalkozást, hogy alakítsák ki saját hosszú távú fenntarthatósági stratégiájukat, és kövessék azt. Ez az, ami igazán kifizetődő, amikor egyik vagy másik átmeneti válsághelyzet felbukkan. A lehetséges károk sokkal kisebbek, ha a fenntarthatóság és a hatékonyság érdekében egy digitalizációs ütemtervet követünk.
Tudna néhány konkrét példát mondani?
Nemcsak partnereinket ösztönözzük a hatékonyságra, az energiatakarékos működésre és a digitalizációra, hanem mi magunk is ezt tesszük a saját gyárainkban és a logisztikai központjainkban világszerte, így Magyarországon is. Digitális energiagazdálkodási és automatizálási megoldásainkkal csökkentjük energiafogyasztásunkat és kiadásainkat, ezáltal hatékonyabbá és versenyképesebbé tesszük működésünket. Amikor pedig új beruházásokról döntünk, mint például a jelenleg Dunavecsén épülő okosgyárunk esetében, csakis a hosszú távú fenntarthatósági stratégiánknak megfelelően tervezzük a működést. A fenntarthatóság és a hatékonyság kulcsszerepet játszik majd az okosgyár építésében és működtetésében: geotermikus energiát és napenergiát használunk, összegyűjtjük és újrahasznosítjuk az esővizet, légzsilipeket építünk be és újrahasznosítjuk a hulladékhőt is.
A fenntarthatósági stratégiájuk hátráltatja-e a jövőbeli versenyképességet?
Épp ellenkezőleg! A fenntarthatóság és a jövőbeli üzleti ellenállóképesség nem két különböző irány. Fenntarthatónak lenni azt jelenti, hogy képesek leszünk hosszú ideig fenntartani sikeres és versenyképes üzleti tevékenységünket. A Schneidernél ez áll stratégiánk középpontjában, és ennek eredményeképpen folyamatosan olyan új termékeket fejlesztünk, amelyek megfelelnek a legmagasabb technológiai és fenntarthatósági elvárásoknak. Ilyen például az AirSeT termékcsaládunk, amely a mérgező SF6 gáz helyett tisztított levegőt használ. Egyébként ezeknek a modelleknek a gyártása is az új dunavecsei gyárunkban történik majd, ahonnan terveink szerint az egész európai piacot kiszolgáljuk majd ezzel a termékkel. További jó példák azok a tanácsadószoftver-megoldásaink, amelyek különböző területeken prediktív elemzést végeznek, ezáltal egyszerre teszik hatékonyabbá és fenntarthatóbbá a működést.
A Gopass egyedülálló ajánlata lehetőséget ad a nyaralóknak, hogy a vízparti és a hegyi élményeket kombinálják, a legnagyobb liptói víziparkokban és a leghíresebb tátrai üdülőhelyeken. Képzelje el, hogy úgy dönt, a TMR egyik magas-tátrai vagy jasnái szállodájában száll meg. Itt tartózkodásának minden napjára nemcsak jegyet kap a felvonókra, amelyek Skalnaté Pleso, Hrebienok vagy Chopok csúcsára […]
Mit jelent ez valójában? – kérdezi tőlem egy külföldi befektető. Azt, hogy már nincs Népszabadság, Index, Origo, nincs CEU, és most elesett a Libri is, válaszolom. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nem a profitért vette meg az ország könyvpiacát boltokkal és kiadókkal is uraló hálózatot, hanem hogy valódi célját támogassa. Az állami milliárdokból óriásira növesztett alapítvány azért jött […]
BiotechUSA, Gyermelyi, Viblance, Coca-Cola, Pick – hogy mi a közös bennük? Ugyanaz a családi vállalkozás gyártja sok termékük csomagolását. Ők azok is, akik azt a bizonyos ablakot gyártják – csak ebből havi nyolcvan tonnát – a bolti zacskókba, hogy ne fülledjen be a friss kenyér, és szellőzzön a paradicsom. A Sipospackot alapító Gyula mindig hangyának tartotta magát, a második generáció, Balázs az innovációra esküszik.
A korallzátonyok a bolygó egyik legváltozatosabb ökoszisztémáját alkotják. Sok európai ember számára a korallok csupán egzotikus látványosságot jelentenek nyaralásaik során, hiszen igazán lenyűgöző, színes látványt nyújtanak a kristálytiszta tengervizekben. Ennél azonban jóval fontosabb feladatuk van. Menedéket nyújtanak számos tengeri élőlény számára, illetve létfontosságú szerepük van a tengeri és a szárazföldi élet fenntartásában. Milyen lépéseket tehetünk […]
