Kiotó eleve könnyedén elvarázsolja az embert, főleg, ha a fokozhatatlan tokiói nyüzsgésből jön. Ez a hotel maga a nyugalom szigete, csak a fejre veszélyes.
Japán túrám utolsó napjaiban kezdem magam elbízni annyira, hogy már nem behúzott nyakkal közelítek az ajtónyílások felé… meg is van az eredménye: lankad a figyelem, horzsolódik a fejbőr. Ez persze nem az adott hotel vagy étterem hibája, a helyi ingatlanos megoldásokkal egyszerűen nem kompatibilis a 190 centis testmagasság. De hát minek ment(em) oda?
Itt keresd! Sowaka Hotel 480 Kiyoicho, Kiotó, Japán Ár: 70 000 forint/éjszaka, lakosztály: 280 000 forinttól
Például ezért a csodálatos vendégházért Gionban, az ősi japán főváros hagyományos gésanegyedében. A városi faház (macsija) megfelel minden modern elvárásnak, miközben a kulturális örökséget maximálisan tiszteletben tartva újították fel. A házban mindössze tíz szobát alakítottak ki, majd külön épületben még további tizenhármat, de a hely egészen különleges atmoszféráját és nyugalmát mindenhol érezni lehet. A szukija stílus lényege, hogy nemes lakója mindig egységben lehessen a természettel – leginkább a kis belső kertnek köszönhetően. A letisztult enteriőr, a rizspapír tolóajtókkal variálható terek a teljes ellazulást segítik. És persze azért is hasznosak, mert bármikor megfelelő színvonalú teaceremóniát lehet rittyenteni a váratlanul betoppanó többi kiváltságos ismerősnek.
Akinek ilyen terve is van, leginkább a majd száz négyzetméteres 108-as lakosztályt javaslom, ahol aztán tényleg a legteljesebb komfort áll rendelkezésre, legszívesebben egész nap ott teázgattam volna. Ráadásul a nyugati embert néha próbára tevő tatami fekvőhely helyett itt fantasztikusan kényelmes franciaágy és más prémium dizájnbútorok is kiegészítik az ősi japán idillt. Ha pedig kinézünk, gyönyörű japánkertre látunk rá.
Lényeges szempont, milyen a gyógyulni vágyók első benyomása, ha belépnek egy kórházba, emellett az ott dolgozók mindennapjaira is pozitív hatással van, ha munkájukat tiszta, rendezett intézményben végezhetik. A B+N Referencia Zrt. számára fontos küldetés a kórházi higiénia színvonalának még magasabb szintre emelése, és nagyra becsüli azokat az egészségügyben dolgozókat, akiknek ez szintén szívügye vagy éppen […]
Lényeges szempont, milyen a gyógyulni vágyók első benyomása, ha belépnek egy kórházba, emellett az ott dolgozók mindennapjaira is pozitív hatással van, ha munkájukat tiszta, rendezett intézményben végezhetik. A B+N Referencia Zrt. számára fontos küldetés a kórházi higiénia színvonalának még magasabb szintre emelése, és nagyra becsüli azokat az egészségügyben dolgozókat, akiknek ez szintén szívügye vagy éppen feladata. Prof. Dr. Polgár Csabát, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatóját és Dr. Tasáry Ilonát, az Országos Onkológiai Intézet higiénikus főorvosát kérdeztük a témáról.
Milyen szerepe van a rendezett, tiszta körülményeknek a kórház megítélésében, és hogyan lehet ezt praktikusan fenntartani?
Prof. Dr. Polgár Csaba: Az elmúlt években lezajlott budapesti kórházfelújítási programnak köszönhetően a mi intézményünk is megújult, ez nagy segítség volt abban, hogy olyan fejlesztések is megvalósuljanak, amire a korábbi években nem volt lehetőség, hiszen az akkor meglévő forrásokat inkább a gyógyításhoz közvetlenül szükséges orvosi berendezésekre költöttük. Az elmúlt évben viszont lehetőség volt a betegterek megújítására és bővítésére, a visszajelzések alapján pedig ez is növelte a páciensek komfortérzetét, ami számunkra is nagyon fontos. Az pedig mindannyiunk érdeke, hogy ezt a tisztaságot, rendezettséget megőrizzük a mindennapokban is a saját dolgozóink és az ezzel megbízott szolgáltató által.
Az olyan feladatok kiszervezésében, mint például a kórházi higiéniával kapcsolatos teendők egy része, előnyként jelentkezik, hogy a humán erőforrás megszervezése, a logisztikával kapcsolatos teendők nem nálunk jelentkeznek kihívásként. Az intézmény szempontjából az a fontos, hogy mind szubjektív, mind objektív módon tiszta, rendezett legyen a kórház, a higiéniai előírásoknak teljes mértékben megfelelő legyen a színvonal. Ha ezt úgy biztosítják, hogy végeredményben terhet vesz le a betegekkel foglalkozni kívánó orvosokról, ápolókról, és a szolgáltató ellenőrizhető és teljes felelősséget vállal, akkor ez egy működőképes partnerség.
Intézményünk egyébként több módon is méri a betegelégedettséget. Legutóbbi kérdőíves felmérésünk 95,2 százalékos eredménnyel zárult, amire büszkék vagyunk. Nyilván sok szempont alapján készül egy ilyen kutatás, de ezek között megjelenik a betegek komfortérzete is.
Fontos megemlítenem, hogy számos visszajelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy ilyen tiszta kórházat, ilyen felújított infrastruktúrát szeretnének látni mindenhol a betegeink. Nekem és kollégáimnak jól eső érzés ezeket a sorokat olvasni.”
Milyen elvárások vannak a kórház tisztaságáért felelős dolgozókkal szemben és mennyire lehet ezen a területen bevonni a technológiát?
Dr. Tasáry Ilona: Nagyon fontos, hogy lássuk, egy kórház folyamatos fertőtlenítő takarítása komoly felkészülést, sőt, oktatáson való részvételt követel meg az itt dolgozóktól. Az egészségügyi intézményekben a takarításhoz, fertőtlenítéshez szükséges eszközparknak is magas színvonalat és modern technológiát kell képviselnie. Ez fontos elvárás az intézmények részéről a szolgáltatók felé. Ha pedig a technológia minél magasabb szintű bevonásáról beszélünk a kórházi higiénia esetében, érdemes szót ejteni a robotikáról, amelynek előfutárai akár takarítórobot, akár UV-fényt alkalmazó fertőtlenítő robot formájában már jelen vannak az intézményünkben.
A tiszta környezet összességében arra ösztönöz, hogy a betegek és a munkatársak is vigyázzanak a létesítményre.”
Friedrich Wille, vagy ahogy kollégái hívják, dr. Wille, az osztrák Freywille ékszermanufaktúra tulajdonosa nem akarja a covid után újrahódítani a világot. Ahol eluralkodott a tömegturizmus, oda úgysem illik a luxusékszer, mondja, és inkább azokra az országokra fókuszál, ahol a helyi vevők vannak többségben. Emiatt Moszkvából sem vonult ki, igaz, aranyat nem árulhat a háború kitörése óta – pedig pont a 18 karátban látja a jövőt. És 2024-ben talán lesz egy Frida Kahlo-kollekciója.
Az Adani testvérek, Gautam és Vinod az indiai kapitalizmus csúcsára vitték családi cégcsoportjukat, aztán súlyos csalásvádak rengették meg birodalmukat, és két hét alatt százmilliárd dollárt vesztettek. Bennfentes történet az amerikai Forbesból egy nagyravágyó testvérpárról, akik gyanús ügyletekkel, titokzatos offshore cégekkel és állítólag részvénymanipulációkkal hozták össze a vagyonukat, és arról, miért lehet, hogy talán túl nagyok (és politikailag túl jól beágyazottak) a bukáshoz.
Azt te csak hiszed, hogy 2023-ban már nincsenek is izgalmas mobilalkalmazások. Itt van máris tíz olyan, amelyikről lehet, hogy még életedben nem hallottál, pedig egyetlen tapintással változtatja meg az életedet.
Itt vagyunk ezen a kilenchektáros, impozáns főhadiszálláson és multimárkás telephelyen, ahová két éve költözött a Schiller Autó. 2020 végén azt mondtad nekünk: „Az az elvárásom, hogy évi ötezer autót értékesítsünk az új telephelyen – mindegy, miből, csak legyen meg a darabszám.” Ezzel hogy álltok?Hát, ezzel nem állunk sehol. (Nevet.) Az autóipar egyik válságából a következőbe gördült át. Először a gyárak […]
