Olajipari megrendelésekkel indult, mára a geotermikus energia kiaknázásában nyújt értékes tudást az MS Energy Solutions. A geológuscsapat működésének nyomaival szerte az országban találkozhatunk, csak éppen nem tudunk róla. És nem a termálfürdőkre gondolunk.
Íróasztalok között kiállított kőzetminták, térképek a falon, életnagyságú fúrófejmodellek. Ilyesmi képekre asszociálok először, ha egy geotermikus energiára szakosodott geológuscsapatra gondolok. Persze, ahogy a régészet megismerésében sem az Indiana Jones-filmekből kell kiindulni, úgy a földtudományoknál is érdemes elengedni a túlzó elvárásokat. A valóság ettől még ugyanolyan érdekes lehet – és még igaz is.
Most például egy fővárosi közösségi irodában csap meg a valóság. A teremben tíz–tizenöten ülnek, előttük laptop, kőzetek sehol. A nyugodt munkavégzés mellett azért érezni némi izgatottságot is a levegőben, nem véletlenül: azon kevés alkalmak egyikéről van szó, amikor az egész csapat egy helyen tartózkodik. Hiába van ugyanis három irodája az MS Energy Solutionsnek (Egerben, Budaörsön és Vereben), az alkalmazottak többsége home office-ból dolgozik. „Nem a covid ébresztett rá bennünket a távmunka hasznosságára, eleve így kezdtünk el működni” – mondja Mártonné Szekszárdi Adrienn szakmai igazgató.
Magyarországon nagy hagyománya van a geotermikus energia felhasználásának, elég csak a termálvízre és a fürdőkultúrára gondolni. A turisztikai hasznosítás mellett ugyanakkor mintha sokáig elfelejtettük volna, hogy energiaforrásként is gondolhatnánk rá. Ma a geotermikus energiatermelés nagyjából hét petajoule-t tesz ki hőértékben, mondja Csernus Dóra, pedig a hazai potenciál akár a százat is elérheti. Az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője szerint a geotermia kihagyott ziccer itthon, és ennek leginkább pénzügyi okai vannak. Korábban az alacsony földgázárak miatt nem volt versenyképes, mert erősen beruházásigényes. Pedig több előnye is van: megújuló, zöld energiaforrás, ráadásul független az időjárástól, azaz kiszámítható.
Lényeges szempont, milyen a gyógyulni vágyók első benyomása, ha belépnek egy kórházba, emellett az ott dolgozók mindennapjaira is pozitív hatással van, ha munkájukat tiszta, rendezett intézményben végezhetik. A B+N Referencia Zrt. számára fontos küldetés a kórházi higiénia színvonalának még magasabb szintre emelése, és nagyra becsüli azokat az egészségügyben dolgozókat, akiknek ez szintén szívügye vagy éppen […]
Lényeges szempont, milyen a gyógyulni vágyók első benyomása, ha belépnek egy kórházba, emellett az ott dolgozók mindennapjaira is pozitív hatással van, ha munkájukat tiszta, rendezett intézményben végezhetik. A B+N Referencia Zrt. számára fontos küldetés a kórházi higiénia színvonalának még magasabb szintre emelése, és nagyra becsüli azokat az egészségügyben dolgozókat, akiknek ez szintén szívügye vagy éppen feladata. Prof. Dr. Polgár Csabát, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatóját és Dr. Tasáry Ilonát, az Országos Onkológiai Intézet higiénikus főorvosát kérdeztük a témáról.
Milyen szerepe van a rendezett, tiszta körülményeknek a kórház megítélésében, és hogyan lehet ezt praktikusan fenntartani?
Prof. Dr. Polgár Csaba: Az elmúlt években lezajlott budapesti kórházfelújítási programnak köszönhetően a mi intézményünk is megújult, ez nagy segítség volt abban, hogy olyan fejlesztések is megvalósuljanak, amire a korábbi években nem volt lehetőség, hiszen az akkor meglévő forrásokat inkább a gyógyításhoz közvetlenül szükséges orvosi berendezésekre költöttük. Az elmúlt évben viszont lehetőség volt a betegterek megújítására és bővítésére, a visszajelzések alapján pedig ez is növelte a páciensek komfortérzetét, ami számunkra is nagyon fontos. Az pedig mindannyiunk érdeke, hogy ezt a tisztaságot, rendezettséget megőrizzük a mindennapokban is a saját dolgozóink és az ezzel megbízott szolgáltató által.
Az olyan feladatok kiszervezésében, mint például a kórházi higiéniával kapcsolatos teendők egy része, előnyként jelentkezik, hogy a humán erőforrás megszervezése, a logisztikával kapcsolatos teendők nem nálunk jelentkeznek kihívásként. Az intézmény szempontjából az a fontos, hogy mind szubjektív, mind objektív módon tiszta, rendezett legyen a kórház, a higiéniai előírásoknak teljes mértékben megfelelő legyen a színvonal. Ha ezt úgy biztosítják, hogy végeredményben terhet vesz le a betegekkel foglalkozni kívánó orvosokról, ápolókról, és a szolgáltató ellenőrizhető és teljes felelősséget vállal, akkor ez egy működőképes partnerség.
Intézményünk egyébként több módon is méri a betegelégedettséget. Legutóbbi kérdőíves felmérésünk 95,2 százalékos eredménnyel zárult, amire büszkék vagyunk. Nyilván sok szempont alapján készül egy ilyen kutatás, de ezek között megjelenik a betegek komfortérzete is.
Fontos megemlítenem, hogy számos visszajelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy ilyen tiszta kórházat, ilyen felújított infrastruktúrát szeretnének látni mindenhol a betegeink. Nekem és kollégáimnak jól eső érzés ezeket a sorokat olvasni.”
Milyen elvárások vannak a kórház tisztaságáért felelős dolgozókkal szemben és mennyire lehet ezen a területen bevonni a technológiát?
Dr. Tasáry Ilona: Nagyon fontos, hogy lássuk, egy kórház folyamatos fertőtlenítő takarítása komoly felkészülést, sőt, oktatáson való részvételt követel meg az itt dolgozóktól. Az egészségügyi intézményekben a takarításhoz, fertőtlenítéshez szükséges eszközparknak is magas színvonalat és modern technológiát kell képviselnie. Ez fontos elvárás az intézmények részéről a szolgáltatók felé. Ha pedig a technológia minél magasabb szintű bevonásáról beszélünk a kórházi higiénia esetében, érdemes szót ejteni a robotikáról, amelynek előfutárai akár takarítórobot, akár UV-fényt alkalmazó fertőtlenítő robot formájában már jelen vannak az intézményünkben.
A tiszta környezet összességében arra ösztönöz, hogy a betegek és a munkatársak is vigyázzanak a létesítményre.”
Máltán menni muszáj. Huszonöt éve olvastam valahol ezt a mondatot, és azóta is mindig eszembe jut, ha a parányi szigetre gondolok, vagy amikor ott járok. A klisés turistaprogramok helyett Máltán és a hozzá tartozó Gozón is tényleg menni kell: sétálni a kaktuszkerítések mellett, a meredek sziklák tetején, beszippantani a szélben a tenger sószagát, hajnalban alkudozni a hangos halpiacon, számolni a halászcsónakokra festett, gonosz szellemektől óvó szemeket, csodálni az arab világot idéző, vakolatlan homokkő házak színes erkélyeit, meg persze belekavarodni egy kis közösség vallási körmenetébe.
Itt vagyunk ezen a kilenchektáros, impozáns főhadiszálláson és multimárkás telephelyen, ahová két éve költözött a Schiller Autó. 2020 végén azt mondtad nekünk: „Az az elvárásom, hogy évi ötezer autót értékesítsünk az új telephelyen – mindegy, miből, csak legyen meg a darabszám.” Ezzel hogy álltok?Hát, ezzel nem állunk sehol. (Nevet.) Az autóipar egyik válságából a következőbe gördült át. Először a gyárak […]
A korallzátonyok a bolygó egyik legváltozatosabb ökoszisztémáját alkotják. Sok európai ember számára a korallok csupán egzotikus látványosságot jelentenek nyaralásaik során, hiszen igazán lenyűgöző, színes látványt nyújtanak a kristálytiszta tengervizekben. Ennél azonban jóval fontosabb feladatuk van. Menedéket nyújtanak számos tengeri élőlény számára, illetve létfontosságú szerepük van a tengeri és a szárazföldi élet fenntartásában. Milyen lépéseket tehetünk […]
