Olajipari megrendelésekkel indult, mára a geotermikus energia kiaknázásában nyújt értékes tudást az MS Energy Solutions. A geológuscsapat működésének nyomaival szerte az országban találkozhatunk, csak éppen nem tudunk róla. És nem a termálfürdőkre gondolunk.
Íróasztalok között kiállított kőzetminták, térképek a falon, életnagyságú fúrófejmodellek. Ilyesmi képekre asszociálok először, ha egy geotermikus energiára szakosodott geológuscsapatra gondolok. Persze, ahogy a régészet megismerésében sem az Indiana Jones-filmekből kell kiindulni, úgy a földtudományoknál is érdemes elengedni a túlzó elvárásokat. A valóság ettől még ugyanolyan érdekes lehet – és még igaz is.
Most például egy fővárosi közösségi irodában csap meg a valóság. A teremben tíz–tizenöten ülnek, előttük laptop, kőzetek sehol. A nyugodt munkavégzés mellett azért érezni némi izgatottságot is a levegőben, nem véletlenül: azon kevés alkalmak egyikéről van szó, amikor az egész csapat egy helyen tartózkodik. Hiába van ugyanis három irodája az MS Energy Solutionsnek (Egerben, Budaörsön és Vereben), az alkalmazottak többsége home office-ból dolgozik. „Nem a covid ébresztett rá bennünket a távmunka hasznosságára, eleve így kezdtünk el működni” – mondja Mártonné Szekszárdi Adrienn szakmai igazgató.
Magyarországon nagy hagyománya van a geotermikus energia felhasználásának, elég csak a termálvízre és a fürdőkultúrára gondolni. A turisztikai hasznosítás mellett ugyanakkor mintha sokáig elfelejtettük volna, hogy energiaforrásként is gondolhatnánk rá. Ma a geotermikus energiatermelés nagyjából hét petajoule-t tesz ki hőértékben, mondja Csernus Dóra, pedig a hazai potenciál akár a százat is elérheti. Az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője szerint a geotermia kihagyott ziccer itthon, és ennek leginkább pénzügyi okai vannak. Korábban az alacsony földgázárak miatt nem volt versenyképes, mert erősen beruházásigényes. Pedig több előnye is van: megújuló, zöld energiaforrás, ráadásul független az időjárástól, azaz kiszámítható.
Mozgalmas időszakot él át az autóipar. A világjárvány, a csiphiány, az energia és az alapanyagok árának megsokszorozódása és a mindezek hatására bekövetkezett megnövekedett szállítási idők alaposan próbára tették és teszik a szektor szereplőit, ami alól a Kia sem kivétel. A dél-koreai márkának ugyanakkor sikerült megerősödve átvészelnie minden nehézséget, amiben a vállalati filozófia megváltozásának is fontos […]
Mozgalmas időszakot él át az autóipar. A világjárvány, a csiphiány, az energia és az alapanyagok árának megsokszorozódása és a mindezek hatására bekövetkezett megnövekedett szállítási idők alaposan próbára tették és teszik a szektor szereplőit, ami alól a Kia sem kivétel. A dél-koreai márkának ugyanakkor sikerült megerősödve átvészelnie minden nehézséget, amiben a vállalati filozófia megváltozásának is fontos szerepe volt. Nagy Norberttel, a Kia Hungary ügyvezető elnökével beszélgettünk.
Az európai közbeszédben egyértelműen az elektromos autó a legforróbb téma. Ennek egyik fontos oka az Európai Unió azon szabályozása, mely szerint 2030-tól kezdve csak elektromos autókat lehet forgalomba helyezni a tagállamokban.
Itthon is, de másképp
„Az elektromos autók iránti kereslet Magyarországon is nő, ugyanakkor más mértékben, mint a nyugat-európai országokban – osztja meg tapasztalatait Nagy Norbert, a Kia Hungary ügyvezető elnöke. Ebben az is közrejátszik, hogy míg korábban az elektromos autók lényegesen drágábbak voltak, mint a hagyományos motorral szereltek, addig mostanra csökkent ez az árdifferencia – igaz, sajnos ez egy általános drágulással is együtt járt az elmúlt másfél évben. Fontos hozzátenni, hogy a hazai piacon még mindig mindössze négy százalék körüli az elektromos meghajtású autók aránya az újonnan forgalomba helyezett autók között, amiből a jelenleg háromféle tisztán elektromos modellt kínáló Kiának 8 százalék körüli a részesedése.”
Az elektromos autók iránti keresletet jellemzően az ár, a töltési sebesség, a töltőhálózat elérhetősége, valamint a hatótáv befolyásolja. Utóbbi az elektromos Kia modellek esetében mostanra 500 kilométer körül alakul a WLTP ciklus szerint, ami nyilván nagyban függ a használat módjától és a körülményektől. „Az elektromosautó-vásárlók jellemzően továbbra is azok közül kerülnek ki, akik az otthonukban és a munkahelyükön is tudnak tölteni” – mesél a kereskedői tapasztalatokról az ügyvezető. A legnépszerűbb Kia ugyanakkor ma még nem az elektromos modellek közül kerül ki. A kompakt kategóriás, számos modellből álló Ceed-család magabiztosan őrzi vezető helyét a márkán belül, de a Sportage is rendkívüli népszerűségnek örvend. A szabadidőautó idén ünnepli harmincadik születésnapját, és ez a legnépszerűbb Kia modell világszerte. A márka – szó szerint – legnagyobb újdonsága az EV9: a több mint öt méter hosszú elektromos luxus-szabadidőautóra már látatlanban több mint tízezer megrendelést vettek fel Dél-Koreában.
A Great Place to Work
A Kia nem csak arról híres, hogy hét év garanciát ad autóira, hanem arról is, hogy jó ott dolgozni. „Van olyan kollégánk, aki több mint 25 éve kezdett nálunk, de én magam is 16. éve vagyok a csapat tagja – mondja Nagy Norbert. Filozófiám, hogy a „Kia én vagyok”, azaz 0–24-ben képviselem a céget mindig, mindenhol és mindenki számára, ezért igyekszem olyan embereket válogatni a csapatba, akik hasonlóképpen gondolkodnak. Negyven fő dolgozik a Kia Hungarynél, nemrég pedig megkaptuk a Great Place to Work minősítést is. Az ázsiai cégekre korábban jellemző központosított működést az elmúlt évektől kezdődően fokozatosan felváltja egy nagyobb önállóságot biztosító filozófia, melynek köszönhetően lettem én is ügyvezető elnök 2021 januárjától, hiszen korábban mindig koreai vezetője volt a cégnek. Egy koreai cégből globális vállalattá váltunk.” Az itt töltött bő másfél évtized alatt Nagy Norbertet is érték meglepetések. „Amikor a Kiához csatlakoztam, éveken keresztül az összes nemzetközi meetingen azt láttam, hogy drasztikus ütemben nő majd az eladott autóink darabszáma a következő években, és az emberek majd érzelmi alapon megközelítve fognak vágyni a Kia modellekre. Visszatekintve az akkor még merésznek gondolt tervekre, ma azt látom, hogy ez valóban így is lett. A legnagyobb dolog, amit elértünk, az az, hogy ma egészen másképp tekintenek a vásárlók a Kiára, mint tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt” – foglalja össze Nagy Norbert.
Mit jelent ez valójában? – kérdezi tőlem egy külföldi befektető. Azt, hogy már nincs Népszabadság, Index, Origo, nincs CEU, és most elesett a Libri is, válaszolom. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nem a profitért vette meg az ország könyvpiacát boltokkal és kiadókkal is uraló hálózatot, hanem hogy valódi célját támogassa. Az állami milliárdokból óriásira növesztett alapítvány azért jött […]
Ha a repülőjegyeknél működik, máshol miért ne válna be? Ebben bízva kezdett dinamikus jegyárazással foglalkozni a Dynamo Pricing. Bár a magyar startup rendszere éppen akkoriban élesedett, amikor a covid miatt hónapokra lefújtak minden rendezvényt, ma már az ő módszerükkel értékesíti a jegyeit az ország legnagyobb színháza is.
A Gopass egyedülálló ajánlata lehetőséget ad a nyaralóknak, hogy a vízparti és a hegyi élményeket kombinálják, a legnagyobb liptói víziparkokban és a leghíresebb tátrai üdülőhelyeken. Képzelje el, hogy úgy dönt, a TMR egyik magas-tátrai vagy jasnái szállodájában száll meg. Itt tartózkodásának minden napjára nemcsak jegyet kap a felvonókra, amelyek Skalnaté Pleso, Hrebienok vagy Chopok csúcsára […]
Ők osztják a legmenőbb kortárs képzőművészeti díjat Magyarországon, pedig írek. De ha egyszer Mary McLoughlinnak és John Wardnak, a két műgyűjtő cégtulajdonosnak éppen Leopold Bloom, az emberi jóságot képviselő regényhős a kedvence! A magyar származású Ulysses-karakterről nevezték el a díjukat és az alapítványt is, aminek mostantól gyűjteményt is építenek, hogy még jobban segítsék a fiatal magyar alkotókat.
