Olyasmit csinálnak, amit kevesen, a digitalizáció fehér foltjait szeretnék betölteni. Nem a high tech felhasználókat célozzák, hanem sok tízmillió olyan gyári munkást, aki általában nincs a fintech cégek szeme előtt, de információra ugyanúgy szüksége van, és ugyanúgy van okostelefonja, mint bárki másnak. A Talk-A-Bot nemzetközi ugrásra készül – friss befektetéssel és azzal a nem tipikus fordulattal, hogy az alapító tanítvány leigazolta multis közegben edzett professzorát.
„Elmentünk egy több ezer fős céghez, tárgyaltunk a budapesti HR-igazgatóval, mondta, hogy szerinte gyári munkásaiknak nem biztos, hogy van okostelefonjuk. A tizenhárommillió okostelefon országában mi ezt nehezen hittük el, de mondtuk, hogy persze, mérjék fel. Segítettünk a kérdőív összeállításában, kivártuk, amíg a beszerzési igazgató minden dolgozónak beszerzett egy darab csokit, hogy tényleg kitöltsék a kérdőívet, majd még három hónapot, mire lezajlott a manuális kérdőíveztetés. Az emberek válaszoltak, a HR-osztály feldolgozta az adatokat, és kiderült, hogy van okostelefon, és örülnének is, ha a cég azon kommunikálna velük, rendszeresen kapnának őket érintő információkat, tájékoztatást. Vagyis eszköz van, igény volna, csak közben elillant három hónap, és azóta sem vették meg a rendszerünket.”
Deliága Ákos ezt a példát hozza arra, hol tartanak 2023-ban a magyar vállalatok, ha a digitalizációról van szó. Alapítótársaival hét éve gründolt vállalkozása, a Talk-A-Bot chatbotügynökségként tette fel magát a hazai fintech térképre, első fejlesztésük még ügyfélszolgálati chatbot volt, ezzel akarták megkönnyíteni, egyszerűsíteni, hatékonyabbá tenni a cégekhez kívülről befutó ügyes-bajos kérdések megválaszolását.
Öt évvel ezelőtt 20 fintech cég, akikre figyelni kell – ezzel a címmel hoztunk 2017 júliusi számunkban összeállítást az akkor legizgalmasabbnak tűnő hazai fintech startupokról. A Talk-A-Botot is beválogattuk, ezt írtuk róluk: „Az egész világon óriási a hájp a chat robotok körül, a Talk-A-Bot chatbot ügynökségként teljes megoldást ad az ügyfeleire szabva. Ennek része a fejlesztés, integráció, chatbotmarketing, tartalomkezelés és a Bot-Data elemzés is. Meggyőződésük, hogy a cégek legfontosabb kommunikációs csatornája előbb-utóbb (inkább előbb) a chatbot lesz, abból kiindulva, hogy az Y generáció már most is kerüli az e-mailt, inkább chaten próbál meg mindenkit elérni. CEU-s projektből indult tíz hónapja, ma a Viber partnercége és 24 fővel dolgoznak.” Célpiac: vállalatok a világon bárhol Alapítók: Deliága Ákos, Kalydi Gergely, Szálka Tamás*, Papp László Indulás: 2016 Ügyfelek száma: 12 B2B ügyfél, 700 000+ felhasználó Finanszírozás: Az alapítók finanszírozzák a céget. (A CEU nem befektető, az Innovations Lab inkubátorban helyet és mentorálást kapnak.) Tőkebevonáson dolgoznak a gyorsabb nemzetközi terjeszkedésért. Szálka Tamás 2022-ben meghalt.
A képernyő jobb alsó sarkában felugró kis ablakokból jelentkező robotasszisztens ma már megszokott eleme minden valamire való szolgáltatónak vagy webshopnak – egy nemrégiben megjelent európai felmérés szerint a vállalatok kétharmada használ csevegőrobotot. Igaz, kilencvenhét százalékuk pusztán az első kapcsolatfelvételnél veti be, és csak minden második esetben klasszikus ügyfélszolgálati feladatokra.
A greenwashingnak komoly kultusza alakult ki az elmúlt években. Belenyugodtunk, hogy ha valami zöldnek látszik, az majdnem olyan jó, mintha tényleg zöld is lenne. Szerencsére tovább is lehet ennél tekinteni, még akkor is, ha bank vagyunk.
Valószínűleg a bankoknak jött a legjobban a bitcoin és az ethereum felfutása. Már amennyiben nem fektettek kriptóba a piac bedőlése előtt. A párhuzamosan kiépülő, programozók és startupperek által megálmodott pénzügyi rendszer ugyanis minden volt, csak környezetbarát nem. A fenntartás, a tranzakciók lebonyolítása nevetségesen sok energiába került. Ahhoz képest a centralizáltan felépített, hagyományos fizetési rendszerek zöldnek tűntek. Emellett persze megjelentek a faültetési kampányok és egyéb kötelező gyakorlatok is, a kártyatársaságok pedig kezdték megfontolni, hogy az átlagosan öt évig használt, pár grammos plasztiklapkát hogyan lehetne környezetbarátabbá tenni.
Bocitejből bocikártya? A Thales nevű francia multinacionális cég a légvédelmi rendszerektől a bankkártyákig mindent gyárt. A banki technológiákat fejlesztő részlegüknek rögtön négy zöld, kártyás terméke is van. A bankok választhatnak, hogy biológiailag lebomló politejsav (PLA) műanyagból készülő kártyát, az óceánból kihalászott műanyagszemét újrahasznosításával készült kártyát, újrahasznosított PVC-t vagy csak egy egyszerűbb, karbonkredit programmal megtámogatott hagyományos bankkártyát szeretnének kínálni.
Az egyes anyagokat önmagukban is meg lehetne piszkálni. Például kukoricából készülő politejsav csak nagyon ritka körülmények között bomlik le magától – erre találták ki az ipari komposztálást. Így ha kidobjuk a kommunális szeméttel együtt, akkor azt ugyanúgy ki fogják ásni a jövő régészei, ahogy az olajos hal fémdobozát és a kólásüveget is megtalálják majd. Az viszont elmondható róla, hogy garantáltan nem petrolkémiai termék, nyersolaj nem kell az előállításához.
Céhákettő céhácéel A leggyakoribb zöld technológia az újrahasznosított PVC-hez fűződik. Ezek a kártyák Magyarországon is megjelentek, először az OTP tesztelt ilyet 2021 nyarán. A gyártáshoz felhasznált anyag nyolcvanöt százalékát olyan PVC teszi ki, aminek a fizetőeszközzé válás előtt már volt egy karriere. Ez kártyánként 4,2 gramm újrahasznosított anyagot jelent. Érdemes azt is kiszámolni – ezt megtette nekünk az MNB –, hogy a forgalomban lévő 9,8 millió bankkártya összsúlya 49 tonna. Ebből, ha mindegyik kártyát visszanyert PVC-ből állítják elő, durván 41,6 tonnányi anyagot lehet megspórolni.
Többnyire nem lehet tudni, hogy a kártyába kerülő műanyag korábban cső volt-e vagy esőkabát. Kivételt képeznek az óceánból kihalászott műanyagokból készített példányok. A kártyagyártók jellemzően környezetvédelmi szervezetekkel együttműködve dobják piacra ezeket a fizetőeszközöket. A legelterjedtebb talán az American Express Green Card nevű terméke, amit a Parley for the Oceansszel közösen dolgoztak ki. A kártyához prémium szolgáltatások – meg persze kártyadíj – tartozik, így birtokosa a fémkártyák által szolgáltatott kedvezményekhez hasonlókhoz fér hozzá utazás közben.
Az újrahasznosított alapanyagnál is menőbb, hogy a kártya egyik oldalának kis egyenetlensége miatt egyértelmű a vakoknak is, hogy melyik a kártya hátulja.A Parlay for the Oceans kártyára a biztonság kedvéért rányomtatták az óceánt is.
Van egy másik megközelítés is, amivel egyszerűen újrahasznosítható kártyákat lehet gyártani. Ez az, amikor a kártya alapanyagául nem valamilyen műanyagot, hanem fémet választanak. Ezek jellemzően prémium terméknek számítanak, azaz magasabb havidíjjal járnak. Emellett nem is a környezetvédelem az első, ami a fémkártyák említése után az emberek eszébe jut.
Az Apple a Goldman Sachs bankkal együttműködve kínálja nagyon exkluzívnak ható és Magyarországon egyelőre nem kapható kártyáját. A termék különlegessége nem is az, hogy fémből van, és rendkívül letisztult a dizájnja, hanem az, hogy a Goldman egyelőre dollármilliárdokat bukik az üzleten. De optimistán tekint a jövőbe. Igényelhetünk fémkártyát a Revoluttól is, és már több nagyobb nemzetközi bank (például Chase, Citi vagy Barclays) is kínál ilyeneket. Magyarországon 2022-ben jelentek meg a fémkártyák, jellemzően a prémium szegmensben. A leggyakoribb World Elite verzióhoz jár még reptéri prémium lounge használat is, ha a 18 gramm fémmel megváltott lélekbeli jó érzéseinket repülésre akarnánk elhasználni.
Meddig újra az újrakártya? Akármilyen újrahasznosított anyagról van szó, érdemes azt a kérdést is feltennünk, hogyan vesznek részt ezek a körforgásban. Az újrahasznosított PVC egyszer már volt valami, majd azt visszagyűjtötték, és bankkártya lett. Mi történik azonban az eldobott bankkártyával? A körforgásos gazdaság megvalósításához arra van szükség, hogy az anyagot harmadszor és negyedszer is hasznosítsák. Ehhez olyan visszagyűjtési program is kell, ami aztán feldolgozza a szemétté vált kártyákat.
A helyzeten nem egyszerűsít, hogy a legtöbb bankkártya több rétegből áll össze, amelyek között akadnak fém elemek, fólia és műanyagok is. A BBVA, a Santander brit leányvállalata és a szintén brit NatWest 2022-ben már indított kártyavisszagyűjtési programot, hogy ne csak a műanyag második életét töltse kártyaként, hanem továbbra is a körforgás része maradjon az anyag. Illetve több bank ígéretet tett, hogy már az idei vagy a jövő évtől csak újrahasznosított műanyagból készített kártyát ad ki. Azt még így is érdemes fejben tartani, hogy a műanyagszemét okozta problémának egészen apró töredékét jelentik a kártyák.
Nem lesz egyszerű A műanyaggyártás nagy része szénhidrogének felhasználásával történik. Magyarul fosszilis alapanyagokra és erőforrásokra van hozzá szükség. Ráadásul a világ PVC-termelésének nagyjából a feléért Kína felel. A kínai PVC-ipar ugyan nem a fosszilisalapú, hanem a kalcium-karbid-alapú gyártásra van berendezkedve, ám ez is környezetkárosítással jár. Illetve a rugalmas PVC gyártását lehetővé tévő ftalát stabilizátorok is fosszilis eredetűek. Tehát, ha műanyagról beszélünk, annak mindenképpen van zöld vonatkozása. És minél több műanyagot hasznosítunk újra, annál több szennyezést tudunk megspórolni. Az, hogy ebbe a pénzügyi ipar is beszállt, előremutató, de az igazi lépést a körforgásos gazdaság – vagy a fizikai kártyák digitálisra cserélése – jelentheti. Ezek azonban további kérdéseket vetnek fel a kártyák visszagyűjtésétől az adatbiztonságon át digitális eszközeink fenntarthatóságáig. Senki sem ígéri, hogy egyszerű lesz.
Ne tévesszen meg a szín, a fémből készül Revolut Metal kártyából van mályvaszínű is.Magunk sem tudjuk, ki ül be papír térképpel a prémium lounge-ba.
Szlovéniában nagy hagyománya van a méhészkedésnek, minden kétszáz szlovénra jut egy méhész, ami világrekordnak számít. Fel is ismerték az ebben rejlő lehetőségeket: alhatunk kaptár alakú szállásokon, kérhetünk mézes masszázst, és gyógyulhatunk apiterápiával, vagyis a kaptár levegőjének a belélegzésével.
Az upcycling kicsit mindig gyanús koncepció volt, igazán nagyban nem sikerült senkinek sem. Kerestünk néhány vonzó, sikeres vagy legalább érdekes termékeket gyártó projektet.
Litkai Gergely a környezetvédelemben nem ismer tréfát. Vagyis mégis, sőt. A humorista (erdőművelő és fenntarthatósági menedzser) zöld témában standupol, videófilmeket és podcastokat készít, és a Dumaszínháznál is egyre komolyabb fenntarthatósági céljai vannak. Pedig volt idő, amikor úgy használta a légi közlekedést, mint más a 9-es buszt.
A fenntarthatóság egyre fontosabbá válik napjainkban, ahol az erőforrások korlátozottak, és az emberi tevékenységek hatása a környezetre egyre súlyosabb. A fenntartható fejlődés az az előremutató út, amely képes megfelelni a jelenkor igényeinek anélkül, hogy károsítaná a jövő generációk lehetőségeit ugyanezen erőforrások használatára. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) kerete globális iránymutatást nyújt a fenntarthatóság eléréséhez. […]
