A magyar Respray csapata létrehozta a világ első olyan automatáját, amivel a vásárlók újratölthetik aeroszolos, vagyis fújós dezodorjaikat. Zámbó Gergely és Réti Andor mindössze három év alatt fejlesztette ki a technológiát, pedig előtte a világ legnagyobb dezodorgyártói dolgoztak rajta sikertelenül. A Rossmann-nal vennék be Európát.
Amikor Gergő és Andor felvázolta az ötletét, őszinte leszek, kicsit megmosolyogtam őket. Hogy itt van ez a két húszéves srác, és meg akarják csinálni azt, amit egy egész iparág dollármilliókkal a háta mögött egy évtized alatt sem tudott. Azt mondtam magamnak, ha ez sikerül nekik, kalapot emelek előttük” – meséli Gyenes András első találkozásáról Réti Andorral és Zámbó Gergellyel. Andor és Gergő 2020 elején prezentálta a fújós dezodorok utántöltésére alkalmas automata ötletét Andrásnak, későbbi mentoruknak, most már tulajdonostársuknak. Azóta Respray márkanéven két automatájuk is működik a Rossmann két magyarországi üzletében, a vártnál jóval nagyobb vásárlói érdeklődés mellett.
Gyenes kezdeti kételkedése nem volt véletlen: több mint húsz évig dolgozott a világ egyik legnagyobb dezodorgyártójánál, az Unilevernél, a cég magyarországi és Adria-régiós vezérigazgatója is volt. Pontosan rálátott arra, milyen óriási befektetésekkel próbáltak kifejleszteni hasonló, a környezeti lábnyomukat csökkentő megoldásokat a nagy gyártók – ha nem is sikertelenül, de áttörés nélkül.
A bevallásuk szerint klímaszorongó Andort és Gergőt már gimnazista korukban hasonló környezeti kérdések foglalkoztatták, mint a nagy dezodorgyártókat. „Az a pillanat mindenkinek ott van a fejében, amikor elhasznál egy ilyen terméket, de tanácstalan, hogy tényleg ki lehet-e dobni, mert van benne műanyag, fém, közben a hajtógáz miatt veszélyes hulladék” – mondja Gergő. Andor hozzáteszi: hiába dobjuk bele a dezodoros flakont a szelektív hulladékgyűjtőbe, problémás az újrahasznosítás, és végül a kommunális szemétben landolnak.
A negatív stressz legmarkánsabb tényezője az ezzel rendszeresen szembesülők körében a személyes jövő és az egyéni kilátások miatti szorongás, ez még az egészséggel kapcsolatos aggodalmakat is megelőzi – állapítja meg friss, reprezentatív kutatásában a Micra Market Research. Az elemzésből az is kiderül, hogy az alternatív, égés nélküli dohányipari termékeket használók az átlag feletti figyelmet szentelnek […]
A negatív stressz legmarkánsabb tényezője az ezzel rendszeresen szembesülők körében a személyes jövő és az egyéni kilátások miatti szorongás, ez még az egészséggel kapcsolatos aggodalmakat is megelőzi – állapítja meg friss, reprezentatív kutatásában a Micra Market Research. Az elemzésből az is kiderül, hogy az alternatív, égés nélküli dohányipari termékeket használók az átlag feletti figyelmet szentelnek az ártalomcsökkentésnek. Bár a válaszadók többsége tisztában van a stresszkezelés kevésbé ártalmas módjaival, azonban ezeket a gyakorlatban csak kevesen alkalmazzák tudatosan.
A magyarországi felnőttek stresszről alkotott percepcióit vizsgálta legújabb kutatásában a Micra Market Research (MicraMR). A reprezentatív online felmérés szerint a 18 és 69 év közötti magyar internethasználók közel fele (45%) számolt be rendszeresen vagy gyakran megélt rossz stresszt okozó helyzetekről. Ezek jellemzően olyan külső tényezők, amelyekre ráhatásuk ugyan nincs, azonban rossz irányba befolyásolhatják a mindennapokat. Az ehhez a csoporthoz tartozókat leginkább a kilátásaik, személyes jövőképük tölti el szorongással (62%), ezt követik fej fej mellett az egészséggel összefüggő aggodalmak és az országban zajló folyamatok miatti izgulás (49-49%). Utóbbitól csak alig marad el a félelem a világban történő dolgoktól (46%). Kirívó, hogy az erős dohányosok közül csaknem kétszer annyian szembesülnek rendszeresen fellépő rossz stresszel, mint a nemdohányzó válaszadók (30 versus 16%).
A dohányzás, mint stresszoldás
A dohányterméket fogyasztók körében minden második válaszadó (47%) a dohányzást jelölte meg első számú stresszkezelési eszközként. Ez megelőzi az alvást és a zenehallgatást is. A nemdohányzóknál nagyjából azonos szinten áll az alvás és a zenehallgatás a dobogó élén. A felmérésből az is kiolvasható, hogy a dohányosokat a nikotin fogyasztásának (vélt) stresszoldó és nyugtató hatása motiválja leginkább, ezt a két faktort csaknem minden második válaszadó jelölte meg fő okként, miközben a legaktívabb fogyasztók elsősorban szenvedélynek tartják a dohányzást, a valamivel visszafogottabbak szerint pedig segít a gondolkodásban és kötelező bulikellék. Az utóbbi szempontot az alkalmi fogyasztók is kiemelték, bár esetükben a szociális kapcsolatok építése is magyarázó tényező. Teljesen más az okok rangsora az alternatív dohányipari terméket használóknál: körükben az átlagnál fontosabb a nikotinbevitel pótcselekvés jellege, az ízélmény, valamint az, hogy ezáltal lehetőségük van beiktatni egy kis szünetet. Az ebbe a csoportba tartozók keresik az egyensúlyt a munkában és a magánéletben is.
A stressz és az ártalmak csökkentése
Noha a válaszadók szerint a cigarettázásnak meghatározó a jelentősége belső feszültségeink csillapításában, ugyanakkor épp ezt tartják a legártalmasabb stresszkezelési módnak. Azt manapság már senki nem vonja kétségbe, hogy a dohányzás káros az egészségünkre, sokan mégsem hagynak fel ezzel a szokással. Számukra jelenthetnek alternatívát az olyan újgenerációs dohányipari megoldások, amilyen az e-cigaretta, a hevítéses dohánytermékek vagy nikotinpárna. Ezek a technológiák tartalmaznak ugyan nikotint, használatuk azonban nem jár égéssel, így a hagyományos cigaretta fogyasztáshoz képest alacsonyabb károsanyag-kitettség érhető el.*
„A stressz oldására nincs jól bevált recept, hiszen mindenkinél eltérő lehet, hogy mi hoz számára megnyugvást. A stresszcsökkentés alapja, hogy előbb végig kell gondolni, mi történik körülöttünk, majd el kell kezdeni mozgósítani a megoldó stratégiáinkat. A stressz csökkentése tehát egy összetett jelenség, kihívás elé állít minden embert, viszont az eszközök megválasztása a stressz csökkentésére tudatos döntés kell, hogy legyen, aminek célja, hogy képes legyen az ember alkalmazkodni a kihívásokkal szemben” – magyarázza dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus.
A greenwashingnak komoly kultusza alakult ki az elmúlt években. Belenyugodtunk, hogy ha valami zöldnek látszik, az majdnem olyan jó, mintha tényleg zöld is lenne. Szerencsére tovább is lehet ennél tekinteni, még akkor is, ha bank vagyunk.
A villányi borvidék egyik legismertebb családja és
márkaneve igazi szép, klasszikus
Forbes-történet. Indul a borkedvelő Opával, folytatódik az ambiciózus vővel, Gere Attilával, és tart a maga természetességében méltó utóddá növő lánynál. Gere Andrea nem borásznak készült, de zsigereiben hordozta a bor és a szőlő szeretetét, szinte észrevétlenül vette át a stafétát, és fogadtatta el magát a szakmabeliekkel. Egy húszéves, organikus generációváltás utolsó momentumainál járunk.
Turán Eszter Martens bakancsos punkrajongó, rámenős producer és önmegvalósításra váró filmes. Cége, a Moviebar Productions Los Angeles-i irodával a háta mögött olyan rendezőket hoz Magyarországra, mint az Oscar-díjas Chloe Zhao, közben Eszter rendezésével a budapesti underground zenei közeg örökségét vitte filmre. De egy ideje már az a célja, hogy a kompromisszumok nélkül önazonos, formabontó filmeseknek adjon lehetőséget. Mint amilyen ő.
