Küllői Péter 2000-ben, negyvenévesen befejezte üzleti karrierjét, hogy az energiáját és a tudását máshová összpontosítsa. Felesége öt évvel ezelőtti halálával újabb leckét kapott elengedésből, és most lemond a Bátor Tábor vezetéséről is, mert azt vallja, hogy egy vezető akkor jó, ha már nincs szükség rá. Kilencvenegy országban járt, nincs kedvence, és mostantól még többet szeretne utazni. Csak a világot jobbá tevő startupokba fektet, és miközben bátran beszél az elengedésről,
sorolja a szóvicceket.
„Kedves Paul! Milyen jó, hogy mindketten gyerekek maradtunk. Baráti üdvözlettel, Péter.” „Kedves Péter! Köszönöm a gonosz kis masinát! Már hamarabb meg szerettem volna köszönni, csak előbb ki akartam próbálni. A próba jól sikerült, egy nagyon régi barátomat vesztettem el, de remélem, hogy ifjabb George Bush meghív a Fehér Házba ezzel a készülékkel. Baráti üdvözlettel, Paul.”
A levelezés Küllői Péter és Paul Newman közt zajlott 2005-ben, nem sokkal egy connecticuti baráti vacsora után, ahol az amerikai sztár a fesztelen sztorizgatás közben egyszer csak azt mondta a magyar exbankárnak: „Te vagy az én emberem!” No, nem azért, mert Péter, egy ligába akarván kerülni a nagy sörivó Newmannal, bor helyett sört kért a házi salátákhoz és hidegtálakhoz, hanem mert elmesélte, hogyan tréfált meg korábban egy nagynevű befektetési bankárt egy elmés masinával.
ISKOLATEREMTŐK KORÁBBAN EBBEN A SOROZATBAN: Fischer Iván, Dévény Anna, Csíkszentmihályi Mihály, Chikán Attila, Horn György, Korniss Péter, Halász Judit, Vitray Tamás, Lovasi András, Polgár Judit, Földessy Margit, Nádasdy Ádám, Vekerdy Tamás, Mikulás Ferenc, L. Ritók Nóra, Benkő Vilmos, Marék Veronika, Boldizsár Ildikó, Simonics Péter, Lovász László, Péter Vladimir, Lackfi János, Snétberger Ferenc, Uj Péter
Szlovéniában nagy hagyománya van a méhészkedésnek, minden kétszáz szlovénra jut egy méhész, ami világrekordnak számít. Fel is ismerték az ebben rejlő lehetőségeket: alhatunk kaptár alakú szállásokon, kérhetünk mézes masszázst, és gyógyulhatunk apiterápiával, vagyis a kaptár levegőjének a belélegzésével.
A hatvanhét éves Zdravko Istenič az apjától örökölte azt a méhészetet, amit Szlovénia Karst régiójából költöztetett át a Soča-völgybe, Bovecbe. Negyven méhcsaládja van, és mézeivel számos aranyérmet nyert már Szlovéniában. Ezenkívül helyi, krajnai fajtájú méhkirálynőket is tenyészt.
„Ez még mindig hobbi, legalább száz méhcsalád kellene, hogy meg lehessen élni belőle – mondja Zdravko. – De még akkor is kockázatos lenne erre alapozni a megélhetésünket, mert ha jön egy rossz év, nagyon száraz, hideg időjárással, akkor alig lesz méz. Két éve szinte egyáltalán nem volt mézünk. Kész katasztrófa volt, csak azért etettük a méheket, nehogy elpusztuljanak. A jobb években tizenöt kiló mézet is termelnek kaptáranként. Egy liter mézet tizenkét euróért árulunk.”
Méhkolónia fában, Danijeláék találták az erdőben.
és az ő színes kaptáraik.
A szlovénok nemzeti kincsként őrzik az őshonos méhfajtát, olyannyira, hogy méhbankot hoztak létre, és ha netán betolakodót találnak a kaptárban, a méhészek ingyen kapnak új királynőt a méhbankból. „Mi szlovénok nagyon becsüljük a méheket, azt is szoktuk mondani, hogy a méhészet a mezőgazdaság költészete. A méhek szuperintelligensek, nagyon jól tájékozódnak, öt kilométerről is hazatalálnak. A felderítő méh jellegzetes tánccal jelzi a társainak, hol van a pollenlegelő, sőt azt is tudatja, milyen és mennyi táplálékra lelt.”
Az első méhész tanár A szlovén méhészet legfontosabb alakja Anton Janša, a Habsburg- udvar bécsi egyetemének első méhész tanára volt. A 18. században teljesen átdolgozta az addigi módszereket, és megalapozta a modern méhészetet. Janša születésnapját, május 20-át a szlovén méhészek kezdeményezésére az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2017-ben a méhek világnapjává nyilvánította.
Ahol nem fogynak a méhek Szlovéniában – a világ többi részével ellentétben – nem fogynak a méhek. Ez részben annak köszönhető, hogy csökkentették a növényvédőszerek használatát, valamint bevett szokás a kaszálás vagy a füves területek vágásának késleltetése. Szlovénia az egyetlen olyan uniós tagállam, amelyik hivatalosan is védi az őshonos méhfaját, a krajnai mézelő méheket. Egy-egy kaptárban most tízezer méh él, de májustól szeptemberig hatvanezer dolgozó, ezer here és egy királynő lesz minden kis házban.
„Százhúsz kaptárunk van, ennyivel kell beszorozni a hatvanezret – magyarázza Danijela Ambrožič, a Kralov Med (Királyi Méz) nevű gazdaság tulajdonosa. – És ez csak egyetlen méhészet a maga hétmillió méhével. Más rovarok is részt vesznek a virágok beporzásában, de számuk eltörpül a méheké mellett. Akác-, hárs- és erdei mézünk van. Tavaly kaptáranként húsz kilogramm mézet termeltek a méheink. Két évvel ezelőtt mindössze két kiló volt az éves termés, az volt az utóbbi negyven év legrosszabb éve. A klímaváltozás nagyon látványosan tetten érhető a méhkolóniákon. A mezőgazdaságban használt növényvédők és más rovarölő szerek hatására világszerte vészesen fogyatkozik a számuk.”
Danijela meglehetősen szkeptikusan viszonyul az olyan tervekhez, hogy majd robotokkal próbálják a beporzást elvégeztetni, vagy emberekkel, mint Kínában.
Sok függ a méhektől Ételeink jelentős részét a méheknek köszönhetjük, mert az élelmiszer-növényeink és a vadon termő növények kilencven százaléka a méhek beporzása révén terem és szaporodik. A méhek felelősek 250 ezer növényfaj – a növényvilág hetvenöt százalékának – beporzásáért. A rovarbeporzástól függ az is, hogy mennyi és milyen lesz a termés. A méhek számának drasztikus csökkenésével vagy kipusztulásukkal ezek a növények is eltűnnének, majd a termésükkel táplálkozó rovarok, aztán a madarak is, és az egész ökoszisztéma veszélybe kerülhet.
A méhbanktól a méhek táncáig A méhek megérzik a feszültséget és a félelmet” – figyelmeztet Danijela, miközben magamra öltöm a sisakból és az arcot takaró hálóból álló védelmi felszerelést, aztán a csodálatosan kifestett méhkaptárakhoz igyekszünk. Van, amelyik kilencven éve áll itt. A szlovéniai Bledi-tó közelségében lévő Kralov Med méhházait a szlovén népi kultúrára jellemző vidám, olykor pajzán jeleneteket ábrázoló festmények díszítik.
Danijela szemmel láthatóan nem fél a méhektől. „A férjem huszonhárom éve foglalkozik méhekkel, én a barátnőjeként csöppentem ebbe a világba” – meséli. A férje pedig a nagybátyjától örökölte ezt a régi méhészetet. Miután a nagybácsi meghalt, elpusztultak a méhek is, mert senki sem tudta a családból, mit kell velük csinálni. Egyszer aztán egy méhraj beköltözött az egyik üres kaptárba. „A férjem ezt jelnek tekintette, hogy neki is folytatnia kell a családi hagyományt, és beiratkozott a méhészeti iskolába.” Az elvégzését – negyvenéves kor alatt – Szlovéniában fejenként ezer euróval támogatja a kormány. Mert igaz ugyan, hogy tizenkétezer méhész van az országban, de átlagéletkoruk jelenleg ötvenöt év, tudom meg Danijelától az apiterápiás szoba felé menet. Itt két ágyon fekve lehet a méhkaptárak levegőjét beszívni. A méhesházban naponta legalább fél-egy órát ajánlatos feküdni legalább tízig. Én is kipróbálom, befekszem a kaptárak mellett kialakított fekhelyre, és egy üvegfalon át bámulom a dolgozó, zümmögő méheket.
Az üvegfal a kaptárak külső felére néz, a belsejük azonban itt van benn a faházban, így a bennük lévő levegő is szabadon áramlik ide. Gyógyhatását a pár percnyi pihenő alatt nem érzem ugyan, de a méhek szinte arcközeli látványa és a zümmögés meglepően megnyugtató.
A kaptárlevegő gyógyító hatását egy német méhész fedezte fel. A méhviasz, a propolisz, a méz és a virágpor illóanyagai bekerülnek a kaptár levegőjébe, belélegzésük jótékony hatással van a légúti megbetegedésekre, például az asztmára. A Kralov Med rendszeresen fogad turistákat és iskolás csoportokat is.
Ana Braz professzionális méhész, összesen kétszáz méhcsaládja van.
Szállás a Mézfaluban A Krn hegy oldalában járunk hatszáz méter magasságban, Kobarid közelében, a Vrsno nevű faluban. Az erdőben megbújó színes méhesházak jelzik az utat a Braz méhészethez. Ana Braz mézét a világhírű séf, Ana Roš is előszeretettel használja a két Michelin-csillagos Hiša Franko étterem és panzió konyháján, Kobaridban. A séf előszeretettel főz helyi alapanyagokból, és desszertjeinek fő hozzávalója a környékbeli méz.
Ana Braz negyven éve, 1983-ban kezdett méhészkedni. Professzionális méhész, szobáinak falát érmek és elismerő oklevelek borítják. „Már hozzászoktam a méhcsípésekhez, egyáltalán nem félek tőlük. A legrosszabb az, ha az arcomon csípnek meg” – mondja, közben mindenféle védőfelszerelés nélkül járkál a kaptárak közelében. Összesen kétszáz méhcsaládja van, ami nagyon soknak számít. A családokat rendszeresen költöztetik egyik helyről a másikra a hegy oldalában, hogy mindig az éppen virágzó mezőn legelhessenek. A méhkaptárakat náluk gyógynövények képével festették ki. Ana jól ismeri a gyógynövényeket, teákat is készít belőlük.
„Szlovéniában nagyon szigorúan szabályozzák a méhészkedést és a mézkészítést, a minőségi követelmények szigorúbbak, mint az Európai Unióban máshol. Nálunk kevesebb víztartalma lehet például a méznek, itt legfeljebb tizenhat százalék van megengedve a más országokban elfogadott tizennyolc-húsz százalékkal szemben.” Anáék 12-14 euróért adnak egy liter mézet.
Méhsejt alakú kis házak állnak egy virágos réten a Savinjska-völgyben, Mozirje mellett. A 2017-ben megnyílt wellness-apartmanházakhoz (Beeland Skok Mozirje) saját méhkaptárak tartoznak, és számos – mézre alapuló – szolgáltatást kínálnak. A wellnessprogram része a mézes masszázs, és mézzel készült egészséges italokból is válogathatunk. Ahogy a házigazdák mondják, felejthetetlen kalandra és igazán természetközeli élményre számíthat, aki ellátogat hozzájuk.
Árak Kralov Med: túra védőfelszerelésben, 15 perc apiterápia, kóstoló és ajándék méz: 45 euró. Mézfalu: 4 órás Méz-wellness program: 89 euró; Szállás: 130–180 euró/éj/apartman.
Turán Eszter Martens bakancsos punkrajongó, rámenős producer és önmegvalósításra váró filmes. Cége, a Moviebar Productions Los Angeles-i irodával a háta mögött olyan rendezőket hoz Magyarországra, mint az Oscar-díjas Chloe Zhao, közben Eszter rendezésével a budapesti underground zenei közeg örökségét vitte filmre. De egy ideje már az a célja, hogy a kompromisszumok nélkül önazonos, formabontó filmeseknek adjon lehetőséget. Mint amilyen ő.
A villányi borvidék egyik legismertebb családja és
márkaneve igazi szép, klasszikus
Forbes-történet. Indul a borkedvelő Opával, folytatódik az ambiciózus vővel, Gere Attilával, és tart a maga természetességében méltó utóddá növő lánynál. Gere Andrea nem borásznak készült, de zsigereiben hordozta a bor és a szőlő szeretetét, szinte észrevétlenül vette át a stafétát, és fogadtatta el magát a szakmabeliekkel. Egy húszéves, organikus generációváltás utolsó momentumainál járunk.
Két dolog, ami mindenkiből kihozza a pénzgurut. Ezért is érdemes pár dolgot tisztába tenni, nehogy megégesd a kezed. Pörög rendületlenül a Forbes.hu, mutatunk három (vagyis négy) izgalmas anyagot.
Míg az év eleje a nagy bejelentésekről és az újdonságokról szól, az év vége a vásárlásokról, a gyűjtemény-újragondolásokról. A nyár meg inkább a társasági eseményekről és az utazásról. Ha az idei szezont nem is kezded egy új óra megvásárlásával, a jelenlegit érdemes vízmentességtesztre elvinni valamelyik órásműhelybe.
