Borús időt jósoltak május elejére, de a szűrt napfény erejét így is érezzük a bőrünkön, ahogy a langyos, ám erős szélben gyalogolunk már több órája Málta sziklás partvidékén. A brit uralom idején egykori védműnek épült Victoria-vonalak mentén számtalan elhagyatott erőd maradványa, egyik-másikon Private, no entry felirat. (Valahogy az otthoni NER-es kastélytulajdonosok jutnak az eszembe.) Pedig milyen jó célpontok lehetnének […]
Borús időt jósoltak május elejére, de a szűrt napfény erejét így is érezzük a bőrünkön, ahogy a langyos, ám erős szélben gyalogolunk már több órája Málta sziklás partvidékén. A brit uralom idején egykori védműnek épült Victoria-vonalak mentén számtalan elhagyatott erőd maradványa, egyik-másikon Private, no entry felirat. (Valahogy az otthoni NER-es kastélytulajdonosok jutnak az eszembe.) Pedig milyen jó célpontok lehetnének felújítva a szép, tíz kilométeres ösvényen az évente a szigetre látogató több mint kétmillió turistának. Rendbehozott történelmi helyszínek helyett van trendi mozgóárus műanyag poharas kávéval, sült krumplival és fémdobozos Kinnie-vel (helyi üdítő) a közeli öbölben. Meg hatalmas gázos erőmű a képeslapnak beillő Marsaxlokk kikötőjében – a színes halászhajók mögött elég kiábrándító háttér a fotóinkon.
És minden nagyobb településen egy-két szélmalom. Nem erőmű, hanem ipari műemlék, klasszikus malom, gabonát őröltek bennük – már az 1600-as években kihasználták az erős szelet. Keresi is szemünk a modern szélfarmokat, de egyetlenegyet nem látunk, pedig egy hét alatt végigbarangoljuk Máltát is, Gozót is. Aztán ráguglizunk, mi a helyzet itt a megújulókkal, miközben zötykölődünk a helyi buszokon, és kiderül, hogy tényleg nincs egyetlen működő szélerőmű sem a szigeten. Pedig a Magyarországgal egy időben, 2004-ben az EU-hoz csatlakozó Málta fűt, fát, szélfarmot ígért, hogy a megújulóenergia-termelését felturbózza. Kihagyott ziccer. A busz Gozón már elektromos, csak reménykedni tudunk, hogy ez lesz a következő állomás.
„Megvannak hozzá az eszközeink, csak az akaratunkon kéne dolgozni” – mondja a fantasztikus Jane Goodall arra a kérdésre, hiszi-e, hogy tényleg elkerüljük a globális klímaváltozás katasztrófáit. „Together we can” – zengték a fiatalok ifjúsági szervezetének találkozóján.
A negatív stressz legmarkánsabb tényezője az ezzel rendszeresen szembesülők körében a személyes jövő és az egyéni kilátások miatti szorongás, ez még az egészséggel kapcsolatos aggodalmakat is megelőzi – állapítja meg friss, reprezentatív kutatásában a Micra Market Research. Az elemzésből az is kiderül, hogy az alternatív, égés nélküli dohányipari termékeket használók az átlag feletti figyelmet szentelnek […]
A negatív stressz legmarkánsabb tényezője az ezzel rendszeresen szembesülők körében a személyes jövő és az egyéni kilátások miatti szorongás, ez még az egészséggel kapcsolatos aggodalmakat is megelőzi – állapítja meg friss, reprezentatív kutatásában a Micra Market Research. Az elemzésből az is kiderül, hogy az alternatív, égés nélküli dohányipari termékeket használók az átlag feletti figyelmet szentelnek az ártalomcsökkentésnek. Bár a válaszadók többsége tisztában van a stresszkezelés kevésbé ártalmas módjaival, azonban ezeket a gyakorlatban csak kevesen alkalmazzák tudatosan.
A magyarországi felnőttek stresszről alkotott percepcióit vizsgálta legújabb kutatásában a Micra Market Research (MicraMR). A reprezentatív online felmérés szerint a 18 és 69 év közötti magyar internethasználók közel fele (45%) számolt be rendszeresen vagy gyakran megélt rossz stresszt okozó helyzetekről. Ezek jellemzően olyan külső tényezők, amelyekre ráhatásuk ugyan nincs, azonban rossz irányba befolyásolhatják a mindennapokat. Az ehhez a csoporthoz tartozókat leginkább a kilátásaik, személyes jövőképük tölti el szorongással (62%), ezt követik fej fej mellett az egészséggel összefüggő aggodalmak és az országban zajló folyamatok miatti izgulás (49-49%). Utóbbitól csak alig marad el a félelem a világban történő dolgoktól (46%). Kirívó, hogy az erős dohányosok közül csaknem kétszer annyian szembesülnek rendszeresen fellépő rossz stresszel, mint a nemdohányzó válaszadók (30 versus 16%).
A dohányzás, mint stresszoldás
A dohányterméket fogyasztók körében minden második válaszadó (47%) a dohányzást jelölte meg első számú stresszkezelési eszközként. Ez megelőzi az alvást és a zenehallgatást is. A nemdohányzóknál nagyjából azonos szinten áll az alvás és a zenehallgatás a dobogó élén. A felmérésből az is kiolvasható, hogy a dohányosokat a nikotin fogyasztásának (vélt) stresszoldó és nyugtató hatása motiválja leginkább, ezt a két faktort csaknem minden második válaszadó jelölte meg fő okként, miközben a legaktívabb fogyasztók elsősorban szenvedélynek tartják a dohányzást, a valamivel visszafogottabbak szerint pedig segít a gondolkodásban és kötelező bulikellék. Az utóbbi szempontot az alkalmi fogyasztók is kiemelték, bár esetükben a szociális kapcsolatok építése is magyarázó tényező. Teljesen más az okok rangsora az alternatív dohányipari terméket használóknál: körükben az átlagnál fontosabb a nikotinbevitel pótcselekvés jellege, az ízélmény, valamint az, hogy ezáltal lehetőségük van beiktatni egy kis szünetet. Az ebbe a csoportba tartozók keresik az egyensúlyt a munkában és a magánéletben is.
A stressz és az ártalmak csökkentése
Noha a válaszadók szerint a cigarettázásnak meghatározó a jelentősége belső feszültségeink csillapításában, ugyanakkor épp ezt tartják a legártalmasabb stresszkezelési módnak. Azt manapság már senki nem vonja kétségbe, hogy a dohányzás káros az egészségünkre, sokan mégsem hagynak fel ezzel a szokással. Számukra jelenthetnek alternatívát az olyan újgenerációs dohányipari megoldások, amilyen az e-cigaretta, a hevítéses dohánytermékek vagy nikotinpárna. Ezek a technológiák tartalmaznak ugyan nikotint, használatuk azonban nem jár égéssel, így a hagyományos cigaretta fogyasztáshoz képest alacsonyabb károsanyag-kitettség érhető el.*
„A stressz oldására nincs jól bevált recept, hiszen mindenkinél eltérő lehet, hogy mi hoz számára megnyugvást. A stresszcsökkentés alapja, hogy előbb végig kell gondolni, mi történik körülöttünk, majd el kell kezdeni mozgósítani a megoldó stratégiáinkat. A stressz csökkentése tehát egy összetett jelenség, kihívás elé állít minden embert, viszont az eszközök megválasztása a stressz csökkentésére tudatos döntés kell, hogy legyen, aminek célja, hogy képes legyen az ember alkalmazkodni a kihívásokkal szemben” – magyarázza dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus.
Van, aki a Nem akarok beleszólni trióból ismer, más a Vegamama csatornádról, vagy akár a mesekönyvedről. A Banán és a cserebere is kicsit a fenntarthatóságról mesél. Nem lehet könnyű mindig újat mondani. Nem unod néha a zöld témát?Magamat szoktam néha unni. (Nevet.) Az a nehéz, hogy ha belemegyek a konkrétumokba, akár hatórásra is nyúlhat egy vidó vagy interjú, ha meg a felszínen maradok, könnyen megreked azon […]
New Yorkban, a Grand Central pályaudvar mellett felhőkarcolót építenek. Daruk emelik az óriási vaselemeket, öntik a betont. Az utcáról a monstrumra felnézve átélem, ahogy a város számtalan felhőkarcolóját vasdarabról vasdarabra felépítették. Műanyag védősisakos, fekete ember közelít, derekán az amerikai építőmunkások kötelező kellékével, a bőrszíjon lógó kalapáccsal és szerszámokkal. Családdal vagyok, a gyerekek kezébe nyom egy-egy zacskó édességet, és boldog húsvétot kíván. Miközben lepörög […]
Idén tizenöt éves a Mito, ami egy pár tucat fős kommunikációs ügynökségből nőtte ki magát a nemzetközi ügyfélkörnek dolgozó Mito Grouppá. Magyarországon eleinte bankok, telekommunikációs vállalatok reklámjaiért feleltek, mára az önálló üzletági cégek digitális kampányokat vezényelnek le Ázsiától Amerikáig, légitársaságok és lottótársaságok online jelenlétét alakítják ki, ikonikus márkák stratégiáját és összetett lojalitásprogramokat gondolnak újra. Bárkivel […]
Juhász Anna és Goldmann Dávid nagyvárosban nőttek fel, és először csak önellátásban gondolkodtak, amikor tanyára költöztek. Aztán beleszerettek a regeneratív mezőgazdaság ötletébe, és azóta nemcsak azt nézik, hogyan tudnak minél kisebb károkat okozni a természetben, hanem azt is, hogyan indíthatnak el pozitív folyamatokat. Azt mondják, egy lakatlan szigeten már biztosan nem őket vetnék először az oroszlánok elé. Marhák, csirkék, fecskék és népviselet a Remény Farmon.
