Tíz éve minden csapból ők folytak, ma alig hallani róluk. Az ikonikus műfüves irodát visszaadták, de azt mondják, nincs szükségük befektetésre. Beteljesületlen álom? Vagy végül tényleg ők lesznek az első magyar unikornis? Prezentáció után videó, és most az MI? Akkor tegyük rendbe: mi ma a Prezi?
Addig talán nincs is értelme arról beszélni, hogyan megy 2023-ban a Prezi sora, amíg nem tudatosítjuk magunkban a cég méreteit. A Prezi ma San Franciscóban és Rigában is üzemeltet központot, emellett van irodája Berlinben, és dolgoznak Dublinból is. A létszám ma háromszáz fő körül van. Mint a jelenlegi vezérigazgató, Jim Szafranski fogalmaz, „gyakorlatilag átszervezésre” kényszerültek ők is tavaly a tech szektor kirúgási hullámában. „Néhány százalék volt a távozók aránya, előtte öt évig állandó volt a létszám” – mondja.Árvai Péter társalapító még 2020-ban köszönt le a cégvezetői székből, csak az utolsó két-három hónapban avatta be Szafranskit a döntésébe. „Kicsit meglepett, nem is volt feltétlenül célom a vezérigazgatói poszt, bár szerintem a tudtomon kívül is már fel lettem készítve erre” – emlékszik vissza.
2015-ig a Fiberlink nevű mobilmenedzsment és biztonsági cégnél dolgozott (megvette őket az IBM), majd a Prezi befektetői mutatták be Árvainak, így lett a cég operatív igazgatója, elnöke, végül vezérigazgatója. „Aki új CEO lesz, az mindig rengeteget tanulhat. Nekem előny volt, hogy ezt ráadásul a covid alatt tehettem meg. Klisének hangozhat, de úgy érzem, már több mint két éve mindennap tanulok valami újat.”
Lehet, hogy annak a háromszáz embernek a fele Magyarországról dolgozik, de „az üzleti tevékenységünknek rendkívül pici százaléka kötődik ide” – mondja Prekopcsák Zoltán, a cég stratégiai és analitikai alelnöke. Anno a két másik Prezi-alapítóval, Halácsy Péterrel és Somlai-Fischer Ádámmal kezdte a Kitchen Budapest innovációs laborban. Elsők között próbálhatta ki a Prezi prototípusát, övé a 29-es júzer-ID. „Ha kívülről is, de mindig tudtam, mi történik a Preziben.”
Idén tizenöt éves a Mito, ami egy pár tucat fős kommunikációs ügynökségből nőtte ki magát a nemzetközi ügyfélkörnek dolgozó Mito Grouppá. Magyarországon eleinte bankok, telekommunikációs vállalatok reklámjaiért feleltek, mára az önálló üzletági cégek digitális kampányokat vezényelnek le Ázsiától Amerikáig, légitársaságok és lottótársaságok online jelenlétét alakítják ki, ikonikus márkák stratégiáját és összetett lojalitásprogramokat gondolnak újra. Bárkivel […]
Idén tizenöt éves a Mito, ami egy pár tucat fős kommunikációs ügynökségből nőtte ki magát a nemzetközi ügyfélkörnek dolgozó Mito Grouppá. Magyarországon eleinte bankok, telekommunikációs vállalatok reklámjaiért feleltek, mára az önálló üzletági cégek digitális kampányokat vezényelnek le Ázsiától Amerikáig, légitársaságok és lottótársaságok online jelenlétét alakítják ki, ikonikus márkák stratégiáját és összetett lojalitásprogramokat gondolnak újra.
Bárkivel beszélgetünk a cég történetéről, az első, amit megemlítenek, hogy ez egy haveri társaság, amiből egyszercsak lett egy több mint kétszáz fős vállalatcsoport. Mennyire helytálló ez?
Kovács Balázs, alapító: Hatalmas túlzás, de jól hangzik. Az stimmel, hogy a csapat mindig csak a munkáját vette komolyan, de ahogyan egyre többen lettünk, muszáj volt változni, érni.
Meg kell, meg lehet őrizni az első évek hangulatát?
KB: Egy kétszáz fős cég sosem lesz olyan, mint egy hatfős. És mindkét állapotnak megvannak a szépségei és a nehézségei. Ha ma egyetlen ember mobilnet-előfizetésén lógnánk, mint 2008 elején, egy hatvan négyzetméteres lakásban, és a fejlesztők egyszerre lennének grafikusok, a grafikusok pedig fejlesztők, az azt hiszem, senkinek sem lenne igazán jó. Abba viszont rengeteg energiát rakunk, hogy ugyanazokat a tehetséges, önálló, csillogó szemű embereket vonzzuk magunk köré, mint az elején. Ezt az első években tanultuk meg, és azóta igyekszünk tovább skálázni.
Hogyan nézett ki egy álomprojekt akkor, és hogyan néz ki most?
Farkas Albert, alapító: Hát, szerintem az első egy-két évben bárminek örültünk, ami hatvan napnál hamarabb fizetett. De viccen kívül, akkor az, hogy ránk bízták a Vodafone digitális ügynökségi feladatait, vagy egy-egy Coca-Cola online kampányt, sokat jelentett presztízsben és kihívásban is. Mára az üzletágak kialakítása miatt nagyon eltérőek az álomprojektek: egy légitársaság online felületeit megtervezni és tökéletesíteni, és ezzel több millió euró bevételt termelni nekik legalább annyira izgalmas, mint digitális óriásplakátokat vásárolni a Szilícium-völgyben, vagy egy jó sörreklámmal szomjasabbá tenni az embereket.
Mik voltak a legfontosabb fordulópontok a Mito életében? Tudtátok akkor, hogy épp egy fordulópontot éltek át?
Pőcze Balázs, alapító: Elég sok ilyen volt, néhány nagy mellett rengeteg kicsi. Az, hogy egy-egy inspiráló márka, mint az OTP, a Wizz Air, a Telekom vagy a Borsodi bizalmat szavazott nekünk, hihetetlenül sokat jelentett. Ugyanakkor az a maga módján szintén fontos pillanat volt, amikor a harmadik évben rájöttünk, hogy kéne egy recepciós, mert addig mindig az nyitott ajtót, aki épp arra járt. Vízválasztó esemény viszont egyedül a négy üzletági cég kialakítása volt.
Ezek mennyire organikusan alakultak ki? És hogyan találtatok nekik vezetőket?
FA: Több mint tíz éven át tudtuk úgy irányítani, szervezni a céget, hogy a szakmai csapatok vezetői érezték, hogy milyen kihívások felé kell, hogy forduljunk. De 2019-re látszott, hogy egy-egy terület, a digitális termékek és felületek tervezése, fejlesztése, a kommunikáció, a performance marketing és a marketingautomatizáció akkorára nőtt, hogy muszáj nagyobb önállóságot biztosítani azoknak. Így jött létre a Mito Digital, Creative, Performance és Next. Mindegyiket egy-egy régi kollégánk irányítja vezérigazgatóként, és termékfejlesztési, értékesítési, szervezeti kérdésekben annyira eltérőek, hogy ezekben gyakorlatilag szabad kezet kapnak.
A négy cég tehát négy külön irányba fejlődik majd? FA: Nem teljesen. Erről rengeteget beszélgettünk, és végül úgy döntöttünk, hogy az értékeket szűk keretek közé szorítjuk – a kezdeti barátságos légkört és meritokratikus működést, a tudásmegosztást és a tehetséggondozást mind a négy vállalat követi. Az, hogy több mint tíz éve mi szervezzük az ország egyetlen ingyenes kreatív képzését, hogy közel féltucat gyakornoki programunk van, és az egyetemeken is ott van számtalan kollégánk, az nemcsak utánpótlásnevelés, hanem küldetés kérdése, közös ügy. Másrészt az is látszik, hogy egyre több ügyfélnek nem egy-egy specialista beszállítóra, hanem olyan partnerre van szüksége, amely képes a teljes értékajánlatát átlátni és fejleszteni. Szóval miközben távolodnak és önállósodnak a Mito Group egyes részei, úgy válik majd egyre fontosabbá a következő tizenöt évben, hogy nincsenek egyedül.
A negatív stressz legmarkánsabb tényezője az ezzel rendszeresen szembesülők körében a személyes jövő és az egyéni kilátások miatti szorongás, ez még az egészséggel kapcsolatos aggodalmakat is megelőzi – állapítja meg friss, reprezentatív kutatásában a Micra Market Research. Az elemzésből az is kiderül, hogy az alternatív, égés nélküli dohányipari termékeket használók az átlag feletti figyelmet szentelnek […]
Két dolog, ami mindenkiből kihozza a pénzgurut. Ezért is érdemes pár dolgot tisztába tenni, nehogy megégesd a kezed. Pörög rendületlenül a Forbes.hu, mutatunk három (vagyis négy) izgalmas anyagot.
Litkai Gergely a környezetvédelemben nem ismer tréfát. Vagyis mégis, sőt. A humorista (erdőművelő és fenntarthatósági menedzser) zöld témában standupol, videófilmeket és podcastokat készít, és a Dumaszínháznál is egyre komolyabb fenntarthatósági céljai vannak. Pedig volt idő, amikor úgy használta a légi közlekedést, mint más a 9-es buszt.
A Magyar Államvasutak Nyugdíjintézete, Drechsler-palota, Balettintézet – és mostantól W Budapest Hotel. Az Andrássy út 25. neve és funkciója másfél évszázad alatt sokszor változott. Lechner Ödön és Pártos Gyula épülete majdnem húsz év hánykódás után menekült meg a pusztulástól, és szállodává alakult. Mi mutathatjuk meg először, mi fogadja majd a vendégeket.