Amikor Gergő és Andor felvázolta az ötletét, őszinte leszek, kicsit megmosolyogtam őket. Hogy itt van ez a két húszéves srác, és meg akarják csinálni azt, amit egy egész iparág dollármilliókkal a háta mögött egy évtized alatt sem tudott. Azt mondtam magamnak, ha ez sikerül nekik, kalapot emelek előttük” – meséli Gyenes András első találkozásáról Réti Andorral és Zámbó Gergellyel. Andor és Gergő 2020 elején prezentálta a fújós dezodorok utántöltésére alkalmas automata ötletét Andrásnak, későbbi mentoruknak, most már tulajdonostársuknak. Azóta Respray márkanéven két automatájuk is működik a Rossmann két magyarországi üzletében, a vártnál jóval nagyobb vásárlói érdeklődés mellett.

Gyenes kezdeti kételkedése nem volt véletlen: több mint húsz évig dolgozott a világ egyik legnagyobb dezodorgyártójánál, az Unilevernél, a cég magyarországi és Adria-régiós vezérigazgatója is volt. Pontosan rálátott arra, milyen óriási befektetésekkel próbáltak kifejleszteni hasonló, a környezeti lábnyomukat csökkentő megoldásokat a nagy gyártók – ha nem is sikertelenül, de áttörés nélkül.

A bevallásuk szerint klímaszorongó Andort és Gergőt már gimnazista korukban hasonló környezeti kérdések foglalkoztatták, mint a nagy dezodorgyártókat. „Az a pillanat mindenkinek ott van a fejében, amikor elhasznál egy ilyen terméket, de tanácstalan, hogy tényleg ki lehet-e dobni, mert van benne műanyag, fém, közben a hajtógáz miatt veszélyes hulladék” – mondja Gergő. Andor hozzáteszi: hiába dobjuk bele a dezodoros flakont a szelektív hulladékgyűjtőbe, problémás az újrahasznosítás, és végül a kommunális szemétben landolnak.

A fiúk együtt jártak a budapesti Eötvös József Gimnáziumba. „Tizedikben vagy tizenegyedikben Andor odajött hozzám bepánikolva, hogy le vagyunk maradva, gyűjtsünk ötleteket egy közös vállalkozáshoz” – emlékszik vissza Gergő. Andor úgy látta, nem feltétlenül kell követni azt a hagyományos utat, hogy elvégzik az egyetemet, elmennek dolgozni, és amikor lesz elég tőkéjük, akkor kezdenek vállalkozást építeni. Nem akartak eddig várni, elkezdtek hát problémákon és megoldásokon pörögni. A több tucat ötlet közül néhányra szűkítették a kört: a fújós dezodorok utántöltése mellett gondolkoztak komlóteagyártáson, érettségire felkészítő applikáción, telefonkiegészítőkkel való kereskedésen is.

Sok ezer teszttöltés
Gergő a Corvinus pénzügy-számvitel, Andor a BME gépészmérnök szakát kezdte 2019-ben, és az első félév végén vágtak bele a Respray automaták kifejlesztésébe. A Hiventures tizenöt-, a Startup Campus ötmillió forintot fektetett a projektbe. Respray Solutions Kft. nevű, időközben megalapított cégükkel jelenleg az egyetem Z épületének tizedik emeletén, a BME Z10 startup-inkubációs központban dolgoznak.

Gyenes Andrást már a prototípus meggyőzte. Az ő ötlete volt, hogy ne gyártót, hanem kereskedelmi partnert keressenek meg, és annak a saját márkáján keresztül induljanak el a termékkel és szolgáltatással. András mutatta be a fiúkat Flórián Lászlónak, a Rossmann magyarországi ügyvezető igazgatójának. „Laci meglátta az első prototípust, és neki is leesett az álla. A gép nem volt tökéletes, de hibátlanul működött, nagyon tetszett neki a technológia és a prototípus robusztussága.”

Andorék szerényen mégis a gyenge pontjait sorolják, amikor megállunk a sötétzöld, a mostaninál iparibb és kevésbé áramvonalas külsejű gép és a gyönyörű Gellért-hegyi és dunai panoráma előtt a tizedik emeleten. Az igaz, hogy bár lehetett vele utántölteni, de még más palackkal és töltési technológiával működött, és sok biztonsági funkció hiányzott belőle, ezért nem lehetett vásárlók közé vinni.

A Rossmann-nal azonban megállapodtak, hogy további három, már a drogériákba kihelyezhető automata készül. Ennek a fejlesztési körnek újabb, ezúttal összesen ötvenmillió forintos Hiventures-befektetéssel vágtak neki. „Ezen a ponton úgy, hogy kockázatos hardverfejlesztési projektről van szó, ahol még nincs piaci jelenlét és értékesítés, nagyon nehézkes angyalbefektetőket bevonni.”

A fejlesztést külső szakértőktől behozták házon belülre, és kibővítették a csapatot egyetemista mérnökhallgatókkal, most rajtuk kívül négyen dolgoznak az egyenként 350 kilós automatákon. „Sok ezer teszttöltés volt, ez itt a négy túlélő. Egyenként több mint ötszáz töltésen vannak túl” – mutatnak a műhelyben négy egymás elé rakott palackra. A fejlesztést egy szerencsés véletlen is segítette: a Salvalco nevű startup tízéves fejlesztés után épp ekkor dobott piacra egy új szelep- és szórófej-technológiás aeroszolpalackot, ami nem propán-bután hajtógázzal, hanem sűrített levegővel is hasonló fújásélményt adott.

A hagyományos dezodoroknál a robbanásveszélyes és gyúlékony propán-bután hajtógázt használják. Ezeknél még az ipari töltés is szigorú előírások és biztonsági intézkedések között zajlik, a sűrített levegős töltést viszont a vásárlók közé lehet vinni. A szelepet és a szórófejet – ebben a kettőben van a technológia igazi kulcsa – a brit startuptól veszik. Európában egyre elterjedtebb a sűrített levegős aeroszol technológia, de Magyarországon egyelőre csak a Respray automatáknál töltött Rossmann-sajátmárkás Isana dezodoroknál használják. Egyelőre három illat közül lehet választani, de később tíz-tizenkétfélére szélesítenék a kínálatot.

Nem is kell edukálni
Fogták egy kicsit a fejüket, hogy fenntarthatóság szempontjából hogy is néz ki, hogy valaki több száz kilométert autózik azért, hogy megnézze az automatát. Óriási volt ugyanis az érdeklődés az első, a budaörsi Rossmannban üzembe állított gép iránt. Az első hetekben Andor és Gergő is többször ott voltak az üzletben, hogy figyeljék a vásárlói reakciókat. A kihelyezés óta háromezer palackot töltöttek meg a vásárlók. „Újratöltés egyelőre csak néhány darab volt, tekintettel arra, hogy a sűrített levegős technológia révén sokkal tovább tart, mint a normál aeroszolos dezodorok – mondja Flórián László. – Az automatát rendszeresen látogatják például iskolás csoportok tematikus órák keretében.”

Andorék azt gondolták, majd edukálni kell a piacot, de kellemesen csalódtak. „Nem kellett magyarázni a fenntarthatósági aspektust, és nem csak a fiatalokat érdekli az automata. Mindenki örül, ha talál olyan megoldást, amivel minimális kompromisszummal csökkentheti a környezeti lábnyomát. Magyarország igazi stresszteszt egy ilyen projektnek, mert ha itt működik, akkor Nyugat-Európában is.”

Május végén telepítették a második automatát, a fővárosi Mammut II.-ben lévő Rossmannba. „Hosszú távon célunk, hogy az automaták országszerte elérhetővé váljanak” – mondja Flórián László. Az interjú idején még a BME-n volt ez a gép, én is kipróbálhattam: 45 másodperc alatt tölt újra egy 75 milliliteres flakont.

Az első vásárláskor meg kell venni a flakont, ami az első töltéssel együtt 599 forintba kerül, majd minden további töltés (négyszer lehet utántölteni) 299 forint. A hagyományos technológiáknál megszokott, átlagosan egy hónap helyett az utántöltött palackok tartalma két hónapig is kitart, ráadásul kevesebb benne a segédanyag. Egy klasszikus palack 150 milliliteréből 30-35 az aktív anyag, a maradék a propán-bután gáz cseppfolyós formában, ami fújáskor eltávozik. Az ő palackjuk 75 ml-es, de ugyanennyi aktív illatanyagot tartalmaz, ráadásul nemcsak propán-bután hajtógáz-, hanem parabén-, alkohol- és alumíniummentes is.

A fél-egy éves tesztidőszak után – szintén a Rossmannal – tovább terjeszkednének itthon, majd a drogérialánc legnagyobb piacaira, Németországba és Lengyelországba mennének. Hosszabb távon a nagy dezodorgyártókkal is együttműködnének. Az üzleti tervet most találják ki, többféle modellben jöhet bevétel az automatákból: bérleti- és licencdíjas konstrukcióban, direkt értékesítésben, illetve ezek mixében is gondolkoznak.

Fejlesztettek egy kisebb, kompaktabb automatát is. „Ez a verzió olyan piacokra, jellemzően fejlődő országokba készült, ahol sokkal olcsóbb a munkaerő, és a bolti dolgozók tudnak vele utántölteni.” Erre is van már megkeresésük Indiából, illetve Brazíliából, így a pilotot, a külföldi teszteket kis méretekben szeretnék egy-másfél éven belül megkezdeni. Az alaptechnológiát felhasználva más újratöltéseken is gondolkoznak: a naptejtől a borotvahabon át a hajlakkig széles a szóba jöhető termékek skálája, és sok megkeresést kapnak külföldről.
„Két elképesztően tehetséges fiatal srác, és még csak egyetemisták. Nem próbálkoznak, hanem belekezdenek, és megcsinálják, ott van hamar a végeredmény. És magukat is képzik. Amikor az első Isana dezodor címkedizájnját kellett elkészíteni, Gergő nulla grafikai tapasztalattal megtanulta, hogyan kell megtervezni egy címkét. Azóta is ezt az első dizájnt használják” – mondja Gyenes András a fiúk hozzáállásáról.

„Szerintem keveset, egy-két félévet csúszunk” – mondják arra a kérdésre, hogy van-e idejük az egyetemre. „Most is onnan jövök” – nevet Gergő. Andor szerint jól tették, hogy nem vártak az ötletük megvalósításával. „Jobb konstrukció, hogy minimális csúszással, kapaszkodva végezzük az egyetemet, és mellette tudunk dolgozni, mintha csak az egyetemmel foglalkoztunk volna.”