Idén tizenöt éves a Mito, ami egy pár tucat fős kommunikációs ügynökségből nőtte ki magát a nemzetközi ügyfélkörnek dolgozó Mito Grouppá. Magyarországon eleinte bankok, telekommunikációs vállalatok reklámjaiért feleltek, mára az önálló üzletági cégek digitális kampányokat vezényelnek le Ázsiától Amerikáig, légitársaságok és lottótársaságok online jelenlétét alakítják ki, ikonikus márkák stratégiáját és összetett lojalitásprogramokat gondolnak újra. Bárkivel […]
Idén tizenöt éves a Mito, ami egy pár tucat fős kommunikációs ügynökségből nőtte ki magát a nemzetközi ügyfélkörnek dolgozó Mito Grouppá. Magyarországon eleinte bankok, telekommunikációs vállalatok reklámjaiért feleltek, mára az önálló üzletági cégek digitális kampányokat vezényelnek le Ázsiától Amerikáig, légitársaságok és lottótársaságok online jelenlétét alakítják ki, ikonikus márkák stratégiáját és összetett lojalitásprogramokat gondolnak újra.
Bárkivel beszélgetünk a cég történetéről, az első, amit megemlítenek, hogy ez egy haveri társaság, amiből egyszercsak lett egy több mint kétszáz fős vállalatcsoport. Mennyire helytálló ez?
Kovács Balázs, alapító: Hatalmas túlzás, de jól hangzik. Az stimmel, hogy a csapat mindig csak a munkáját vette komolyan, de ahogyan egyre többen lettünk, muszáj volt változni, érni.
Van, aki a Nem akarok beleszólni trióból ismer, más a Vegamama csatornádról, vagy akár a mesekönyvedről. A Banán és a cserebere is kicsit a fenntarthatóságról mesél. Nem lehet könnyű mindig újat mondani. Nem unod néha a zöld témát?Magamat szoktam néha unni. (Nevet.) Az a nehéz, hogy ha belemegyek a konkrétumokba, akár hatórásra is nyúlhat egy vidó vagy interjú, ha meg a felszínen maradok, könnyen megreked azon […]
Van, aki a Nem akarok beleszólni trióból ismer, más a Vegamama csatornádról, vagy akár a mesekönyvedről. A Banán és a cserebere is kicsit a fenntarthatóságról mesél. Nem lehet könnyű mindig újat mondani. Nem unod néha a zöld témát? Magamat szoktam néha unni. (Nevet.) Az a nehéz, hogy ha belemegyek a konkrétumokba, akár hatórásra is nyúlhat egy vidó vagy interjú, ha meg a felszínen maradok, könnyen megreked azon a szinten, hogy vigyél magaddal zacskót, ami meg már halálosan unalmas.
Mennyire vagy szenvedélyes ökoharcos? Nagyon a szívügyem, de nem vagyok szélsőséges. Leginkább magamnak szoktam szemrehányást tenni, hogy nem csinálom elég jól. Amikor kilépek a burkomból, és elmegyek valahová, rögtön olyan dolgokkal találkozom, amiket én nem használok, nem veszek, de otthon körbenézve mindig azt érzem, hogy hú, ezt is lehetne jobban, meg azt is. Annyiban tiszta a lelkiismeretem, hogy a tökéletlenséget kommunikálom is magamról, de valóban mindig elégedetlen vagyok. A legharcosabb ebből szerintem az a vállalás, hogy megmutatom azt is, amit nem jól csinálok.
Mit csinálsz rosszul? Mindenben eljutottam egy szintig, de például ha nem kapok a piacon salátát, megveszem a zacskóst a boltban. Ha nincs kimérve gomba, akkor a dobozost. A gyerekeinknél ráálltunk a mosipelusra, de nem száz százalékban. Egyelőre éjszakára, vagy amikor elmegyünk valahová, az eldobósat adom rá. A ruhákat jellemzően használtan veszem, de például idén már megvettem jövő télre a kétujjas kesztyűt újonnan, mert soha sehol nem lehet kapni, és az egyik gyerekem valamiért 15 fokig kesztyűt hord. Nem fogok rámenni idegileg, hogy használtan vadásszam.
Autó? Az első gyerekem olyan bölcsibe járt, ahol elfogadták a mosipelust, viszont autótávolságra volt. Szembe kellett állítanom. Egy plusz, egy mínusz. Végül mindennap vakartam a kakit a bölcsi után is, de autóval jöttem-mentem érte. Mostanában akkor ülök autóba, amikor heti egyszer edzésre megyek. Nagyon fontos ez az ötven perc nekem, és így csak plusz tíz-tíz perc az utazás, egy óra tíz percet vagyok távol a négy hónapos gyerekemtől. Kötök kompromisszumokat. Mindig egyet lépek a zöld irányba, ott kicsit megülök, megvárom, amíg szervül az életünkben, aztán jöhet a következő kis lépés.
A gyerekeid is vegák? Vagy vegánok? A kisebbik még anyatejes, a nagyobbik sokáig vegán volt, aztán ahogy intézménybe került, ott vega lett. Ezt sem könnyű elérni, és ennél tovább nem nagyon lehet merészkedni. Hivatalosan csak gasztroenterológus-papírral lehetne így étkezni, vagy vallási okokra hivatkozva, én is utóbbit teszem. Szerencsére szó nélkül elfogadták. Egyébként valóban nevezhetjük ezt a hitemnek.
Szlovéniában nagy hagyománya van a méhészkedésnek, minden kétszáz szlovénra jut egy méhész, ami világrekordnak számít. Fel is ismerték az ebben rejlő lehetőségeket: alhatunk kaptár alakú szállásokon, kérhetünk mézes masszázst, és gyógyulhatunk apiterápiával, vagyis a kaptár levegőjének a belélegzésével.
Juhász Anna és Goldmann Dávid nagyvárosban nőttek fel, és először csak önellátásban gondolkodtak, amikor tanyára költöztek. Aztán beleszerettek a regeneratív mezőgazdaság ötletébe, és azóta nemcsak azt nézik, hogyan tudnak minél kisebb károkat okozni a természetben, hanem azt is, hogyan indíthatnak el pozitív folyamatokat. Azt mondják, egy lakatlan szigeten már biztosan nem őket vetnék először az oroszlánok elé. Marhák, csirkék, fecskék és népviselet a Remény Farmon.
A Pappas Auto három évtizede hazánk élvonalában! A Pappas Auto a prémium autózás igazi megtestesítője, kapcsolata a Mercedes-Benz márkával évtizedekre nyúlik vissza. A tudatos építkezés, a magas színvonalú szakmai tapasztalat, illetve az innovatív szemléletmód mind hozzájárultak a Pappas Auto sikereihez. Ezt támasztja alá az is, hogy a 2022-es évi értékesítési és szervizeredményei alapján a cég […]