Itt egy kurva nagy betonkocka, az vót ott a természet.” Litkai Gergely és a Green­peace 2021-es első közös videójában a humorista Sopron főterén karikírozza a Fertő Part nevű állami luxusberuházást. A videó nagyot futott a médiában, és a brutális természetkárosítással járó gigaprojekt híre olyanokhoz is eljutott, akik nem feltétlenül követik a hazai természetvédelmi történéseket.

A kiemelt állami beruházás keretében több mint harmincnégyezer négyzetméternyi védett területet építenének be Mészáros Lőrinchez köthető cégek. A kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi engedélyt a bíróság hatályon kívül helyezte, majd a hatóság cikkünk írásakor éppen újra kiadta. A partra három éve nem lehet kimenni.
„Sokkal nagyobbat szólt, mintha mi, természetvédők száraz tényekkel elmondjuk, mekkora érték pusztul el – mondja Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitáskampány-felelőse. – Gergő más csomagolásban mondta el az üzenetet, gyakorlatilag kiröhögtetve a beruházó teljesen valótlan állításait. És a poénok miatt még azok is megnézték, akiknek egyébként már elegük van az örökös riogatásból és klímaszorongásból.”

Litkai örül, hogy sok ember látta, milyennek nem kéne lennie a természettel való viszonyunknak. A Fertő Part jó példa arra a szerinte káros gyakorlatra, amivel sokszor a hazai tájhoz nyúlnak, indusztrializálják, és infrastruktúrát építenek köré. „A természet azért természet, hogy úgy ismerjük meg, ahogy van.”

A keserédes paródiavideót két további Fertő tavi követte, és hamarosan a híres-hírhedt nyírmártonfalvai, fa nélküli lombkorona-tanösvény is megkapja a magáét. Litkai nem csak a Youtube-on keveri a humort zöld témával, hazai pályáján, a Dumaszínházban is telt házzal mentek a Janklovics Péterrel és Szabó Balázs Mátéval előadott Zöld stand-up című estjeik.

„Beszélhetnék az anyósomról is – mondja –, biztos nagyon szórakoztató lenne, de ezek azok a kérdések, amiken az emberek előbb-utóbb elkezdenek gondolkozni.” Nála ez lelkiismereti kérdés, úgy hiszi, mindenkinek egyéni felelőssége van a fenntarthatóbb világ alakításában. Szerinte hülyeség a szabályozókkal és a vállalatokkal elvitetni a balhét, hiszen azoknál is emberek dolgoznak, és nekik is van egyéni felelősségük. „Óriási tévedés, hogy nem tudsz semmit se tenni, mikor ott van Kína. Iratkozz le az Aliexpress-hírlevélről, és máris sokat tettél, hogy Kína környezetbarátabb legyen!” Ezt sokkal egészségesebb hozzáállásnak véli, mint az egész napos jajgatást és felelősséghárítást.

Gergely kedvenc zöld appjai és oldalai
Tudatos vásárló
A fenntartható és etikus vásárlást támogató applikáció, élelmiszerekről, irodaszerekről, papírárukról és higiéniai termékekről mondja meg, mennyire fenntarthatók és környezetkímélők.
Plugshare
Az elektromos autósok értékelésekkel és fotókkal segítik egymást töltőállomások fellelésében.
Humusz.hu
Rengeteg információ a komposztálási módokról és a megosztásról is.
Hulladékradar
„Ha lefotózod a dzsuvahegyeket, általában történik valami.” Illegális hulladéklerakat-bejelentő.

Én nem a belvárosba mentem haza, hanem a természetbe
Gergely hatéves volt, amikor egy börzsönyi családi túrán, egy kis erdei étteremben megették a korábban megfigyelt erdei állatokat. „Kettős élmény volt, hogy az előbb még láttuk az őzikét, aztán jó étvágyat kívánnak hozzá.” Szerinte ez a kettősség sokaknak megnehezíti a természethez való viszonyukat. A mértékletességben és a fokozatosságban látja a lényeget. Nem tartja ördögtől valónak a húsfogyasztást sem, de szerinte fontos a hús előállításának módja és fogyasztásának mértéke.

Úgy látja, egy ember énképének és a környezettel való kapcsolatának kialakulásában kritikus tényező, hogy gyermekkorában jó viszonyban legyen a környezetével, és ez ne szakadjon meg. Gergely ugyan a hetedik kerületben nőtt fel, de édesapjával, aki túravezető is volt, sokat kirándultak. „Amikor a hegyekbe mentem, nem az idegenség, hanem az otthonosság érzése fogott el. Én nem a belvárosba mentem haza, hanem a természetbe. Fontos lenne, hogy mindenki így érezzen.”

„Jó lenne kivonulni, mint a Waldenben, csak az erdőben nehéz standupolni” – válaszol arra a kérdésre, hogy akkor miért nem él a zöldben. Természetszeretetét parádsasvári vendégházában éli ki, vagy túrázik. Később, ha már munkája nem kötné napi szinten Budapesthez, szívesen élne egy természetközeli helyen, és apjához hasonlóan túrákat vezetne.

Tinédzser lánya lovagol, így a természet szeretetével nála nincs baj, ám az étkezés és a ruházkodás kapcsán vannak nézeteltérések köztük. „Arról győzködni egy tinilányt, hogy ne vegyen meg egy újabb ruhát… Hát, nehéz.” Ugyanakkor úgy látja, hogy a brutális lábnyommal járó ruhaipar megszorongatásában pont a fiatal influenszerek szerepe lehetne mérvadó.

Gergő olyan hétköznapi dolgokban is figyel a fenntarthatóságra, mint a kávéfogyasztás. Az ökolábnyom már egy fair trade kávé vásárlásával csökkenhet, a védjegy igazolja, hogy a cég kifizette a munkatársakat, és fenntartható gazdálkodási módszereket alkalmazott. „A legtöbbet akkor teszünk a környezetért, ha nem vagy kevesebbet fogyasztunk. Ha mégis megtesszük, és jóvá akarjuk tenni, tájékozódjunk, és ­beszéljünk erről másoknak is.”

Olyan, mint az edzés, áldozatnak tűnik, amíg nem csinálod
Az interjú reggelén zabkását evett, az ételmaradékot a komposztálóba rakta, majd kiürítette az ökocsipszgyártó masináját. A tizedik emeleten komposztál, a zöldhulladékot és a kávét is külön gyűjti, a kész komposzttal a terasz virágföldjeit tuningolja. A tizenöt perces város koncepció híve, mindennapjaiban a legfontosabb pontok negyedórára vannak, legtöbbször gyalogol, vagy tömegközlekedik. Munkahelye, a Dumaszínház egy köpésre van lakásától, a vidéki fellépésekre villanyautóval jár. Nemcsak beszél a zöld életmód előnyeiről, hanem éli is. Pedig volt idő, amikor évekig óriási ökolábnyomot hagyott maga után. 2008 és 2014 között a Viacom nemzetközi multi dolgozójaként rendszeresen használta a légi közlekedést, és magánútjaival is bőven hozzájárult a szén-dioxid-kibocsátáshoz.

Mióta tudatosan él, lemondott a repülésről, csak időnként csúszik be egy-egy halaszthatatlan repülőút. „Ezeket a döntéseket most kell meghozni. Aki jól irányítja jelenlegi fogyasztását, az a jövőbeli folyamatokat is jobban irányítja majd. Ha senki sem mond le ezekről a dolgokról, vagy nem választ más alternatívát, akkor ezek a folyamatok nem fognak megváltozni.” Szerinte a tehetősebb rétegeknek kell az ilyen típusú fogyasztáson legnagyobb mértékben változtatniuk. (Üdvözölte a magyar kormány által a légitársaságokra 2022-ben kivetett különadót is.)

Nem gondolja, hogy képmutatás úgy repülési tilalmat hirdetni, hogy ő már jó pár úti célt kipipált a nagyvilágban. Szerinte ez rosszabb is, mert már tudja, miről marad le. „A Sziklás-hegység nem ad nagyobb vagy mélyebb élményt, a természettel való viszonyt meg lehet érteni a Tátrában vagy az Alpokban is.” Reméli, hogy nem végleges lemondásról van szó, és bízik benne, hogy még életében lesz környezetkímélőbb módja a hosszabb utazásnak. A zéró toleranciát ő sem tartja, tavaly leonardodicapriózott egy kisebbet, mikor előadott egy luxemburgi fenntarthatósági konferencián.

Negyvenéves kora előtt döntött úgy, hogy egész életmódját tudatosan fenntarthatóvá alakítja. Ekkor kezdett változtatni a táplálkozásán is. Volt már minden, vega, vegán, de ezekkel az irányzatokkal is vannak fenntartásai, elég a külföldről importált avokádó karbon- és vízlábnyomára gondolni. Szintén nehezítő körülmény, hogy Magyarország legtöbb részén a vega menü még mindig kimerül a rántott gomba, rántott sajt, rántott karfiol triumvirátusban. Gergely most flexitáriánus, a döntően növényi alapú étrend időnként megengedi a húsfogyasztást.
Zöld életmódja minden szegmensében a mértékletességet és a fokozatosságot hangsúlyozza, az átállás nehéz is lenne egyik napról a másikra. A fenntarthatóbb életet az edzéshez hasonlítja, nagyobb áldozatnak tűnik, amíg az ember nem csinálja. „Pszichológusok is igazolták, hogy akik környezettudatosan élnek, jobban érzik magukat. Ha a természet részeként gondolunk magunkra, sokkal nagyobb harmóniában leszünk.”

Tévhit, hogy egy cég a növekedéstől lesz értékes
„A papír szívószál a fenntarthatóság véres kardja – mondja Gergely. – Ne erre fordítsuk az energiát, hanem arra, ami macerásabb, és nagyobb eredményt ér el.” Szerinte a fenntarthatósággal kapcsolatban a legnagyobb félreértés a változások nagyságrendjének alábecsülése, és a túl kicsi lépésekben való haladás. Az is probléma, hogy a legnagyobb kibocsátó cégek zöldnek nevezett látszatkampányokkal próbálják elmismásolni hatalmas környezetpusztító hatásukat. Mint amikor a Kalasnyikov-gyár árvaházat alapít a lelőtt szülők árváinak.

A Dumaszínháznál nemcsak valóban zöld, de a nézőkre is ható változásokat akarnak elérni. A vidéki hálózattal működő cégnél a legkeményebb dió a mobilitás. Az a cél, hogy a nézők és a humoristák utazása optimális legyen, a lehető legkisebb kibocsátással járjon. Nincsenek könnyű helyzetben, az emberek nem szívesen mondanak le az autózásról, és az országos közlekedési rendszer hiányosságai nem segítik ennek megváltoztatását. Gergely az autómegosztásban és a kombinált színház- és közlekedési jegyekben látja a megoldást. Ha kialakul egy jó gyakorlat, ezt más cégek is átvehetnék.

Gergely szerint ma már tévút azt gondolni, hogy egy cég csak a növekedéstől lesz értékes. „Minden kutatás azt mutatja, hogy azok a piaci körülmények között működő cégek, akiknek fontos a fenntarthatóság, általában jobban megbirkóznak a nehézségekkel. Így nemcsak a cégérték nő, de a befektetőknek is jó lesz.” A Dumaszínháznál beigazolódott, hogy a fenntartható működés az optimális működés. A céget sem a covid, sem az energiaválság nem vitte padlóra. „Az is fenntartható dolog, hogy ne zsákmányoljuk ki a céget és az embereinket, és legyenek tartalékaink.”

„A csapatépítőkön és workshopokon mindig van egy rész, amikor közösen fát ültetünk” – mondja Janklovics Péter humorista, a Zöld stand-up egyik szereplője. Gergely a kollégákat is a ­fenntarthatóbb életmódra biztatja, de Péter szerint nem erőszakos térítésről van szó. A kólás flakonok például nincsenek kitiltva a Dumaszínházból (és a címlapfotózáson sem ciccent fel, amikor meglátta a kezünkben), de Gergő időnként azért jelzi a kollégáknak, hogy a műanyag palack helyett kulacsot is használhatnának. „Nagy tudása van, és úgy magyaráz a fenntartható dolgokról, hogy abba nem lehet belekötni” – mondja Péter. Ő is tudatosabb lett Gergely hatására, például sokkal jobban figyel a vízfogyasztására.

Gergely elengedhetetlen vezetői tulajdonságnak tartja a rezilienciát, a rugalmas ellenállóképességet krízishelyzetekben. A covid idején pszichológussal tartotta karban mentális egészségét, de fontos neki a rendszeres tájékozódás és önfejlesztés is. „Muszáj előre gondolkodni, nem lehet csak a napi feladatokra koncentrálni. Mindig legyen B és C terv.” Ez vált be a covid idején is. Amikor minden élő adást le kellett fújni, kilőtték a Dumaszínház streamingcsatornáját.

Nem egy kalapból kapták elő hirtelen, már hónapok óta tartott a fejlesztés, még egy hónap lett volna a tesztidőszakból, de a vészhelyzet miatt előrébb hozták az indulást. Van lehetőség havi előfizetésre, de az online előadásokra külön is be lehet fizetni. A csatorna bevétele pont elég volt rá, hogy fizessék az alkalmazottakat, és fedezzék a cég alapvető működését. „Nem zuhantunk apátiába és tehetetlenségbe, és mikor újra elindultunk, gyorsan fel tudtuk venni a fordulatszámot.”

A Corvin Sétányon lévő Dumaszínház humorgyár, nem műtrágyagyár, az épület kibocsátása és rezsije egyébként sem sok, de azon is igyekeznek faragni. A fényt 2019 óta a legmodernebb ledes lámpák adják, energiaigényük töredéke a hagyományos izzókénak. Az évek alatt az egész pénzügyi rendszert digitalizálták, az iroda nagyrészt papírmentes, a jegyértékesítés online. Másfél éve vezették be dinamikus árazási rendszerüket, a kereslet és a kínálat viszonyának függvényében naponta változó árakkal az inflációs nyomást és a ­kiszámíthatatlan környezetet is sokkal jobban le tudják követni. A vidéki fellépőhelyeket bérlik, ott érződik leginkább a drágulás, ezért kitartóan keresik az alternatív helyszíneket.

A természetnek működése van, nem rendje
„Jó kérdés, hogy az ellenálló cégek elegek lesznek ahhoz, hogy a Föld működőképes bolygó marad-e” – mondja Gergely. Ugyan a fenntarthatósági jelentések már szabályozói nyomásból erednek, de az adókörnyezet és a támogatási rendszerek még ritkán honorálják a zöldebb működést. „Nyilván most volt egy energetikai boom a nyomott és olcsó energiaárakhoz képest. Azt is mondhatnám, hogy Putyin az új Greta Thunberg, csak sokkal durvább eszközökkel küzd” – utal az orosz–ukrán háború okozta energiaválságra, az azt követő drágulásra és spórolásra.

Az is problémás, hogy a fenntartható cégeknél sokszor csak a környezeten van a fókusz, és elfelejtik az emberi tényezőket. „Pedig ritkán szokott jót jelenteni, ha a pozitív jövőkép hiányában szorongó generációk sora nő fel.”
A Zöld stand-upokon felrázza az apátiából a közönséget, és közben tanácsokat is ad. „Úgy állok ehhez, mint az országútra tévedt őz. Megijed a reflektortól, de megvárja, míg elüti az autó” – mondja Janklovics Péter. Az előadáson ő képviseli az ellenpontot. Pontosan tudja, hogy az éghajlatváltozás valódi probléma, mégis keveset tesz, hogy lassítsa.

A téma nemcsak örökzöld, hanem megújuló is, hiszen például a nagy vihart kavaró akkumulátorbiznisz is olyan trigger, amire rá lehet építeni egy új műsort. A Zöld stand-up szeptemberben frissebb verzióval fut majd, és Brüsszelbe is meghívták, oda szigorúan vonattal utaznak a szereplők.

Ha Gergelyt elhívnák a parlamentbe zöld standupra, szorgalmazná a független vízgazdálkodás, a vízmegtartás és a regeneratív mezőgazdaság fejlesztését. Szerinte miközben az országban hangsúlyos a patriotizmus és a történelem, a magyar tájhoz borzasztóan állunk. „Hogy szeretjük azt a hazát, ahol kidobom a hűtőt a falu szélére?” Közpénzből tesszük tönkre a közösségi értékeinket, miközben az államnak kéne megvédenie őket. „Jó lenne, ha a politikusok megértenék, hogy a természetnek működése van, nem rendje. Fogadják el, és próbáljanak közelebb kerülni hozzá. A homokozójukat legalább homokozóként tartsák, ne közvécéként.”

Nemcsak rengeteget olvas a témában, de elvégzett egy fenntarthatóságimenedzser- és egy erdészképzést is. „A videók is azért nagyon szellemesek, mert érződik mögöttük a tudás” – mondja Rodics Katalin. Litkainak most két podcastja fut zöld témában. A Válasz Online csatornáján a Zöld Válasz, valamint a Bookline Zöld, ahol inspiráló könyveket ajánl fenntarthatósági témákban. A visszajelzések és a számok azt mutatják, van igény az efféle kérdésekre. Az első adás a Bookline összesített listáján a második leghallgatottabb epizód lett, csak a Gyűrűk ura-rész előzi meg. „Lényegében minden, ami az utóbbi tizenöt‒húsz évben vicces volt a televízióban vagy a rádióban, az valamilyen módon köthető az egyébként ügyvéd végzettségű Litkai Gergelyhez” – írtuk még 2016-ban a róla szóló portrénkban. Úgy tűnik, hogy a vicces szót most a zöld jelzővel is kiegészíthetjük.