Copy General, Antikvárium.hu
és a régió egyik legnagyobb biotech exitje – tevékeny harminc év áll Duda Ernő mögött. A hajdani nyakkendős vállalkozó hülyegyerekből kiforrott üzletember, majd sok milliárd forintot forgató üzleti angyal lett. A Szegedről világsikerre vitt Solvo után megint nagy dobásra készül. Ami a gyengesége, az a legnagyobb erénye is: indító típus, nem üzemeltető.
Duda Ernő karizmatikus kúlsággal robban be a Medipredict budai főhadiszállására. Gyors parolázás után lendületes jelenlétéhez és cikázó gondolataihoz illő beszédtempóval csatlakozik rá a körülötte lévők energiáira. Első találkozásunk alkalmával jó húsz percig a Burning Manes élményeit sorolja, másodjára előző tárgyalásának benyomásairól mesél – onnan biciklivel tekert ide. Lejtmenetben jött a budai hegyekből, de aki egyszer a Mont Blanc lábáig is elbringázott, nem a terep könnyedsége miatt nem mutatja semmi jelét a kifulladásnak.
Szakmáról a következő kétszer két és fél órában kellő komolysággal beszél, de tekintetében mintha mindig lenne egy kimondatlan poén. Üzletember-kisugárzásának élét ugyanaz a rocksztárfaktor tompítja, amit az ünnepelt vizionáriusokhoz – Elon Muskhoz vagy Richard Bransonhoz – társítanak gyakran, és amitől én is eltűnődöm karizma és kiemelkedő siker viszonyán.
Mindkettőből bőven jutott neki is, tevékeny harminc év áll a sorozatvállalkozó mögött. Huszon-pár cégének ékkövei között ott van a Copy General, az Antikvárium.hu vagy a régió egyik legzsírosabb exitjét hozó, nagybetűs biotech sikervállalat, a Solvo is. De a kiszállás után – egy portfólió fölött vállalt angyalbefektetői szerep mellett – a vérbeli kitalálóember Duda Ernő már a következő nagy dobására készül.
A greenwashingnak komoly kultusza alakult ki az elmúlt években. Belenyugodtunk, hogy ha valami zöldnek látszik, az majdnem olyan jó, mintha tényleg zöld is lenne. Szerencsére tovább is lehet ennél tekinteni, még akkor is, ha bank vagyunk.
Valószínűleg a bankoknak jött a legjobban a bitcoin és az ethereum felfutása. Már amennyiben nem fektettek kriptóba a piac bedőlése előtt. A párhuzamosan kiépülő, programozók és startupperek által megálmodott pénzügyi rendszer ugyanis minden volt, csak környezetbarát nem. A fenntartás, a tranzakciók lebonyolítása nevetségesen sok energiába került. Ahhoz képest a centralizáltan felépített, hagyományos fizetési rendszerek zöldnek tűntek. Emellett persze megjelentek a faültetési kampányok és egyéb kötelező gyakorlatok is, a kártyatársaságok pedig kezdték megfontolni, hogy az átlagosan öt évig használt, pár grammos plasztiklapkát hogyan lehetne környezetbarátabbá tenni.
Bocitejből bocikártya? A Thales nevű francia multinacionális cég a légvédelmi rendszerektől a bankkártyákig mindent gyárt. A banki technológiákat fejlesztő részlegüknek rögtön négy zöld, kártyás terméke is van. A bankok választhatnak, hogy biológiailag lebomló politejsav (PLA) műanyagból készülő kártyát, az óceánból kihalászott műanyagszemét újrahasznosításával készült kártyát, újrahasznosított PVC-t vagy csak egy egyszerűbb, karbonkredit programmal megtámogatott hagyományos bankkártyát szeretnének kínálni.
Az egyes anyagokat önmagukban is meg lehetne piszkálni. Például kukoricából készülő politejsav csak nagyon ritka körülmények között bomlik le magától – erre találták ki az ipari komposztálást. Így ha kidobjuk a kommunális szeméttel együtt, akkor azt ugyanúgy ki fogják ásni a jövő régészei, ahogy az olajos hal fémdobozát és a kólásüveget is megtalálják majd. Az viszont elmondható róla, hogy garantáltan nem petrolkémiai termék, nyersolaj nem kell az előállításához.
Céhákettő céhácéel A leggyakoribb zöld technológia az újrahasznosított PVC-hez fűződik. Ezek a kártyák Magyarországon is megjelentek, először az OTP tesztelt ilyet 2021 nyarán. A gyártáshoz felhasznált anyag nyolcvanöt százalékát olyan PVC teszi ki, aminek a fizetőeszközzé válás előtt már volt egy karriere. Ez kártyánként 4,2 gramm újrahasznosított anyagot jelent. Érdemes azt is kiszámolni – ezt megtette nekünk az MNB –, hogy a forgalomban lévő 9,8 millió bankkártya összsúlya 49 tonna. Ebből, ha mindegyik kártyát visszanyert PVC-ből állítják elő, durván 41,6 tonnányi anyagot lehet megspórolni.
Többnyire nem lehet tudni, hogy a kártyába kerülő műanyag korábban cső volt-e vagy esőkabát. Kivételt képeznek az óceánból kihalászott műanyagokból készített példányok. A kártyagyártók jellemzően környezetvédelmi szervezetekkel együttműködve dobják piacra ezeket a fizetőeszközöket. A legelterjedtebb talán az American Express Green Card nevű terméke, amit a Parley for the Oceansszel közösen dolgoztak ki. A kártyához prémium szolgáltatások – meg persze kártyadíj – tartozik, így birtokosa a fémkártyák által szolgáltatott kedvezményekhez hasonlókhoz fér hozzá utazás közben.
Az újrahasznosított alapanyagnál is menőbb, hogy a kártya egyik oldalának kis egyenetlensége miatt egyértelmű a vakoknak is, hogy melyik a kártya hátulja.
A Parlay for the Oceans kártyára a biztonság kedvéért rányomtatták az óceánt is.
Van egy másik megközelítés is, amivel egyszerűen újrahasznosítható kártyákat lehet gyártani. Ez az, amikor a kártya alapanyagául nem valamilyen műanyagot, hanem fémet választanak. Ezek jellemzően prémium terméknek számítanak, azaz magasabb havidíjjal járnak. Emellett nem is a környezetvédelem az első, ami a fémkártyák említése után az emberek eszébe jut.
Az Apple a Goldman Sachs bankkal együttműködve kínálja nagyon exkluzívnak ható és Magyarországon egyelőre nem kapható kártyáját. A termék különlegessége nem is az, hogy fémből van, és rendkívül letisztult a dizájnja, hanem az, hogy a Goldman egyelőre dollármilliárdokat bukik az üzleten. De optimistán tekint a jövőbe. Igényelhetünk fémkártyát a Revoluttól is, és már több nagyobb nemzetközi bank (például Chase, Citi vagy Barclays) is kínál ilyeneket. Magyarországon 2022-ben jelentek meg a fémkártyák, jellemzően a prémium szegmensben. A leggyakoribb World Elite verzióhoz jár még reptéri prémium lounge használat is, ha a 18 gramm fémmel megváltott lélekbeli jó érzéseinket repülésre akarnánk elhasználni.
Meddig újra az újrakártya? Akármilyen újrahasznosított anyagról van szó, érdemes azt a kérdést is feltennünk, hogyan vesznek részt ezek a körforgásban. Az újrahasznosított PVC egyszer már volt valami, majd azt visszagyűjtötték, és bankkártya lett. Mi történik azonban az eldobott bankkártyával? A körforgásos gazdaság megvalósításához arra van szükség, hogy az anyagot harmadszor és negyedszer is hasznosítsák. Ehhez olyan visszagyűjtési program is kell, ami aztán feldolgozza a szemétté vált kártyákat.
A helyzeten nem egyszerűsít, hogy a legtöbb bankkártya több rétegből áll össze, amelyek között akadnak fém elemek, fólia és műanyagok is. A BBVA, a Santander brit leányvállalata és a szintén brit NatWest 2022-ben már indított kártyavisszagyűjtési programot, hogy ne csak a műanyag második életét töltse kártyaként, hanem továbbra is a körforgás része maradjon az anyag. Illetve több bank ígéretet tett, hogy már az idei vagy a jövő évtől csak újrahasznosított műanyagból készített kártyát ad ki. Azt még így is érdemes fejben tartani, hogy a műanyagszemét okozta problémának egészen apró töredékét jelentik a kártyák.
Nem lesz egyszerű A műanyaggyártás nagy része szénhidrogének felhasználásával történik. Magyarul fosszilis alapanyagokra és erőforrásokra van hozzá szükség. Ráadásul a világ PVC-termelésének nagyjából a feléért Kína felel. A kínai PVC-ipar ugyan nem a fosszilisalapú, hanem a kalcium-karbid-alapú gyártásra van berendezkedve, ám ez is környezetkárosítással jár. Illetve a rugalmas PVC gyártását lehetővé tévő ftalát stabilizátorok is fosszilis eredetűek. Tehát, ha műanyagról beszélünk, annak mindenképpen van zöld vonatkozása. És minél több műanyagot hasznosítunk újra, annál több szennyezést tudunk megspórolni. Az, hogy ebbe a pénzügyi ipar is beszállt, előremutató, de az igazi lépést a körforgásos gazdaság – vagy a fizikai kártyák digitálisra cserélése – jelentheti. Ezek azonban további kérdéseket vetnek fel a kártyák visszagyűjtésétől az adatbiztonságon át digitális eszközeink fenntarthatóságáig. Senki sem ígéri, hogy egyszerű lesz.
Ne tévesszen meg a szín, a fémből készül Revolut Metal kártyából van mályvaszínű is.
Magunk sem tudjuk, ki ül be papír térképpel a prémium lounge-ba.
Téged hogyan érintene, ha váratlan kiadás jönne képbe? A magyarok háromnegyedét nem túl könnyen. Elkészült az Egyensúly Intézet friss, 2023. tavaszi Szegénységkutatása: picit reménytelibbek vagyunk 2022-höz képest, de azért vannak gondok.
Küllői Péter 2000-ben, negyvenévesen befejezte üzleti karrierjét, hogy az energiáját és a tudását máshová összpontosítsa. Felesége öt évvel ezelőtti halálával újabb leckét kapott elengedésből, és most lemond a Bátor Tábor vezetéséről is, mert azt vallja, hogy egy vezető akkor jó, ha már nincs szükség rá. Kilencvenegy országban járt, nincs kedvence, és mostantól még többet szeretne utazni. Csak a világot jobbá tevő startupokba fektet, és miközben bátran beszél az elengedésről,
sorolja a szóvicceket.
Maroknyi csapat köteleződött el az alig háromszáz fős, mélyszegénységben élő település, Bódvalenke mellett, hogy a legifjabb generációnak megmutassa a hosszú távra tervezést, a falun kívüli lehetőségeket és a tanulás erejét.
Két dolog, ami mindenkiből kihozza a pénzgurut. Ezért is érdemes pár dolgot tisztába tenni, nehogy megégesd a kezed. Pörög rendületlenül a Forbes.hu, mutatunk három (vagyis négy) izgalmas anyagot.
Sármay Bencét a pénzügyi szektorban szerzett közel 20 éves tapasztalattal a háta mögött idén tavasszal bízták meg a világ egyik vezető digitális fizetési szolgáltatója, a Visa Magyarországért felelős területi vezetésével. Szakmai múltról, jövőképről, tervekről beszélgettünk. Mennyire illeszkedik az új feladat az eddigi pályafutásához? Eddig is a banki és fizetési szektorban dolgoztam, több magyar és multinacionális […]
