Meleg, világos színek, elegancia és kedvesség fogad minket, amikor belépünk a Dermart Buda Klinika előterébe. Az egymást követő terek és a bennük sürgölődő szakemberek egyszerre sugallnak professzionalizmust, nyugalmat és biztonságot: érkezzünk akár orvosi, akár kozmetikai kezelésre, itt biztosan jó helyen vagyunk. A Dermart Buda két vezetőjével, Dr. Pónyai Katinkával és Mikó Hildával beszélgettünk kortalanságról, szépséghez […]
Meleg, világos színek, elegancia és kedvesség fogad minket, amikor belépünk a Dermart Buda Klinika előterébe. Az egymást követő terek és a bennük sürgölődő szakemberek egyszerre sugallnak professzionalizmust, nyugalmat és biztonságot: érkezzünk akár orvosi, akár kozmetikai kezelésre, itt biztosan jó helyen vagyunk. A Dermart Buda két vezetőjével, Dr. Pónyai Katinkával és Mikó Hildával beszélgettünk kortalanságról, szépséghez való viszonyról és arról, milyen szerepe van ebben egy bőrgyógyásznak és a „szépséggel” foglalkozó klinikának.
A Dermartban az anti-aging kezelések, az arcesztétika és a bőrápolás átfogó választékával találkozhatunk. Bár a páciensek sokszor egy konkrét probléma megoldása miatt egy specifikus kezelésre jelentkeznek be, a Dermart bőrgyógyászai, kozmetikusai, vezető tanácsadója és plasztikai sebészei a holisztikus gyógyászatban hisznek. Ez azt jelenti, hogy minden páciens egyedi és komplex megoldást kap.
„Női pácienseink általában egy-egy tünet kezelésére érkeznek, mimikai ráncaik, megereszkedett vagy fakó arcbőrük zavarja őket, ezeket nevezik meg problémaként, amire sokszor kész megoldással érkeznek. Ez általában a botulin toxin, vagy a hyaluronsavas kezelések, például a szájfeltöltés. A férfiak pedig leginkább a meglévő állapotuk fenntartása érdekében jönnek hozzánk. A mi feladatunk az, hogy megállapítsuk a panaszokon túli valós igényt, és arra keressünk megoldást. Ebből a szempontból a konkrét elképzeléssel érkező páciensekkel nehezebb dolgunk van, ezért egy nagyon körültekintő konzultációs folyamatot dolgoztunk ki” – meséli Dr. Pónyai Katinka, kozmetológus, bőr-nemigyógyász, klinikofarmakológus szakorvos, aki a Dermart Buda Klinika tulajdonosa. A klinika 2007-ben egyszemélyes bőrgyógyászati magánrendelőként indult, amikor itthon még igencsak gyerekcipőben jártak az esztétikai kezelések.
A technológia rohamos fejlődésével egyre fontosabb, hogy meglegyen az együttműködés az épületek tervezése, kivitelezése, üzemeltetése és fenntartása között. A Building Information Model (BIM) mindenki által ismert, mégsem használják ki a benne rejlő lehetőségeket az ingatlanpiac szereplői. Elsőre költségesnek tűnik, de a BIM használatának köszönhetően jelentős összegeket is spórolni lehet egy épület életciklusa során. A közhiedelemmel […]
A technológia rohamos fejlődésével egyre fontosabb, hogy meglegyen az együttműködés az épületek tervezése, kivitelezése, üzemeltetése és fenntartása között. A Building Information Model (BIM) mindenki által ismert, mégsem használják ki a benne rejlő lehetőségeket az ingatlanpiac szereplői. Elsőre költségesnek tűnik, de a BIM használatának köszönhetően jelentős összegeket is spórolni lehet egy épület életciklusa során.
A közhiedelemmel ellentétben a Building Information Model (BIM) nem egy szoftver vagy tanúsítvány. Sokkal inkább egy módszertan, ami lehetővé teszi, hogy az épület életciklusában részt vevő összes szereplő egy közös digitális tervezőasztalnál foglaljon helyet, cseréljen információt. A háromdimenziós modellek ugyan sok előnyt biztosítanak, de a BIM mozaikszó „I” betűjétől, az információtól kelnek igazán életre, amivel lehetőség nyílik az egyes modellelemekhez többletadatokat – például energetikai és épületfizikai adatokat – társítani. Ezzel a módszerrel egy térben rendezett, jól kereshető adatbázist alkotnak az épületünkről, amelynek segítségével akár az üzemeltetési feladatok is jól tervezhetővé, optimalizálhatóvá és fenntarthatóvá válnak. Felmerül tehát a kérdés, hogy miért nem használja még mindenki ezt a „csodafegyvert” nálunk?
Szij Csaba, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Létesítményüzemeltetők Országos Szövetsége Proptech Munkacsoportjának vezetője több okot is felsorolt. Sokszor a tervezéskor készült BIM modell nagyon kezdetleges, nem alkalmas arra, hogy abból egy üzemeltető cég hasznos és pontos információt nyerjen ki. Továbbá az is jellemző, hogy a kivitelezéskor bekövetkező változtatásokat már nem vezetik át a modellben. Persze az üzemeltető tudná pótolni a hiányzó adatokat, de ennek költségét kevés megrendelő vállalja. Nagy szükség van tehát a szemléletváltozásra. Az üzemeltetőket is érdemes lenne bevonni a tervezési folyamatba, hogy már ebben a szakaszban figyelembe lehessen venni azokat a szempontokat, amelyek segítségével jelentős költségmegtakarítás és hatékonyságnövelés érhető el az épület üzemelése alatt.
Bár a BIM modell megvalósítása valóban nem olcsó, de már középtávon is rengeteg költségcsökkentő lehetőséget rejt magában. Egy épület teljes élettartamára vetítve a beruházási költség a teljes büdzsé mindössze 15 százalékát teszi ki, míg a maradék 85 százlék az épület használata alatt keletkezik. A kutatások szerint az építkezéseknél az építőanyag kb. 30 százaléka veszendőbe megy, a dolgozók pedig az idejük 40–45 százalékában az építőanyagok ide-oda pakolásával vannak elfoglalva.
A BIM adta lehetőségek kihasználásával ezek a felesleges költségek akár már az építkezési fázisban leredukálhatók. Az igazán drága szakasz azonban az épület használata, üzemeltetése. Az itt keletkező 85 százaléknyi összköltség egyik legnagyobb tétele az energia, amely mintegy 46 százalékot tesz ki. Ezt egy felkészült üzemeltető cég egy naprakész és részletes BIM segítségével konzervatív becslések szerint is 7-8 százalékkal tudná csökkenteni, amely igen jelentős összeg. Ez csak egy példa, mert a BIM segítségével végzett létesítményüzemeltetésben rengeteg hatékonyságnövelő és költségcsökkentő lehetőség van, ami jelenleg, hagyományos üzemeltetéssel, teljesen kihasználatlan
Idén ünnepli harmincadik születésnapját a Concorde. A három alapítóval – Jaksity Györggyel, Borda Gáborral és Streitmann Norberttel –, valamint a Concorde-ot több mint egy évtizede vezető Régely Károllyal beszélgettünk többek között a rendszerváltás éveiről, az álmatlan éjszakák szépségeiről és a megegyezések fontosságáról. Közel tucatnyi ember gyűlt össze 1993 szeptemberében a Novotel szálló egyik kisebb termében […]
Szelíd, mondhatni kisfiús arc, szapora beszéd, gyors gondolkodás, erős karakter. Valószínűleg Szabó Balázs a legfiatalabb az országban, aki hétszázmilliárd forint sorsáért felel.
Mi a közös a 3-as metróban, a budapesti rakpartokban, egy berlini egyetemi parkban és egy menő apartmanházban Miamiban? Sokan nem is tudják – legfeljebb érezték –, hogy ültek már a magyar VPI dizájnmanufaktúra betonpadjain. Vagy sakkoztak az egyik köztéri asztaluknál, ittak az egyik kútjukból, vagy támasztották a tárolójukhoz biciklijüket.