Mi visz rá valakit, hogy hazaköltözzön egy háború sújtotta országba annak ellenére, hogy élhetne külföldön is? Helyszíni riport Kijevből.
Kijev él, de nem aktív. Így írja le bő másfél évvel az orosz invázió 2022 eleji kezdete után az ukrán fővárost az egyik itt élő ismerősöm. Kijev október elején csendes, nyugodt, légiriadótól mentes. Bár az első épület, amit a pályaudvarról kilépve meglátok, a Samsungnak is egykor otthont adó modern, de megviselt irodaépület. Betört ablakok emlékeztetnek a rakéta közeli becsapódására.
Az utcákat járva lépten-nyomon utal valami a háborúra. A homokzsákok a kormányzati intézmények és iskolák ablakai mellett, a toborzóplakátok, a frontról hazatérő vagy oda tartó katonák, a háborús szuveníreket kínáló utcai árusok, a fedett buszmegállók, ahonnan eltávolították az üvegtáblákat, a укриття feliratok, amik nyilakkal jelzik, merre van a legközelebbi biztonságos óvóhely. Bár mint mindenre, az ukránoknak erre is van appjuk. Légiriadóra szintúgy.
Közben a mindennapok ugyanúgy zajlanak Ukrajnának ezen a részén is, mint bárhol máshol. Az iskolák előtt reggelente feltorlódnak az autók a búcsúzkodó diákok és szülők miatt. A kávézók délelőtt üzleti megbeszéléseknek és magányosan dolgozó vagy tanuló fiataloknak adnak helyet. A hideg ellen arcukat sállal fedő biciklis futárok cikáznak. Kijev az itt élők szerint továbbra is üresebb, mint régen, érződik, hogy hiányoznak az emberek az utcákról, de egyre többen térnek vissza. Négy olyan emberrel beszélgettem, akik bár maradhattak volna külföldön, mégis úgy döntöttek, hogy hazaköltöznek.
Kerepesi Csabát az élet meghosszabbítása, az öregedés feltérképezése és megállítása érdekli, a Hun-Ren Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) Informatikai Kutatólaboratóriumának tudományos munkatársa egy évtizede fordult az öregedéskutatás felé. Mesterségesintelligencia-alapú eszközökkel járul hozzá ennek a még mindig sok titkot rejtő természetes folyamatnak a megfejtéséhez.
Mekkora a különbség a te biológiai órád és a kronológiai életkorod között? Általában fiatalabbnak szoktak tippelni. Amerikában (Csaba a Harvard Medical School tudományos munkatársa is volt – a szerk.) gyakran kérték el a személyimet, ha alkoholt akartam venni. Negyvenéves vagyok, de a publikusan elérhető, arcképpel operáló applikációk harmincöt körülire becsülnek.
A kronológiai az éveink száma, a biológiai kor testünk valódi kora, valójában sejtjeink epigenetikai kora, alkalmas a betegségek kockázatának és a várható élethossznak a megállapítására.
Azért a telefonos appoknál van már sokkal pontosabb, tudományosabb módszer is. Igen, a biológiai életkort elsősorban DNS-t tartalmazó minta alapján mérik. Vizsgáljuk még, mennyire pontos a fotó alapján történő meghatározás. De a tudományág fejlődik, később lehetnek szofisztikáltabb módszerek. Most a nyál- vagy vérmintából kinyert DNS-ből becsülik meg a biológiai életkort. Létezik már egy pénzért elérhető szolgáltatás is, azzal nagyjából ötszáz dollárért postafordultával megkapod az eredményt.
Hogyan kerül ebbe a tudományba az MI? Tulajdonképpen óriási adathalmazok elemzéséről van szó. A biológiai életkort megállapító öregedésórákat a tudomány epigenetikai óráknak hívja. Ezek a DNS-en lévő epigenetikai markerekből kinyert adatokkal dolgoznak, egy matematikai modell határozza meg ezekből az életkort – egy gépi tanulási algoritmus következteti ki az adatokból. Tehát az epigenetikai óra az MI terméke.
Az epigenetika tudománya a környezetnek és más külső-belső tényezőknek a gének működésére gyakorolt hatását tanulmányozza.
Ez a magyar származású Steve Horvath által felfedezett Horvath BioAge Clock.
Elméleti matematikusként végeztél Szegeden, informatikai doktori fokozatot az ELTE-n szereztél. Mi vezetett az öregedéskutatáshoz, amivel a bostoni Harvard Medical Schoolba is eljutottál? Szerettem volna a matematikával és az informatikával a betegségek legyőzésében segíteni. Kiderült, hogy van rá lehetőség: szimulálni lehet az immunrendszert, ezzel a publikus adatbázisokat elemezve segíteni lehet a rákgyógyítást. Az adatbázisok elemzése révén nyílik meg az út az új összefüggések felfedezéséhez.
Vellai Tibor, az ELTE Genetikai tanszékének vezetője azt mondta, hogy az öregedés megértése jolly joker a betegségek legyőzésében. Ha meg tudjuk állítani, egy csapásra elintézhetnénk a fejlett országokban a legfőbb halálokok közé tartozó összes időskori betegséget. Az lenne a jó, hogy egészségesen öregedjünk meg, és éljünk százhúsz évig.
A kutatók egy része a maximális élettartamot, a lifespant akarja meghosszabbítani. Ide tartozom én is: éljünk akár ezer éven át is, fiatalosan. A másik irány fő célja a teljes egészségben eltöltött évek, a healthspan meghosszabbítása.
Az epigenetikai órák kutatásakor kiderült, hogy bizonyos betegségek és stresszfaktorok megnövelik a biológiai korunkat, öregítenek. Nyáron a Nature Aging című szaklapban megjelent egy egerekkel végzett kutatás összefoglalása, amiben te is részt vettél. Hogyan zajlott, és milyen eredményre jutott? Számomra is elég extrém kutatás volt. Idős példányokat varrtak össze fiatal egerekkel az oldalukon (ez a parabiózis nevű eljárás), kontrollcsoportnak fiatalokat fiatalokkal és időseket idősekkel is. Három hónapon át éltek az állatok sziámiként, közös vérkeringéssel, közben tudtak táplálkozni, mozogni, aludni. Három hónap elteltével szétoperálták őket. A szétválasztás után közvetlenül és két hónappal később is mintákat vettek tőlük, megfigyelték, meddig élnek.
A kutatásban az volt a feladatom, hogy az egerek szekvenált DNS-én lévő markerek adathalmazát elemezzem. Ez minden egérnél hozzávetőleg egymillió számot jelentett, erre alkalmaztam az epigenetikai modelleket. Kiderült, hogy a fiatalokkal összevarrt idős egerek epigenetikai órája lassult, tehát megfiatalodtak, és a szétválasztás után sem öregedtek vissza. A fiatal egerek megöregedtek a három hónap alatt, de idővel regenerálódtak. A velük összevarrt idős egerek pedig tovább éltek, mint az idős egérrel összevarrtak. A fiatalabbak megöregedése rövid távú volt, vélhetően az idős egerek vérkeringésének hatására fellépő stressz okozta.
Tehát a stressz megnövelheti a biológiai életkorunkat, ami komoly kockázatokkal járhat. Milyen stresszfaktorok ezek? A rendelkezésre álló adathalmazok alapján végeztük a kutatásokat. Ezek nem olyan stresszekre vonatkoztak, mint mondjuk a munkahelyi leterheltség, hanem biológiaiakra, mint például a covid. Intenzív osztályra kerüléskor, napokkal később, majd a kórházból hazakerülés után vett vérmintákból számoltuk ki a biológiai életkort. Ez a kórházba kerüléssel megnőtt, a hazatérés után egy héttel pedig visszaállt. Stresszfaktor például a váratlan csípőműtét és a terhesség is. Utóbbinál a második-harmadik trimeszter környékén nő meg a biológiai életkor, majd a szülés után hat héttel visszaáll.
Az epigenetikai órákról kimutatták, hogy bizonyos tényezők hatására megöregszünk, ami jelezheti a betegségeknek való kitettség fokozódását. Nagyobb lesz az időskori betegségek – a szívinfarktus, a rák, a cukorbetegség, a demencia vagy az Alzheimer-kór– kockázata.
Hogyan lehet ezt a tudást legjobban felhasználni? A klinikumban kiemelt szerepe lehetne. Például amikor szívinfarktussal kórházba visznek valakit, és az orvosok láthatják, hogy jóval idősebb a koránál, vagyis nála rosszabb lehet a betegség lefolyása.
Ezzel csökkenthető lenne az olyan esetek száma is, amikor azért marad el a betegség diagnosztizálása, mert valakit még túl fiatalnak tartanak? Igen, ezeket az eseteket is kiküszöbölhetné, ha a biológiai kor mérése rutinná válhatna a betegellátásban. Minél több adatot tudunk összegyúrni, annál személyre szabottabb a kezelés. Meggyőző kutatások is voltak a témában. Ötvenéveseket osztottak két csoportra: az egyikben a hatvan évnél idősebb biológiai korúak, a másikban a biológiailag negyven évnél fiatalabbak voltak. Évtizedeken át követték az életük alakulását, és megállapítható volt, hogy a gyorsabban öregedők korábban haltak meg. A biológiai életkorból a kronológiai életkornál jobban becsülhető meg, hogy mikor hal meg valaki.
Hamarosan eljutunk oda, hogy ezek alapján tegyünk is valamit az öregedés ellen? Jó úton haladunk. Az emberiség mindig kereste az örök fiatalság forrását, és hogy mit tehet érte a tudomány. Uralkodók, császárok gyűjtöttek maguk köré mindenféle okos embert, hogy megfejtsék az örök élet titkát. Nagyjából harminc évvel ezelőtt volt egy nagy előrelépés. Cynthia Kenyon amerikai molekuláris biológus, biogerontológus nevéhez fűződik. Neki egyetlen gén kiütésével sikerült megdupláznia a fonalféreg élettartamát. Az állat két–három helyett négy–hat hétig élt, és mozgása alapján tovább megőrizte fiatalságát.
Korábban sokan azt gondolták, felesleges az öregedéssel foglalkozni, mert annyira összetett folyamat, hogy megfejthetetlen. Ekkor kiderült, hogy egyetlen gén befolyásolásával drasztikusan lehet lassítani.
Létezhet ilyen gén az emberben is? Háromszáz potenciális gén van az emberben, ami működhet. De egyelőre még nem létezik klinikai vizsgálat, ami bizonyítaná bármelyiket. Megfigyelések szerint a kalóriamegvonás járhat hasonló öregedéslassító hatással, de megfigyelték azt is, hogy a kasztráltak jóval tovább élnek.
Ezek azért nem túl jó hírek. Az egészséges táplálkozás és a mozgás is sokat segít ebben, nem kell éheznünk és kasztráltatnunk magunkat.
Említetted a régi uralkodókat, akik udvarukba hívták a tudósokat. Hasonló udvartartás jött létre a kaliforniai Altos Labben, ami az egyik legtámogatottabb biotech startup. A támogatók között van Jeff Bezos, és olyan tudósokat vonultat fel, mint a sejt-újraprogramozáson fiatalítással foglalkozó biokémikus és fejlődésbiológus, Juan Carlos Izpisúa Belmonte, az emlőssejtek átprogramozásának Nobel-díjas feltalálója, Shinya Yamanaka és az epigenetikus öregedésórákat feltaláló, magyar származású német–amerikai Steve Horvath. Az életet meghosszabbító terápiák kifejlesztésén dolgoznak. Lehet tudni, hogy pontosan min? Egy kutatótársam, Margarita Meer az Altos Labben dolgozik. Próbáltam kiszedni belőle, mivel foglalkoznak, de nem nyilatkozhatnak. Nem ritka, hogy milliárdosok sok pénzt fektetnek az öregedés kutatásába, de nem sikerült még ilyen sok ismert kutatót bevonzani a világ legjobb egyetemeiről. Kíváncsian várom az eredményeket. Nem gondolom, hogy a haszon a fő cél, mert alapkutatásokat csinálnak, a fiatalodást próbálják megérteni. Persze ha kifejlesztenek egy kezelést, és levédetik, abból meg lehet gazdagodni.
Szerinted ez még a te életedben megvalósulhat? Igen, remélem, hogy tíz–húsz éven belül. Az elmúlt évek nagy előrelépéseket hoztak, léteznek a parabiózishoz hasonló eredményeket produkáló plazma- vagy szérumkezelések. Dolgozunk a sejt-újraprogramozáson, amivel a felnőtt sejt visszakerülhet az embrionális állapotba. Bizonyos faktorok befolyásolásával megfiatalíthatók sejtek. David A. Sinclair genetikaprofesszornak sikerült megfiatalítania öreg egerek szemét. Nagyon közel vagyunk hozzá, hogy ezek az eredmények embereknél is működjenek.
Mostantól azzal fogom kicsinálni minden szélsőbalos haveromat, hogy elárulom nekik: minden lap közül a Forbes írta meg elsőként, hogy az idősödő kapitalista pénzeszsákok úgy maradhatnak fiatalok, ha három hónapra összevarrják őket kizsákmányolható fiatalokkal. Ez a cikk tényleg öncsonkítóan őszinte, hiszen azt is bevallja, hogy akinek ehhez azért nincs elég pénze, az egyszerűen ki is heréltetheti magát, ha fiatal akar maradni. Ha ez a cikk virálissá válik, jövőre a Gólyában is Forbest fognak olvasni!
Meleg, világos színek, elegancia és kedvesség fogad minket, amikor belépünk a Dermart Buda Klinika előterébe. Az egymást követő terek és a bennük sürgölődő szakemberek egyszerre sugallnak professzionalizmust, nyugalmat és biztonságot: érkezzünk akár orvosi, akár kozmetikai kezelésre, itt biztosan jó helyen vagyunk. A Dermart Buda két vezetőjével, Dr. Pónyai Katinkával és Mikó Hildával beszélgettünk kortalanságról, szépséghez […]
Nem fognak eltűnni a személyes tárgyalások, ám a céges pénzügyek jó részét már most is könnyen lehet automatizálni – mondja Czimer Gergely, a Raiffeisen Bank vállalati digitálisés fizetési megoldások területének vezetője. Hogy áll most Magyarországon a vállalati pénzügyek digitalizációja? Nemzeti szinten összességében jól állunk a digitális ügyintézésben. A banki szolgáltatásoknál persze látni kell azt is, […]
Huszonévesek, üzletük mögé közösséget építenek az ételpazarlás elleni küzdelemmel, és közben profitra és világsikerre is törnek. Egészen másképp vállalkoznak, mint a szüleik generációja, már nemzetközi befektetőik, nemzetközi piacaik és még nemzetközibb álmaik vannak. Perepelica Kirill, Wettstein Albert, Zwecker Bence és Zsoldos Botond, avagy az egyetemről elinduló Munch sztorija – mostantól új üzleti modellel.
