Ritkán – de szerencsére azért egyre gyakrabban – látni olyan igényes felújítást, mint ezé a balatonszepezdi villaépületé. Tulajdonosai kifejezetten egy régi épületet szerettek volna megmenteni, de a villa kényelmét vendégként most a családon kívül más is élvezheti.
Adott egy gyönyörű villa vastag falakkal, klasszikus oszlopokkal, fa spalettákkal, háború előtti cserepekkel, kőlapokkal. Ha igaz, valamikor 1929-ben épülhetett. Annyi bizonyos, hogy 1926-ban, amikor a 71-es főutat építették, készült egy fotó a hegyoldalról, és csak a szomszédos villa állt itt, ez az épület még nem.
A terület egyébként egy bizonyos Virius Vince tulajdona volt, akiről a későbbi fürdőtelep is a nevét kapta. Ő először írnok, tiszttartó, majd jószágigazgató lett egy osztrák tábornok lesencetomaji birtokán, majd megvásárolta a szepezdi erdő melletti területet. Itt a filoxéravész után új fajokkal telepítette be a szőlőültetvényeket, később saját költségén hajókikötőt (1912) és vasúti megállót (1913) is kialakított. A terület egy részét parcellázta, és eladta főként városi értelmiségi vásárlóinak, és ők aztán nyaralókat, villákat építettek maguknak. Az épület tehát az 1920-as évek közepén még nem állt, 1935-ből viszont ismerünk egy hirdetést a Magyar Hírlapból, amiben mint penziót hirdetik, és ismert egy fotó is, amin a Mária-Villa név olvasható. A második világháború után aztán új tulajdonosai lettek, később ismét, mindez átépítésekkel is együtt járt. Harmadik tulajdonosa egy olyan mecénás volt, aki sok színésszel jóban volt, és a szepezdi nyaraló állítólag színészbuliknak is helyet adott.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara innovatív vállalkozásfejlesztési mentorprogramjában a környezetileg és társadalmilag felelős működésről tanulhatnak vezető nagyvállalatoktól, civil szervezetektől a kicsik. A jelentkezőket az egész országból várják, ősszel roadshow-ra is indulnak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) több területen is támogatja a felelős vállalkozásokat és szervezeteket, és ösztönzi a két szféra együttműködését a közép-európai országokban. […]
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara innovatív vállalkozásfejlesztési mentorprogramjában a környezetileg és társadalmilag felelős működésről tanulhatnak vezető nagyvállalatoktól, civil szervezetektől a kicsik. A jelentkezőket az egész országból várják, ősszel roadshow-ra is indulnak.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) több területen is támogatja a felelős vállalkozásokat és szervezeteket, és ösztönzi a két szféra együttműködését a közép-európai országokban. „2020 őszén az egyik nemzetközi projektünk hazai pilot programja keretében születetett meg az a kezdeményezés, hogy a magyar kisvállalkozásokat is bevonjuk a korábban csak a nagyvállalati szférában működő vállalati felelősségvállalás témakörébe, ezzel erősítve a non- és forprofit együttműködéseket. A programunk elsődleges célja a szemléletformálás a környezeti és társadalmilag is hasznos üzleti működés kialakítása érdekében” – mondja Harsányi Mónika, a program, egyben a BKIK Nemzetközi Projektirodájának vezetője a Bridge to Benefits indulásáról.
A három éve futó programot a BKIK a nagyvállalatokat és civil szervezeteket évek óta összekötő Civil Impact szakmai közreműködésével szervezi. A hat tematikus modulból álló, személyesen megtartott mesterkurzusra minden kisvállalkozás jelentkezhet az ország bármelyik településéről egy fenntarthatósági projekt- ötlettel. A modulokon szó esik minden olyan témakörről, amelyek megismerése fontos a ,,jövőálló” vállalkozássá alakuláshoz, ezzel párhuzamosan a kkv-k minden modul után és között egyéni, illetve csoportos mentoring támogatással fejlesztik a projektjeiket. Idén 22 mentorszervezet, köztük vezető hazai nagyvállalatok, civil szervezetek, önkormányzati, felsőoktatási partnerek együttműködésével valósult meg az esemény. A széleskörű együttműködéssel a program közvetett célja, hogy egy olyan vállalkozói közösséget építsen, amely az értékalapú, pozitív társadalmi és környezeti hatással járó együttműködések kialakítását, valamint az erre épülő hosszútávú tudáscserét segíti.
A mesterkurzus képzési része pitch eseménnyel zárul, ahol a mentorszervezetekből álló zsűri előtt a cégek bemutatják a modulokon keresztül fejlesztett projektjeiket. Az első három legjobbnak ítélt projekt féléves inkubációs lehetőséget, valamint az első helyezett 1000 euró értékben kampánytámogatást kap a BKIK-tól.
A program korábbi évadaiból kikerülő jövőálló vállalkozások olyan innovatív termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, mint például az 50 év feletti korosztály munkaerőpiaci támogatására kidolgozott CedrusNet program; a szennyezőanyag-mentes innovatív tisztítószer termékcsalád, a Cleanspire; az ápolókat támogató Healers, vagy a nők karrierút-támogatását segítő Női Váltó. A 2023-as program nyertes kkv-ja pedig a MEROVA Diabetic Health – Végtagmentő Applikáció, amelynek célja a diabéteszes betegek preventív szemléletének kialakítása és a cukorbetegség szövődményének megelőzését szolgáló ellátás biztosítása.
A program folytatódik, a Bridge to Benefits 2024-es évadjára januártól nyílt felhívás keretében várják a jelentkezéseket. A kritérium annyi, hogy a vállalkozás valamilyen, tágan értelmezett fenntarthatósághoz kapcsolódó területtel foglalkozzon vagy kész legyen arra, hogy üzleti modelljét ez irányba fejlessze. A Bridge to Benefits addig a területi kereskedelmi és iparkamarák aktív közreműködésével országos roadshowra indul mentorokkal és az eddig mentorált cégekkel, folytatva a szemléletformálást az érdeklődők körében.
A program, működése elismeréseként, idén júliusban elnyerte az Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat a vállalkozások a társadalmi esélyegyenlőségért kategóriában.
Az információk sokasága azoknak a gyerekeknek a figyelmét is próbára teszi, akik diagnosztikai értelemben nem figyelemzavarosak. Ráadásul a digitális technológia is csak növeli az ingerrengeteget. Hogyan segíthet a szülő és a pedagógus a figyelem és az idegrendszer fejlesztésében?
Vagy akár így is fordíthatnánk: elérhetőbb, mint gondolnád. Tény, hogy Kína a távolság miatt nem tartozik a magyarok elsődleges úticéljai közé, pedig, ha az utazást úgy tekintjük, mint a komfortzónánkból való kibillentést és új kultúrák megismerését, Kínánál tökéletesebb desztinációt talán nem is találhatnánk a heti 10 közvetlen Budapest–Kína járattal. Akár 10 óra alatt megvan ez […]
