Hitelesség, humor, tapasztalat. Ez a három kellett ahhoz, hogy Gyetván Csabáé lehessen a Discovery Channel egyetlen magyar gyártású műsora. Tegyük hozzá, némi önbizalom is.
Ritkán fordul elő, hogy valaki ennyit gondolkodjon, ha interjúra kérik fel. Gyetván Csaba azt mondja, gondosan ügyel rá, hogy ne jelenjen meg túl sok helyen az arca. Hogy ne aprózódjon el. Végül igent mond. „Nagy a celebmassza, egyik nap műsort vezetnek, másnap túlélőshow-ban szerepelnek. Nagyobb érték, ha valaki nincs ott mindenütt, de közben köthető hozzá egy téma egyértelmű, jó tartalmakkal.”
Gyerekkori álma valósult meg azzal, hogy 2019 óta saját produkcióban készített tévéműsora lehet a Discovery Channelen. A Made in Gyetván Csabával a 170 országban futó csatorna egyetlen magyar gyártású sorozata, a több mint húsz éve elinduló Hogyan készült? „csabásított” változata. A legsikeresebb sorozatok egyike a csatornán, az epizódok átlag nézettsége ötven százalékkal haladja meg a főműsoridő átlagát.
Csaba szerint videómegosztós jelenléte bőven elég a sikerességéhez, a tévés szereplés csak plusz súlyt ad munkájának. 2012-ben indított Youtube-csatornája, ahol részben szponzorált tartalmakat közvetít, több mint 18,5 millió megtekintést zsebelt már be. A nagyjából húszperces Hogyan készült-epizódok egy-egy mindennapi vagy kevésbé hétköznapi tárgy, termék gyártásának folyamatát veszik végig, közben Csaba pörög, dumál, és kikérdezi a dolgozókat, a gyártót, a cégvezetőket. Legsikeresebb epizódja, a tízezer forintos bankjegy nyomtatásáról szóló, jelenleg 788 ezer megtekintésnél tart. Bemutatta már az ugrálóvár-készítés, az elektromoskábel-gyártás mikéntjét és a budapesti hulladékfeldolgozás kulisszatitkait is. „Mindig elsősorban a nagy kép érdekel, hogy hogyan lehet nem szexi dolgokat szexin bemutatni.”
Hiába a rengeteg szakirodalom és tanulmány, ha bizonyos dolgokat nem tudunk nem a saját megélésünk alapján látni. Például, hogy mit jelent a mai világban a nyitottság és az elfogadás. Ezen gondolkodtam, amikor beléptem a patinás Rockefeller Center 65. emeletén a Rainbow Room termébe. Díjazottként vettem részt az Ad Age Leading Women gáláján, előttem hevert egész New York, és próbáltam megérteni, miért […]
Hiába a rengeteg szakirodalom és tanulmány, ha bizonyos dolgokat nem tudunk nem a saját megélésünk alapján látni. Például, hogy mit jelent a mai világban a nyitottság és az elfogadás. Ezen gondolkodtam, amikor beléptem a patinás Rockefeller Center 65. emeletén a Rainbow Room termébe. Díjazottként vettem részt az Ad Age Leading Women gáláján, előttem hevert egész New York, és próbáltam megérteni, miért lehet valahol a szivárvány az elegancia és az összetartozás szimbóluma, és miért lehet máshol ugyanez megosztó stigma. Mi alapján alakul ki, és változik az ember személyes megélése például a nyitottságról? A szubjektív észlelésünket nagyban befolyásolják a minket körülvevő különböző perspektívák.
Új szerzők a Forgóban! Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Októberben jön a következő tag!
Mint kelet-közép-európai, főleg a karrierem elején sokszor találkoztam negatív diszkriminációval. Londonban magyarként kerültem be egy nemzetközi csapatba, akcentussal beszéltem az angolt, miközben brit ügyféllel és egy teljesen brit ügynökségi csapattal kellett dolgoznom. Megszenvedtem. Alacsonyabb rendűnek tartottak, annak alapján ítéltek meg, ahonnan jöttem, és ahogyan az idegen nyelvet beszéltem.
Aztán teljesítménnyel és bizonyítással átvettem az irányítást. Ez is egyfajta mentorálás, mind magánemberként, mind szakmabeliként bizonyítani, és 360 fokot fordítani egy tizenöt fős csapaton. Rengeteg erőfeszítést és magabiztosságot igényelt, de ezek az emberek talán már sosem fogják újra elkövetni ezt a hibát. Persze, hiába tapasztaljuk például a Nyitottak Vagyunkon keresztül, hogy több mint ezer cégnek igenis fontos a nyitottság, ha a közbeszédben vagy az üzleti életben ennek sokszor semmilyen lenyomata nincsen.
A vezetők legfontosabb feladata lenne mások meghallgatása, az alulról jövő kezdeményezések támogatása, az emberek megbecsülése és a cselekvésre ösztönzés. A meg nem engedés, az ötletek elvetése csak szűkíti a látókörünket. A Pernod Ricard szeszesitalgyártó cég amerikai üzletágát vezető Ann Mukherjee elnök-vezérigazgatónak van egy praktikus tanácsa: a „be L.O.U.D.” nagyon egyszerű, egyben hatékony módszer a nyitottság, elfogadás és elfogadtatás gyakorlására. Figyeld meg a környezeted, gondolkodj, egyesíts embereket és csapatokat, és végül tegyél egy lépést! A cselekedet az, ami leginkább hiányzik, hiszen apró lépésekkel fogunk tudni közelebb jutni a megértéshez, a sokszínűség értékeléséhez.
A nyitottság egy másik perspektíváját ismertem meg az amerikai nagyköveti rezidencián tartott Pride-pikniken. Kulcslyukon át, de ráláttam, hogyan is lehet a nyitottságról gondolkodni. Értelmiségiek, családok, színészek, hírességek, magánemberek gyűltünk össze, és éreztük a közösség erejét, azt az erőt, ami egy sokszínű, inspiráló társaság meghatározó jellemzője. És a legfrissebb élményem a Rainbow Roomban. A díjazottak beszédeit hallgatva erősödött fel bennem, mennyire fontos hatása van személyes megéléseink kialakulásában a mentorálásnak. Különösen vezetői pozícióban a jó példák bemutatása, egy önkéntes alapú, személyes mentorálás rengeteg kapaszkodót és segítséget tud adni.
Miután New Yorkban tölthettem egy hónapot, húszévesen az a sokszínűség, nyitottság és elfogadás, amit ott tapasztaltam, alapvetően változtatta meg a hozzáállásom az élethez 1997-ben. Belém ivódott a „dare to dream” és a „nothing is impossible”, és szerencsés voltam, hogy a körülöttem lévők – miután az álmomat mindig tisztán kommunikáltam is – támogattak ebben. Tudnunk kell, merre szeretnénk tartani, és mit tudunk visszaadni másoknak.
Félreértés ne essék, a tengerentúlon sem szivárványból van a kerítés. A nyitottságról szakadatlan és folyton változó a diskurzus. Elég csak megnézni a Starbucks idei kihátrálását a Pride-ról, a Barbie-evolúciót, a film- és játékipar vagy az FMCG szektor átalakulását. A hasonló aktusoknak szimbolikus erejük van, párbeszédet indítanak el, és persze ne legyünk naivak, üzleti érdekek is fűződnek hozzájuk. A nyitottság és a sokszínűség hatalmas biznisz.
De hiába kötelező például a multiknál a látványos DEI stratégia (diverzitás-, egyenlőség- és befogadás-megvalósítás), még sincsenek kialakult paradigmák. Útkeresés látható, a profitalapú gondolkodás keveredik benne a márkaérték és a társadalmi üzenetek narratívájával. Miközben nemhogy globális, de össztársadalmi vagy országon belüli konszenzus sincs, annyira befolyásolja az adott társadalmi klíma vagy egy aktuális vezető a gondolkodást. Ugyanakkor a globális cégeknek hatalmas szerepük van abban, ahogyan ezek az értékek megjelennek a legkülönbözőbb nemzeti kultúrákban.
Személyes és üzleti megélésem, hogy a nyitottság nagyon fontos és előremutató érték, akármilyen perspektívából is tekintünk rá. Mindenki döntse el, hogy a személyes észlelése alapján hol helyezkedünk el a világban ebben a témában.
A szerző a Publicis Groupe Hungary vezérigazgatója, a Publicis Le Pont társvezetője, valamint a Nyitottak Vagyunk nevű civil szervezet igazgatótanácsának elnöke.
A Forgó eddigi tagjai: Nemes Dániel, Litkai Gergely, Sásdi Helga.
Nemcsak az egészségeshez kapcsolódnak, de szépek is. Összeszedtünk néhány tárgyat, amiket magyar cégek terveztek a legkisebbeknek, hogy így vagy úgy fejlesszék az idegrendszerüket.
Matheidesz Réka uniós karriert hagyott hátra, hogy felépítse a művészekből üzleti szereplőket faragó Wamp művészeti piacot. Most a Mome vezérigazgatói posztján ugyanezt kell megtennie egy egész egyetemmel, miközben a modellváltó egyetemek legkisebb hibáját is árgus szemekkel figyeli a nyilvánosság.
A hererák a fiatal férfiak leggyakoribb daganatos megbetegedése, mégis viszonylag ritkán hallani róla. Én tudtam, hogy létezik ez a betegség, mégis lesokkolt, hogy kialakult nálam. Kétszer.
A turistáktól túlcsorduló Kréta és Rodosz között félúton járunk. A két szigetet, Kárpatoszt és Kászoszt pár kilométer választja el egymástól, de két külön világba csöppenünk. Az egyiken csodálatos táj, bájos kis falvak és fantasztikus strandok várnak, a másikon a madár se jár, elbújhatunk a világ elől.
