Hitelesség, humor, tapasztalat. Ez a három kellett ahhoz, hogy Gyetván Csabáé lehessen a Discovery Channel egyetlen magyar gyártású műsora. Tegyük hozzá, némi önbizalom is.
Ritkán fordul elő, hogy valaki ennyit gondolkodjon, ha interjúra kérik fel. Gyetván Csaba azt mondja, gondosan ügyel rá, hogy ne jelenjen meg túl sok helyen az arca. Hogy ne aprózódjon el. Végül igent mond. „Nagy a celebmassza, egyik nap műsort vezetnek, másnap túlélőshow-ban szerepelnek. Nagyobb érték, ha valaki nincs ott mindenütt, de közben köthető hozzá egy téma egyértelmű, jó tartalmakkal.”
Gyerekkori álma valósult meg azzal, hogy 2019 óta saját produkcióban készített tévéműsora lehet a Discovery Channelen. A Made in Gyetván Csabával a 170 országban futó csatorna egyetlen magyar gyártású sorozata, a több mint húsz éve elinduló Hogyan készült? „csabásított” változata. A legsikeresebb sorozatok egyike a csatornán, az epizódok átlag nézettsége ötven százalékkal haladja meg a főműsoridő átlagát.
Csaba szerint videómegosztós jelenléte bőven elég a sikerességéhez, a tévés szereplés csak plusz súlyt ad munkájának. 2012-ben indított Youtube-csatornája, ahol részben szponzorált tartalmakat közvetít, több mint 18,5 millió megtekintést zsebelt már be. A nagyjából húszperces Hogyan készült-epizódok egy-egy mindennapi vagy kevésbé hétköznapi tárgy, termék gyártásának folyamatát veszik végig, közben Csaba pörög, dumál, és kikérdezi a dolgozókat, a gyártót, a cégvezetőket. Legsikeresebb epizódja, a tízezer forintos bankjegy nyomtatásáról szóló, jelenleg 788 ezer megtekintésnél tart. Bemutatta már az ugrálóvár-készítés, az elektromoskábel-gyártás mikéntjét és a budapesti hulladékfeldolgozás kulisszatitkait is. „Mindig elsősorban a nagy kép érdekel, hogy hogyan lehet nem szexi dolgokat szexin bemutatni.”
– Próbálj múlt időben gondolni a betegségedre, már nem vagy rákos!– Hivatalosan még az lehetek. Csak tünetmentes. De persze nem ez határozza meg az életemet, mindenesetre az egészségem nagyon felértékelődött. Smejkál Petivel 2020 novemberében, pár nappal az első hererákműtétje után folyt köztünk ez a párbeszéd egy chatben. Nem sokkal korábban ment el a Forbestól, hogy – az ő szóhasználatával […]
– Próbálj múlt időben gondolni a betegségedre, már nem vagy rákos! – Hivatalosan még az lehetek. Csak tünetmentes. De persze nem ez határozza meg az életemet, mindenesetre az egészségem nagyon felértékelődött.
Smejkál Petivel 2020 novemberében, pár nappal az első hererákműtétje után folyt köztünk ez a párbeszéd egy chatben. Nem sokkal korábban ment el a Forbestól, hogy – az ő szóhasználatával – tudományt kommunikáljon újságírás helyett. Azóta rendszeresen jár kontrollra, összesen hét év utánkövetés vár rá. Augusztus elején úgy vállalta, hogy megírja a betegsége történetét, hogy előbb megvárta az aktuális kontrollt – ami szerencsére negatív lett. Novemberre pedig első kislányukat várják a feleségével, az asszisztált reprodukciós eljárások csodájának hála.
Grecsó Krisztián, Nádasdy Ádám, Einspach Gábor, Szelei Szabolcs (Daisuke kávézók) – a Forbesban megírtuk már néhány sikeres ember történetét, akik leküzdötték a rákot, és évek óta jól vannak. Gazsi Zoltán, az Eisberg vezetője a nyár elején éppen újabb műtéten esett át, és az utóbbi hetekben mindennap kórházkoncerteket szervezett magának és betegtársainak. Nála például egy vastagbélszűrésen szúrták ki az első rákos sejteket – időben.
Mert hála a tudósoknak, a rák sem feltétlenül számít ma már gyógyíthatatlan betegségnek: ha rendszeresen jár az ember szűrésekre, jó eséllyel észreveszik, mielőtt túlságosan átvenné a hatalmat a szervezetben. Sőt, magunk is elvégezhetjük az alapvető önvizsgálatokat, ahogy az Vaszkó Iván cikkéből kiderül a következő oldalon. Hazai és nemzetközi ajánlások alapján összeszedte azt is, hogy milyen életkorban melyik szűrésre célszerű bejelentkezni.
Peti azt írja, hogy bár az egészséges életmód önmagában nem tud a rák elébe menni, számtalan betegséget megelőzhetünk vele. És abban is segít, hogy a szervezet jobban viselje a szükséges kezeléseket. Vannak, akik betegségük után speciális diétára, például gluténmentesre, netán vegánra váltanak – nekik hasznos lehet Herczeg Andrea vállalkozása, a Csak a Mentes. Andrea olyan gyártókat és kereskedőket szervezett egy közösségbe, akik mentes élelmiszereket kínálnak. Amikor a lányomról kétéves korában kiderült, hogy tejfehérje-allergiás, nehéz volt olyan helyet találni, ahol kedvére valót ehetett. Sokat változott azóta a világ, ma már megkérdezik a kávézóban, hogy szója-, zab- vagy gesztenyetejet kérsz a kávédba – jegyzi meg e havi kommentelőnk, Iglódi Csaba is.
Egészségesen táplálkozni bizonyos szempontból egyre könnyebb. Például érdemes kijárni egy bő kínálatú piacra – mi a Fény utcaira mentünk ki Szabó Adrienn dietetikussal, hogy bevásároljunk idénygyümölcsökből és -zöldségekből. Az ebből a mellékletből is kiderül, mennyire mást gondol egy táplálkozástudományi szakember, amikor a mesterséges étrend-kiegészítők szedéséről van szó, mint a gyártók. Klassz, hogy ma már elárasztják a piacot jobbnál jobb készítményekkel, például a címlapsztorinkban megírt Gal, de azért a dietetikus arra biztat, hogy inkább természetes forrásból pótoljuk a vitaminokat, és kúraként együnk étrend-kiegészítőket.
Legalábbis ha teljesen egészségesek vagyunk, az egyéni tanácsadásain ő is állapottól függően kezeli a kérdést.
Miután olvastam Adrienn írását, megfogadtam, hogy én is kötelezővé teszem otthon a napi egymaréknyi olajos magvat. Mindenesetre emellett azért szedem az omega-3-at – bár őszintén, szívesebben ennék hetente kétszer pisztrángot –, a szelént a pajzsmirigyemre, meg azért egy kis szépségvitamint is. Ha már Pataki Ági, az ország első számú topmodellje is azt mondja: nem elég, ha az ember kívülről professzionálisan ápolja magát, belülről is tegyen így.
Ha változatosan táplálkozunk, nagy valószínűséggel nem alakulnak ki olyan hiányok a szervezetünkben, amiket mesterséges készítmények állandó szedésével kellene pótolnunk. Hacsak nem indokolt valamilyen betegség miatt, inkább kúraszerűen fogyasszuk az étrend-kiegészítőket, és a zöldségek, gyümölcsök mellett együnk rendszeresen olajos magvakat, hüvelyeseket és halat!
Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben ismernek néhányat az igazán nagy óragyártók közül – Rolex, Breitling, Omega, Hublot és társai –, azonban nem csak az óriásvállalatokból áll az órásvilág. Rengeteg kisebb, de annál érdekesebb, sokszínűbb óramanufaktúra létezik. Az egyik ilyen apró vállalat – amelyik néhány év alatt az egyik legnagyobb online értékesített márka lett – az angol eredetű Christopher Ward.
Hiába a rengeteg szakirodalom és tanulmány, ha bizonyos dolgokat nem tudunk nem a saját megélésünk alapján látni. Például, hogy mit jelent a mai világban a nyitottság és az elfogadás. Ezen gondolkodtam, amikor beléptem a patinás Rockefeller Center 65. emeletén a Rainbow Room termébe. Díjazottként vettem részt az Ad Age Leading Women gáláján, előttem hevert egész New York, és próbáltam megérteni, miért […]
Az információk sokasága azoknak a gyerekeknek a figyelmét is próbára teszi, akik diagnosztikai értelemben nem figyelemzavarosak. Ráadásul a digitális technológia is csak növeli az ingerrengeteget. Hogyan segíthet a szülő és a pedagógus a figyelem és az idegrendszer fejlesztésében?
