A kockázati tőkés nem a számokba és még csak nem is az ötletbe, hanem a csapatba fektet be. Legalábbis mindegyikük ezt mantrázza, a startupok meg sokszor pont arra panaszkodnak, hogy valójában semmi más nem érdekli a befektetőt, csak az, hogy mi történik majd a negyedik év nyolcadik hónapjában, és mi van az Excel-tábla 287. sorában. Neked mik a tapasztalataid?
Nagyon röviden: ugyanez. Hosszabban: huszonkét kockázatitőke-alap gyakorlatát mértük fel, és rögtön azzal az ellentmondással szembesültünk, hogy azokban, akik átvilágítják a csapatokat, majd később menedzselik a portfóliót, általában nincs meg az a tudás, amit ők maguk keresnek egy startupban.

Bevallásuk szerint náluk is leginkább a valós vállalkozói tapasztalat és a szenioritás hiányzik, hiszen a legtöbb hazai tőkealap viszonylag fiatal. De még fontosabb, hogy amit hetven százalékban ők maguk az első helyre tesznek mint befektetési szempont, hogy megfelelő vezetői és menedzsment készségekkel rendelkezzen egy startup alapítója, azt szaktudás és eszköz hiányában nem képesek felmérni.

A legtöbb kockázatibefektető döntéshozó pénzügyi vagy jogi területről jön, és nyolcvanhat százalékuk semmilyen eszközt, szakértőt, módszert nem vet be a humán tőke felméréséhez. Hogy a helyükön vannak-e a keresett vezetői skillek. Miközben oda akarnak befektetni, ahol elhiszik, hogy a vezető nemcsak üzletileg tudja összefogni a csapatát, de le tudja követni a növekedést is, az irányváltásokat, pivotálást (amikor gyökeresen új pályára kell vinni a projektet), minden váratlan fordulatot, amivel szembesülni fognak.