Startupok és kockázati tőkések viszonya mindig kényes, a sok konfliktusgóc mélyén lehet egy rosszul összerakott csapat vagy a vezetői készségek hiánya. Erre jutott Tarczali Patrícia és cége,
a Future Proof Consulting friss kutatása.
A kockázati tőkés nem a számokba és még csak nem is az ötletbe, hanem a csapatba fektet be. Legalábbis mindegyikük ezt mantrázza, a startupok meg sokszor pont arra panaszkodnak, hogy valójában semmi más nem érdekli a befektetőt, csak az, hogy mi történik majd a negyedik év nyolcadik hónapjában, és mi van az Excel-tábla 287. sorában. Neked mik a tapasztalataid? Nagyon röviden: ugyanez. Hosszabban: huszonkét kockázatitőke-alap gyakorlatát mértük fel, és rögtön azzal az ellentmondással szembesültünk, hogy azokban, akik átvilágítják a csapatokat, majd később menedzselik a portfóliót, általában nincs meg az a tudás, amit ők maguk keresnek egy startupban.
Bevallásuk szerint náluk is leginkább a valós vállalkozói tapasztalat és a szenioritás hiányzik, hiszen a legtöbb hazai tőkealap viszonylag fiatal. De még fontosabb, hogy amit hetven százalékban ők maguk az első helyre tesznek mint befektetési szempont, hogy megfelelő vezetői és menedzsment készségekkel rendelkezzen egy startup alapítója, azt szaktudás és eszköz hiányában nem képesek felmérni.
A legtöbb kockázatibefektető döntéshozó pénzügyi vagy jogi területről jön, és nyolcvanhat százalékuk semmilyen eszközt, szakértőt, módszert nem vet be a humán tőke felméréséhez. Hogy a helyükön vannak-e a keresett vezetői skillek. Miközben oda akarnak befektetni, ahol elhiszik, hogy a vezető nemcsak üzletileg tudja összefogni a csapatát, de le tudja követni a növekedést is, az irányváltásokat, pivotálást (amikor gyökeresen új pályára kell vinni a projektet), minden váratlan fordulatot, amivel szembesülni fognak.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara innovatív vállalkozásfejlesztési mentorprogramjában a környezetileg és társadalmilag felelős működésről tanulhatnak vezető nagyvállalatoktól, civil szervezetektől a kicsik. A jelentkezőket az egész országból várják, ősszel roadshow-ra is indulnak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) több területen is támogatja a felelős vállalkozásokat és szervezeteket, és ösztönzi a két szféra együttműködését a közép-európai országokban. […]
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara innovatív vállalkozásfejlesztési mentorprogramjában a környezetileg és társadalmilag felelős működésről tanulhatnak vezető nagyvállalatoktól, civil szervezetektől a kicsik. A jelentkezőket az egész országból várják, ősszel roadshow-ra is indulnak.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) több területen is támogatja a felelős vállalkozásokat és szervezeteket, és ösztönzi a két szféra együttműködését a közép-európai országokban. „2020 őszén az egyik nemzetközi projektünk hazai pilot programja keretében születetett meg az a kezdeményezés, hogy a magyar kisvállalkozásokat is bevonjuk a korábban csak a nagyvállalati szférában működő vállalati felelősségvállalás témakörébe, ezzel erősítve a non- és forprofit együttműködéseket. A programunk elsődleges célja a szemléletformálás a környezeti és társadalmilag is hasznos üzleti működés kialakítása érdekében” – mondja Harsányi Mónika, a program, egyben a BKIK Nemzetközi Projektirodájának vezetője a Bridge to Benefits indulásáról.
A három éve futó programot a BKIK a nagyvállalatokat és civil szervezeteket évek óta összekötő Civil Impact szakmai közreműködésével szervezi. A hat tematikus modulból álló, személyesen megtartott mesterkurzusra minden kisvállalkozás jelentkezhet az ország bármelyik településéről egy fenntarthatósági projekt- ötlettel. A modulokon szó esik minden olyan témakörről, amelyek megismerése fontos a ,,jövőálló” vállalkozássá alakuláshoz, ezzel párhuzamosan a kkv-k minden modul után és között egyéni, illetve csoportos mentoring támogatással fejlesztik a projektjeiket. Idén 22 mentorszervezet, köztük vezető hazai nagyvállalatok, civil szervezetek, önkormányzati, felsőoktatási partnerek együttműködésével valósult meg az esemény. A széleskörű együttműködéssel a program közvetett célja, hogy egy olyan vállalkozói közösséget építsen, amely az értékalapú, pozitív társadalmi és környezeti hatással járó együttműködések kialakítását, valamint az erre épülő hosszútávú tudáscserét segíti.
A mesterkurzus képzési része pitch eseménnyel zárul, ahol a mentorszervezetekből álló zsűri előtt a cégek bemutatják a modulokon keresztül fejlesztett projektjeiket. Az első három legjobbnak ítélt projekt féléves inkubációs lehetőséget, valamint az első helyezett 1000 euró értékben kampánytámogatást kap a BKIK-tól.
A program korábbi évadaiból kikerülő jövőálló vállalkozások olyan innovatív termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, mint például az 50 év feletti korosztály munkaerőpiaci támogatására kidolgozott CedrusNet program; a szennyezőanyag-mentes innovatív tisztítószer termékcsalád, a Cleanspire; az ápolókat támogató Healers, vagy a nők karrierút-támogatását segítő Női Váltó. A 2023-as program nyertes kkv-ja pedig a MEROVA Diabetic Health – Végtagmentő Applikáció, amelynek célja a diabéteszes betegek preventív szemléletének kialakítása és a cukorbetegség szövődményének megelőzését szolgáló ellátás biztosítása.
A program folytatódik, a Bridge to Benefits 2024-es évadjára januártól nyílt felhívás keretében várják a jelentkezéseket. A kritérium annyi, hogy a vállalkozás valamilyen, tágan értelmezett fenntarthatósághoz kapcsolódó területtel foglalkozzon vagy kész legyen arra, hogy üzleti modelljét ez irányba fejlessze. A Bridge to Benefits addig a területi kereskedelmi és iparkamarák aktív közreműködésével országos roadshowra indul mentorokkal és az eddig mentorált cégekkel, folytatva a szemléletformálást az érdeklődők körében.
A program, működése elismeréseként, idén júliusban elnyerte az Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat a vállalkozások a társadalmi esélyegyenlőségért kategóriában.
A folyamatos, holisztikus szemléletű befektetéseknek hála a Budapest Airport cargo szolgáltatása már München és Bécs riválisává tette a nemzetgazdasági szempontból is megkerülhetetlen budapesti légi áruszállítási központot. A cég két vezetőjével, René Droese fejlesztési vezérigazgató-helyettessel, illetve Kossuth József cargo igazgatóval beszélgettünk múltról, jelenről és jövőről. Milyen eredményeket ért el az elmúlt években a Budapest Airport cargo […]
A hererák a fiatal férfiak leggyakoribb daganatos megbetegedése, mégis viszonylag ritkán hallani róla. Én tudtam, hogy létezik ez a betegség, mégis lesokkolt, hogy kialakult nálam. Kétszer.
Matheidesz Réka uniós karriert hagyott hátra, hogy felépítse a művészekből üzleti szereplőket faragó Wamp művészeti piacot. Most a Mome vezérigazgatói posztján ugyanezt kell megtennie egy egész egyetemmel, miközben a modellváltó egyetemek legkisebb hibáját is árgus szemekkel figyeli a nyilvánosság.
