A folyamatos, holisztikus szemléletű befektetéseknek hála a Budapest Airport cargo szolgáltatása már München és Bécs riválisává tette a nemzetgazdasági szempontból is megkerülhetetlen budapesti légi áruszállítási központot. A cég két vezetőjével, René Droese fejlesztési vezérigazgató-helyettessel, illetve Kossuth József cargo igazgatóval beszélgettünk múltról, jelenről és jövőről.

Milyen eredményeket ért el az elmúlt években a Budapest Airport cargo szolgáltatása, melyek a Cargo City fő előnyei és hova helyezik ezek a repülőteret régiós és globális viszonylatban?

Kossuth József: Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a régió vezető cargo elosztóközpontját építjük Budapesten. Ez a munka tudatosan kezdődött 7-8 évvel ezelőtt, amikor azt a döntést hoztuk, hogy az utasforgalmi tevékenységünk mellett a komoly potenciállal rendelkező cargo üzletágat is stratégiai szemlélettel fejlesztjük tovább. Három fő pillér mentén jelöltük ki az akkor még előttünk álló utat: világszínvonalú infrastruktúrát, kiváló konnektivitást és hatékony, összetartó cargo közösséget akartunk építeni. A mai napig úgy véljük, hogy ez a hosszú távú siker záloga, az elmúlt évek üzleti eredményei pedig vissza is igazolták, hogy az irány kijelölése helyes volt.

A repülőtéren tíz év alatt megduplázódott a légiáru mennyisége, míg 2012-ben 93 ezer tonnát, 2022-ben már rekordmennyiséget, 194 ezer tonnát kezeltünk. Az elmúlt négy évben különösen nagy lendületet vett a növekedés. Meglepő lehet, de a cargo járatok száma mindeközben csökkent, erre külön figyelünk: 2012-ben 5970 járatot kezeltünk, 2022-ben pedig 5626-ot. Nagyobb kapacitású gépek jobb kihasználtsággal üzemelnek, nőtt az utasszállító járatok alsó fedélzetén és a közúton szállított légi cargo mennyisége is. A cargo járathálózat folyamatosan bővül.

A hazai logisztikai szolgáltatások egyfajta nagyköveteként aktívan járjuk a világot Észak-Amerikától Ázsiáig, annak érdekében, hogy új lehetőségeket teremtsünk. Kinyitottuk Budapestet kelet felé, a további, transzatlanti építkezéssel pedig újabb távlatok nyílhatnak meg a jövőben. A bővülésre aktívan készülünk, logisztikai központunk, a BUD Cargo City fejlesztésének köszönhetően kapacitásunk évi 300 ezer tonnára nő.

René Droese: Már jelenlegi, kb. 200 ezer tonnás éves volumenünkkel egy következő, regionális cargo hub ligába kerültünk, egy szintre olyan repülőterekkel, mint Bécs vagy München. Hét éve Bécs még közel háromszor annyi árut kezelt, mint mi, tavaly a különbség már csak 20 százalék volt. A két további nagyobb cargo forgalmat kezelő régiós repülőtér, Prága és Varsó csak együttesen éri el a BUD áruforgalmát. A fejlődés tempóját és a minőséget tekintve is nemzetközi élvonalban vagyunk. 2022-ben a Budapest Airport lett az év cargo repülőtere, olyan fontos csomópontokat győztünk le a döntőben, mint Liége, Brüsszel vagy Szingapúr. A díjért idén is versenyben vagyunk.

Mi adja a budapesti repülőtér különlegességét?

RD: Elosztóközpont szeretnénk lenni, ezért ekként is működünk, különösen, ami a minőséget illeti. Egyszerre fejlesztjük az infrastruktúrát, a konnektivitást és a cargo közösséget, ez a holisztikus szemlélet teszi különlegessé a BUD-ot. Kiemelkedő hátteret biztosít a repülőtér magas színvonalú alapinfrastruktúrája, valamint az óriási, mintegy 1600 hektáros fejlesztési terület is. A közvetlen autópálya-kapcsolat különösen előnyös, hiszen az áruszállításban egy repülőtér vonzáskörzete nagyobb, mint utasforgalomban; nyolc óra közúti áruszállítás még hatékonynak tekinthető. A BUD tehát kiváló opció az összes magyarországi üzem és logisztikai központ ellátására és a közép-kelet-európai régió számára is.

Milyen jelentősége van a magyar gazdaság szempontjából a légiáruszállításnak?

KJ: A légiáru-szállítás a leggyorsabb, legbiztonságosabb és leghatékonyabb eszköze az áruk mozgatásának. Fontosságát jól mutatja, hogy míg a covid alatt a szállítás számos módja ellehetetlenült, légi úton továbbra is célba értek a sokszor kulcsfontosságú termékek. A Magyarországra közvetlenül repülővel érkező áruknak a BUD az ideális légikikötő, így csaknem a teljes volumen hozzánk érkezik. A BUD Cargo sikere az egész magyar gazdaság és logisztika sikere, hozzájárul az ország versenyképességének növeléséhez.

Független számítások szerint a BUD Cargo City és beszállítói lánca már most is közel 6 milliárd forint közvetett hozzáadott értéket teremt a magyar gazdaságban. Ha a tervezett fejlesztéseink megvalósulnak, 2040-re a hozzájárulás 14,5 milliárd forintra nőhet. Olyan iparágakban vonzunk új beruházásokat, mint az autóipar és az elektromos autóipar, az elektronika, a gépgyártás, a számítástechnika, a távközlés, a gyógyszeripar és az e-kereskedelem. A cargo mintegy 2400 közvetlen és további 15 ezer közvetett munkahelyet teremt Magyarországon.

Milyen fejlesztéseket terveznek a közeli és a távolabbi jövőben, milyen tér van még fejleszteni a repülőtér áruszállítási kapacitásait?

RD: Ahogy az utasforgalmi, úgy a cargo fejlesztések során is a minőségre fókuszálunk. A BUD az elmúlt négy évben nemzetközi szinten is látványos összeget, 80 millió eurót fektetett be cargo fejlesztésekbe. Mintegy 40 ezer négyzetméter árukezelő épületet, a legnagyobb cargo repülőgépek kiszolgálására alkalmas forgalmi előteret és egyéb kiszolgáló infrastruktúrát hoztunk létre. Az építkezések és fejlesztések során kiemelt szempontként kezeltük az épületek energiafelhasználásának optimalizálását, a megújuló energiaforrások használatát és az építkezés során keletkező hulladék újrahasznosítását. A létrejött létesítmény szakmai visszajelzések alapján a legjobb a közép-kelet-európai régióban. Már tervben van a második fejlesztési fázis, ami a mostani területen valósulna meg a következő két-három évben, 100 millió euró nagyságrendben.

KJ: Míg világszinten látványos lassulás van a légi cargo piacon, ránk ellentétes trendek jellemzőek, az idei év eleji néhány hónapos minimális visszaesést leszámítva újra növekvő pályán vagyunk. Látjuk a piaci igényt, folyamatosan keresnek minket bérlési szándékkal, hazai és külföldi szereplők is. Reális cél lehet, hogy az elmúlt tíz évhez hasonlóan a következő évtizedben is megduplázzuk a tonnában mért árumennyiségünket.

Miért van szükség nemzetközi logisztikai konferenciákra, milyen lehetőségeket nyit meg ez a budapesti repülőtér, illetve más cégek számára? KJ: Hiszünk abban, hogy a jövőről közösen és rendszerszinten, nemzetközi, intermodális szemlélettel érdemes gondolkodni; ez visz minket és a logisztikai iparág szereplőit is előre. Ennek érdekében idén az évente visszatérő eseményünket, a BUD Air Cargo Day-t a WOF (World of Freight) szakmai szervezettel társulva, kibővített formában hívjuk életre. A WOF&BUD Cargo Forum 2023. szeptember 27-28-án Magyarországra hozza a logisztikai iparág vezető szaktekintélyeit a szállítmányozás csaknem minden területéről és a megbízói oldalról is. Velük együtt fogunk eszmét cserélni a logisztika időszerű kihívásairól, a szükséges fejlesztésekről, együttműködési lehetőségekről, külön hangsúlyt fektetve az innovációra, automatizációra, digitalizációra, intermodalitásra és a fenntarthatóságra. Kiváló, regionális szintű kapcsolatépítési lehetőség lesz ez, amire szeretettel várjuk meglévő és leendő cargo partnereinket is.