Álmodsz, lépsz, kockáztatsz, és még be is jön. Egyszóval selfmade vagy. 33 példamutató nő, akik nem egyszer egy kis faluból indulva meghódítottak egy világot.
Módszertan Hogyan készült? Sokszínűen, vállaltan szubjektíven, úgy, hogy tudjuk: sokan mások is felfértek volna erre a listára. Csak olyanokat választottunk ki, akikről 2013 novemberi indulásunk óta írtunk már valamelyik Forbes magazinban, különszámban vagy a Forbes.hu-n, megismertük a sztorijukat, felfedeztük és azóta is követjük őket.
Ki selfmade? Definíciónk szerint selfmade az, aki önerőből jutott nulláról az egyre, teljesítményének alapja az erőfeszítés. Volt egy jó ötlete, egyedi üzleti terve, átlagon felüli elszántsága, kitartása, karizmája, és végigvitte, amit elképzelt, sokszor a fősodorral szemben. A maga területén műfajt teremtett, új minőséget hozott létre, és nem politikai kapcsolatokból lett valaki. Életútja tiszta, nincs benne megalkuvás, törés. A maga erejéből teremtett üzletet vagy – ha nem üzleti területen mozog – márkát a nevéből, és vívott ki akár nemzetközi érvényesülést is. Munkájáért jogosan kap pénzt (sok pénzt), népszerűséget vagy a társadalmi hasznosságot elismerő megbecsülést.
Miért pont ők? Ők miért nem? A harminchárom kicsit több, mint harminchárom: ha egy vállalkozás mögött több egyenrangú ötletgazda és alapító áll, őket egynek számítottuk. Multimenedzserek, sportolók, művészek vagy tudósok, akik „szimplán” utánozhatatlanul jók a maguk területén, de tudatosan céget vagy énmárkát nem építenek, nem kerültek most fel erre a listára. Beválogattunk viszont több olyan nőt, aki nem üzleti sztár, nem celebritás, nem húzónév, a nagy nyilvánosság kevéssé ismeri, de „megcsinálta”. Teljesítményüknek pénzben kifejezhető értéke van – büszkék vagyunk rá, hogy sokukról mi írtunk a magyar sajtóban először, mi fedeztük fel és mutathattuk be őket. Mind mögött ott van a wow! faktor.
Ahol tudott, hibázott, és aztán tanult belőle. Most ott tart, hogy egy milliárdforintos számlázócéget vezet, vasárnap esténként pedig az RTL-en láthatod viszont. Sárospataki Albert, a Billingo alapító-vezérigazgatója, újabban cápa, egykoron DJ.
A friss Cápák között-évad partedlis pitche, a LovEat szépen, tömören összefoglalja az új cápa, Sárospataki Albert – Albi – szerepét, gondolkodását az üzleti show-ban. Az adásban kemény kritikát kapott a beszélgetésindító előkék ötlete (textil- vagy papírpartedlik tízezer forintos csomagokban, rajta számok, leeszed az egyiket, kikeresed a számhoz tartozó kérdést), még a fegyelmezettebb Balogh Petyából is előhozta, hogy üzletileg mekkora „marhaság”.
„Én bele mertem állni, hogy igenis fontos üzenetet hozott ide, és hálás vagyok érte, még ha nincs is piaci relevanciája a vállalkozásnak” – emlékszik vissza a felvételre Albert. Érdemes minél több oldalról megvizsgálni az ötletet, nemcsak megtérülés szempontból, de a motivációt, a képviselt értéket is. A harminchét éves cápa ezt a szemléletet szerette volna behozni félmillió tévénéző elé.
Pár éve még ő is egy volt a félmillióból, és nyilván eljátszott az ártatlan gondolattal, milyen lenne ott ülni az RTL-en főműsoridőben, mi újat tudna mondani a cápák mellett. „Nem félek kimondani a véleményemet, a döntéseim következményeitől sem tartok. Büszkén vállalom, milyen vagyok. Merek máshogy játszani” – mondja. Sosem felejtem, belekezdek a következő kérdésbe, mire oldalra dönti a fejét, és hangosat roppan a nyaka. Egy másodpercre mindketten megállunk, majd folytatom a kérdést, és ő ugyanúgy érdeklődően figyel tovább, mintha mi se történt volna. A második nyakropogtatás már nem zökkent ki.
Családjában a szülei voltak az első generáció, akik varrodájukkal vállalkozásba vágtak, innen vannak az alapok. Nyolcadikban került fel Magyarpolányról Budapestre. Nehezen barátkozott, viszont imádta a bakeliteket. Hát persze, hogy elkezdett a Balaton környékén diszkókat csinálni, volt, hogy két–háromszáz embernek pörgette a lemezt, majd lézershow-kkal házalt nagyobb szórakozóhelyeknél.
A főiskola untatta, vállalkozva akart fejlődni, meg kellett tanulnia büszkének lenni rá, hogy nincs papírja. „Mindig támogatom, hogy legyen, de nem ezen múlik.” Ugyanígy nem szégyelli karrierje első tíz évéből a kapufákat sem, mindig ezek mutatták meg, merre az arra. Amikor Ajkán reklámirodát nyitott, elhitte, hogy az egész országból tőle rendelik majd a reklámokkal megszórt pizzás dobozokat, hiszen az Excelben kijött a matek. Csak az életre nincs tuti függvény a táblázatokban, nem tudta eladni az ötletet. „Általában itt akadunk el: van egy ötlet, de nem kérdezzük meg róla a célközönséget.” Ötletből rengeteg van, Albert szerint célpiacba kell fektetni. Meg olyan emberekbe, akiknek nem kell a kezüket fogni, hanem akikkel tovább lehet gondolkodni, skálázódni, ő ebben tud segíteni a műsorban és azon túl is.
Utaztatós cége a 2000-es években két év alatt nőtt másfélmilliárdos biznisszé. Ugyanilyen gyorsan vett el mindent a 2008–2009-es válság. De tényleg mindent, négy hónap alatt tönkre is mentek, Albert pedig magántartozásokba csúszott. „Otthon az áramot is kikapcsolták, gyertyával kellett világítanunk.” Mi volt a kiút? „Ne a világot hibáztasd, és ne is süllyedj önsajnálatba. Legyen annyi önfegyelmed, hogy ezt bármi áron meg akard oldani.”
A Billingo számlázóplatform már ennek szellemében épült fel: ha stabil lábakon az értékrended, ha magabiztosan reagálsz krízishelyzetben, és ha rájössz, hogy a buktató legfeljebb te magad lehetsz, semmi se állhat a növekedés útjába. Persze, idő kellett ehhez is, a Billingo nyolc évig veszteségesen futott, de a kataügy alatt gyorsakat, okosakat tudtak lépni, 2022-re egy év alatt 376 millióról 712 millió forintra ugrott az árbevételük, és nyereségbe fordult a cég. 2023-ban újabb ötven százalékot nőttek. Többet terveztek, csak a gazdasági visszalassulás az ügyfelek forgalmán is meglátszott, de így is milliárdos üzletté nőtt a platform. Három éve a születésnapján rögtönzött diszkóval lepték meg Albertet a kollégái, még lemezpultot is intéztek neki.
Üzleti ebéd alatt sose veszi fel a telefont, pár hónapja mégis kivételt tett, amikor a Cápák között producere, Máté Kriszta hívta (Címlapsztorink: Forbes, 2023/03). Jól tette, néhány találkozás és próbafelvétel után már a hét főre bővült cápakörben találta magát. „Kriszta kérdezte, mi nekem a fontos. Azt közvetíteni a vállalkozók felé, hogy nemcsak a számok döntenek, hanem lehet máshogyan, értékalapon is gondolkodni. Nem kell feltétlenül falhoz szorítani a másikat, én inkább a jót látom meg benne, a szándékot, amiért a vállalkozást létre akarta hozni.” Mindenre hosszan válaszol, látszik, nagyon élvezi a cápásdit. De annyira, hogy háromnegyed órát terveztünk beszélni, egy órát mégis rátettünk, egyszerre kapunk az óránkhoz, hogy már rég indulnunk kéne.
Végigturnézzák az évet itthon és külföldön, rangos nemzetközi fesztiválokról hoznak el díjakat, és sokan nem is tudják róluk, hogy magyarok. Vági Bence és társulata, a Recirquel egyedi stílust alkotott: a cirque danse kicsit újcirkusz, kicsit balett, kortárs tánc és színház. Az artista pliézik, a táncos nyolc méter magasban pörög, a mester pedig öt év hajhullatás és gyomorfekély után már megtanulta, hogy elengedje a szorongást.
„Szóval valaki mindig felhívott?” – szögezem a kérdést az interjú egy pontján Gáspár Máténak. Merthogy újításokat hozó csendes háttérmunkájára sokan felfigyeltek az elmúlt három évtizedben, és előbb-utóbb valaki újból és újból felkérte a kultúra különböző területein vezetőnek. Például Schilling Árpád a Krétakörhöz, Fischer Iván a Fesztiválzenekarhoz, vagy legutóbb Mácsai Pál, hogy legyen az Örkény Színház új igazgatója. Közben dolgozott Soros-intézményben, az SZFE-n, meg a fővárosnak is – amennyire lehet, politikamentesen, menedzserként.
Elneveztek róla egy 85 millió éves darázsfajt, felépítette az ország egyik vezető magzati géndiagnosztikai központját, de csak szakmai körökben ismerik. Igaz, több szakmáéban: Soós Miklós különösen kíváncsi elméje simán összeköti a genetikai vizsgálatok, a dinoszauruszkutatás és a drágakövek világát.
