Az Afrikából Anglián át Budapestre látogató félmagyar Tony Dabbous csak némi angol nyelvű olvasnivalót keresett magának. Az azóta eltelt harminchárom évben megtanult magyarul, és övé a város legnépszerűbb idegennyelvű könyvesboltja, a Bestsellers.
Tony Lánggal találkozni olyan élmény, mint egy romantikus kalandfilm eleje. A nő belép a téli nyirkos utcáról a kivilágított könyvesboltba. Az idős tulajdonos kezet nyújt, hosszan tenyerében tartja a nő jéghideg kezét, és meleg hangon megjegyzi: teljesen átfázott, jöjjön, igyon velem egy teát. A bolt hátsó részében kis lépcső vezet fel az apró galériára, ahol egy íróasztalnak és két széknek jut csak hely a könyvtornyok mellett. Leülnek, a nő az életéről kérdezi az idős férfit, aki félig angolul, félig magyarul mesél. „Az életem nagyon egzotikus, de nem én tehetek róla” – kezdi. A kép elhomályosodik, snitt, és hirtelen Afrikában találjuk magunkat egy országokat és kultúrákat átszelő utazáson.
A főváros híres nemzetközi könyvesboltja, a Bestsellers harminchárom éve nyílt meg az Október 6. utcában. Azóta közkedvelt helyszínné vált nemcsak az itt élő expatok, de a friss idegennyelvű irodalomra vágyó olvasóközönség számára is. Itt mindent kapni, vagy ha épp nem, rövid idő alatt beszerzik bárhonnan. A pultban állók és a vendégeket kiszolgálók közül mára többen résztulajdonosokká váltak, de az alapító Tony csak havonta néhány napra jön be, hogy felelevenítse, milyen a vevők között lenni, személyesen eladni egy-egy kötetet.
A nyelv nem csak szavakból áll Etiópiában született Antoine Dabbous néven, a Lángot (ahogy ő mondja, a művésznevét) magyar édesanyjától kölcsönözte. Szíriai származású kereskedő apja az egyiptomi Alexandriában született, majd Szudánba, onnan Etiópiába költözött. „Itt találkozott az anyámmal, aki eredetileg az előző férjével érkezett oda, a férj azonban meghalt egy balesetben. Néha történnek ilyen találkozások, amikre, ha regényben írnám le, az emberek azt mondanák, ez túl sok, micsoda kitaláció!”
Amikor a 2200-as években történészek az előző előtti évszázad eseményeit kutatják a szerverek mélyén fennmaradt Tiktok-videókban, Insta-posztokban, online cikkekben és videókban (gondolom, a mesterséges intelligencia, vagy ki tudja, milyen emberfeletti segítségével), lesz majd egy kreatív, fiatal kutató, aki véletlenül rábukkan a 2010-es évektől kiadott Forbes magazinokra, és felcsillan a szeme. Új téma! A korszakról kialakult általános képpel szemben egy virágzó, sokszínű […]
Amikor a 2200-as években történészek az előző előtti évszázad eseményeit kutatják a szerverek mélyén fennmaradt Tiktok-videókban, Insta-posztokban, online cikkekben és videókban (gondolom, a mesterséges intelligencia, vagy ki tudja, milyen emberfeletti segítségével), lesz majd egy kreatív, fiatal kutató, aki véletlenül rábukkan a 2010-es évektől kiadott Forbes magazinokra, és felcsillan a szeme. Új téma! A korszakról kialakult általános képpel szemben egy virágzó, sokszínű és kreatív világ tárul a szeme elé. Kiderül, hogy miközben a politikában a jól ismert és minden történelemkönyvben kivesézett folyamatok zajlottak Magyarországon, a mindennapi üzleti, kulturális és tudományos életben sok más is történt. Egy szám különösen hasznosnak bizonyul majd. Ebből tanulmány lesz! Az éledező magyar feminista mozgalmak mellett itt kézzelfogható történeteket olvas nők teljesítményeiről. Látja majd, így hívták akkor: selfmade. Kedves ez a korabeli anglicizmus.
Túlzott főszerkesztői elképzelés? Lehet, de nem hiszem. A Forbesban megjelenő történetek valóban jól kiegészítik majd a mainstream történetírást, hiszen annak az első foka éppen ez itt, az újságírás. Ezért is jó, hogy létrejött a 33 selfmade nő listánk. Meg azért, mert extrán értékesek, példamutatóak és még jó fejek is a címlaposaink (aki figyel, tudja: ilyet ritkán írok). Pataki Ágival mindig élmény találkozni, az intelligencia az első szó, ami eszembe jut róla, aztán rögtön a bátorság. Nem lep meg, hogy kedvenc könyve Tompa Andreától való, és az sem, hogy hetvenévesen indított új vállalkozást. Példakép és a magyar üzleti, filmes és divatvilág hálózatainak mindenkit ismerő pontja.
Pistyur Vera, ha lehet, még nagyobb networkkel bír, és mintha örök tára lenne energiából. Mindenkivel hangot keres és talál, fáradhatatlanul görgeti előre a Forbesszal közös küldetését: a magyar üzleti kultúra fejlesztését. Eddig nem tudtam, hogy reggel van egy fehér órája, ezt megjegyzem, és remélem, egyszer el is lopom.
Rácz Judit, a halk szavú, le sem tagadhatná, hogy programozó volt. Aztán üzletemberré programozta magát, és úgy tűnik, neki a csillagos ég a határ. Szerénysége a siker tükrében szinte már komikus, de bennem inkább szimpátiát kelt, ahogy az is, ahogy nehezére esik a kamerák elé állnia. Hamar kiderül: természetesen fotogén.
Varga Eszter az újonc, már ami a nyilvánosságot illeti. Mert mind közül a legnagyobb üzletet ő csinálta, igazi nagykutya, nehézsúlyú cégvezér, két exiten túl. Hogy ezt széles mosollyal, autentikusan (a szatymazi hanglejtést megtartva), négy gyerekkel is lehet csinálni, úgy hívom: csúcsteljesítmény.
Szabados Ági a networkjét most építi, ismertségét azonban az RTL-ben alapozta meg, aztán elővette, amit talán otthon vasutas apjától vagy a versenytáncbon tanult: kitartás, fegyelem, kemény munka. Facebook-közösségének létrehozása után megnyitotta könyvesboltját, majd boltjait. Áginak szenvedélye, ügye az olvasás, és nem fél üzletet csinálni belőle. Amikor hallgatom, csak azt találgatom, vajon milyen magasságokat ér még el ez a kemény, sikerre éhes és értékeivel nagyon is tisztában lévő üzletember.
Hogyan lesz egy jogászból külpolitikai szakértő?Már a jogon is elhajló voltam, európai politikák, nemzetközi jog, sőt, az első évfolyamdolgozatomat az Echelon amerikai megfigyelőrendszerről írtam. Alighanem ez a misszió ott volt bennem, kis idő kellett, míg utat talált magának. Komoly frusztráció van Ukrajnában a függőben lévő nyugati támogatások miatt. Mennyire maradt egyedül az ország?Kőkemény választási évbe értünk. Ukrajnának ez […]
„Szóval valaki mindig felhívott?” – szögezem a kérdést az interjú egy pontján Gáspár Máténak. Merthogy újításokat hozó csendes háttérmunkájára sokan felfigyeltek az elmúlt három évtizedben, és előbb-utóbb valaki újból és újból felkérte a kultúra különböző területein vezetőnek. Például Schilling Árpád a Krétakörhöz, Fischer Iván a Fesztiválzenekarhoz, vagy legutóbb Mácsai Pál, hogy legyen az Örkény Színház új igazgatója. Közben dolgozott Soros-intézményben, az SZFE-n, meg a fővárosnak is – amennyire lehet, politikamentesen, menedzserként.
Amikor történelmi csúcsra járnak a tőzsdék, és az orrunk előtt mélybe zúgnak kockázatmentesen elérhető kamatok, különösen nehéz jó befektetési döntést hozni.
Kitarthat-e a forint, lehet-e még kakaó a részvényekben, miért népszerű az arany?
Útmutató kisbefektetőknek.
Mint órafanatikus, akinek van Londonban élő barátja, nem hagyhattam ki a 2023-as WatchPro Salon kiállítást a brit fővárosban. A The Londoner Hotelben kisebb-nagyobb gyártók vonultatták fel portékáikat – ezek voltak a legérdekesebbek.
