Különös épületegyüttes áll a Wekerle Sándor utca, a Vigadó utca és az Apáczai Csere János utca által határolt tömbben. Közülük elsőként a neoreneszánsz stílusú Weber-ház épült föl, és eredetileg a Pesti Hazai Első Takarékpénztár központja volt (Weber Antal, 1873).
A második a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnak – a későbbi MAHART-nak – épült (Kármán Aladár és Ullmann Gyula, 1910–1913). A tervezők a szecessziós díszítőmotívumok közé a hajózásra utaló jelképeket szőttek: megjelentek itt polipkarok, horgonymotívumok, delfinek, a lépcsőkorláton hajókötelek tekeregtek, a kupola egy árbócot tartott, az erkélyek hajóorr alakú kiugrásai mellett stilizált hullámok.

Harmadiknak a nem kevésbé érdekes, modernista és art deco jegyeket mutató Futura-ház épült meg (Münnich Aladár, 1937). Utóbbi homlokzata helyi védelem alatt áll, a másik két épület műemléki besorolású.

A nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított építkezést 2019-ben kezdte meg a Tiborcz István neve által fémjelzett BDPST Group. Lényegében ez volt a főváros egyik első olyan nagyobb projektje, ahol több történeti épületet olvasztottak össze bontással egy intézménnyé. A homlokzatokat megőrizték, de a három épület belsejét nagyrészt kibontották, majd egy részüket restaurálták. Ez az úgynevezett faszádizmus műemlékes körökben nem arat osztatlan sikert, aminek az az oka, hogy egy műemléképület sosem csak a homlokzatról szól, hanem a mögötte húzódó történeti terekről, az eredeti anyagokról is.

A vezető dizájner az olasz Piero Lissoni volt, irodája a nemzetközi nagyágyúk szűk élmezőnyéhez tartozik. A Lissoni & Partners tervezőirodát 1986-ban alapították Milánóban, a cég az azóta eltelt majd négy évtized alatt a dizájn világának megkerülhetetlen szereplőjévé vált, olyan világmárkákkal dolgoztak, mint az Alessi, az Illy vagy a B&B Italia. A stúdiónak ma már két, egy milánói és egy New York-i székhelye is van.

„Építészként meg kell vitatnod, hogy milyen a kapcsolatod a körülötted lévő térrel. Emellett azonban az is nagyon fontos kérdés, hogy milyen a kapcsolat közted, a tér, a kultúra, valamint a helyiek között – mondta Piero Lissoni egy korábbi interjúban. – A budapesti Hotel Dorothea esetében igyekeztünk elérni, hogy olyan helyspecifikus »illatot« és bensőséges hangulatot adjunk az enteriőrnek, ami által Budapesten érezhetjük magunkat. Ilyen inspirációs források például a víz jelenléte a városban, a különböző történelmi elemek vagy az az érzés, hogy Európában tartózkodunk, de egy kicsit mégsem. Ugyanakkor én modernista építész vagyok, így modernnek és kortársnak kell lennem. Mindemellett szeretek nemzetközi is lenni, olasz lélekkel.”

A frissen megnyitott hotelben 216 szoba, egy elnöki lakosztály van, és 650 négyzetméteres spa részleg. A 35 ezer négyzetméter kétharmadát a szálloda foglalja el, de a tömbben jutott hely 28 exkluzív lakásnak és a vendéglátásnak is. A belső udvaron találjuk a Pavilon Étterem & Bár nevű egységet, a földszinten, a Dorottya utca és Wekerle utca sarkán az Anton Bar & Deli nevű kávézó-bárt. 2024-ben újabb két étterem nyílik a komplexumban, a háromcsillagos andalúziai séf, Dani García irányításával.

A hotel a Dorottya utcáról, egyúttal József nádor feleségéről kapta nevét. Mária Dor­ottya württembergi főhercegnő az 1800-as évek befolyásos közéleti személyisége volt, férjével jelentős kulturális és gazdasági fejlődést hoztak a fővárosnak. Erre a korszakra utalnak Tombor Zoltán fotográfus nagyméretű, markáns képi világú felvételei a szálloda szobáiban és a közösségi terekben.

Történelmi homlokzatok – új belső
A restaurált homlokzatok a három épületen háromféle magasságba kúsztak fel. Ezt a különbséget és a tömb egységének hangsúlyozását a tervezők egy egységes, antracit árnyalatú ráépítéssel oldották meg. Az itt nyert értékes négyzetméterekben kaptak helyet többek között a lakosztályok, és itt nyílik meg még idén egy nemzetközi csoport által üzemeltetett exklu­zív étterem is.

Tágas belső udvar
A három épület egy egységgé válásával kialakult egy központi tér, egy hatalmas, negyvenszer negyven méteres fedett udvar. Ez az úgynevezett courtyard nagy fesztávolságú üvegfedést kapott: az olasz tervezők nagyon ritka osztású fedést terveztek, így közel tizenöt négyzetméter egyetlen üvegtábla. A tető mérete és mozgása miatt a három épületet vasalatokkal egyetlen szerkezeti egységbe foglalták. Ez a megoldás tartószerkezeti bravúr.

A tervezők elképzelése az volt, hogy a betelepített rengeteg növénytől parkszerű találkozóhely jön létre. Az éttermi pavilonokat is úgy tervezték meg, hogy a futónövények idővel teljesen beborítsák őket.

Festményszerű kortárs portrék
„A tervem az volt, hogy a hotel névadójához, Mária Dorottya württembergi hercegnőhöz is kapcsolódó sorozatot készítsek. A szállodának otthont adó három épület a 19. század végi neoreneszánsz, a múlt század eleji szecessziós, illetve modernista stílusban épült. A Monarchia és a századforduló világát idéző, de mégis kortárs szellemben készült képeket szerettem volna” – mondja Tombor Zoltán. A fotográfus képei korábban olyan magazinokban jelentek meg, mint a Vogue, a Harper’s Bazaar vagy a The New York Times.

„A hotel egyik legfontosabb márkaüzenete az unexpected journey, azaz valami váratlan vagy meglepő tapasztalás kalandos utazásunk során. A falon levő fotók első pillantásra festményszerűek, és közben a századfordulón divatba jött családi portrék világát is idézik, de közben mindig van valami »hibájuk«, valami, ami nem korhű, és nem igazán oda való. És ezek az apró, sokszor humoros részletek és képi kódok teszik maivá, vagy ha úgy tetszik, kortárs szelleművé az első blikkre klasszikusnak tűnő portrékat.”

Kontrasztos szobák

A 216 vendégszoba és lakosztály két különböző dizájn­kategóriába sorolható: a „kortárs” szobákat a lágy bézs és a narancssárga uralja szép kontrasztban a sötét fapadlóval és a pávakék függönyökkel. Az „örökségi” szobák érdekessége, hogy ajtajukat a Magyar Nemzeti Galériából származó, 1800-as évekbeli női portréfestmények részletei díszítik.