Sosem törtek világhírre, és meg sem gazdagodtak a Quimbyből, pedig egyedi, sokszínű zenéjükkel és a villámgyorsan megszerzett színpadi profizmusukkal akár már a 90-es években megtehették volna. Vidéki gimis zenekarnak indultak, aztán hamar pesti underground banda lett a vagány alkotói közösségből, és a frontember, Kiss Tibi két hosszabb kicsekkolása után a mainstreambe is berobbantak. Közben megmaradtak nagyon normális embereknek, akik akár fizikai munkára is átnyergelnek, ha éppen az kell a túléléshez, máskor meg sokezres arénában zenélnek szimfonikusokkal. És jó velük beszélgetni.
„Lementem a Tilos az Á-ba egy Quimby-koncertre, és esküszöm, egyetlen hangra sem emlékszem, de Tibi mályvaszínű, selyemszerű anyagból készült inge beleégett a retinámba” – idézi fel az első quimbys élményét Balanyi Szilárd, a zenekar billentyűse. Aztán a tagok egymás szavába vágva mesélik, hogy Kiss Tibinek akkoriban híresen négy öltözéke volt – ez a bizonyos lila ing is a turkálók egyik gyöngyszeme lehetett. Sokszor a barátai könyörögtek, hogy szabaduljon már meg egy-egy darabtól.
„Volt, hogy lefoszlott róla a pulóver, emlékeztek? Kilógott a könyöke a lyukon, mégis évekig hordta azzal a hawaii csíkos zakójával”– száll be a cukkolásba Varga Livius (ütőhangszerek). Majd sajátos bölcsességgel hozzáteszi: „Ahogy Márai mondta, öltözködni úgy kell, hogy ne fázz!” Tibi meg a maga fegyelmezett módján, komolyan elgondolkodva bevallja, hogy máig oda kell figyelnie, mert ha valamilyen ruhadarabot nagyon szeret, képes unásig hordani. „Egyszer vettem például egy világháborús pilótadzsekit, már akkor elég avíttos volt, de gyönyörű, aztán évek múltán is darabokban lógott rajtam.”
Nevetgélnek, békésen elviccelődnek, tisztelettudóan hallgatják egymást, teáznak, és megkóstolják Fefe (Mikuli Ferenc, a basszusgitáros) otthonról hozott gombás rántottás szendvicsét. Ő most is Dunaújvárosban él, ahol a zenekar gyökeredzik, és a covid alatt rászokott a gombászásra. „Az erdőben nem találkozott senkivel, legfeljebb vaddisznóval, és csak ő tudja megtalálni a legjobb gombákat” – mondja Faszi (Gerdesits Feri, a dobos), aztán el is pusztít egy szendvicset.
Mennyire NER-es a lista? Egy egyszerű szempontot állítottunk fel Zsiborás Gergő kollégámmal: ki szerezte egyértelmű politika hátszéllel a vagyonát? Ők NER-esek. Velük szemben állnak, akik a politikától függetlenül, piaci alapon építkeztek, és létezik egy köztes zóna is: saját jogon, vállalkozóként indultak, de már jelentős együttműködésük van a politikával. Ezek alapján a szempontok alapján tizenhat NER-est, […]
Mennyire NER-es a lista? Egy egyszerű szempontot állítottunk fel Zsiborás Gergő kollégámmal: ki szerezte egyértelmű politika hátszéllel a vagyonát? Ők NER-esek. Velük szemben állnak, akik a politikától függetlenül, piaci alapon építkeztek, és létezik egy köztes zóna is: saját jogon, vállalkozóként indultak, de már jelentős együttműködésük van a politikával. Ezek alapján a szempontok alapján tizenhat NER-est, kilenc együttműködőt és huszonöt vállalkozó üzletembert határoztunk meg a listán.
Ez most jó vagy rossz eredmény? Rossz, hiszen a kontroll nélküli, teljesen politikai hatalmon kívül egyre nagyobb gazdasági hatalom összpontosul egy szűk elit és annak vezetője kezében. Jó hír annak lehet, aki a napi hírek sodrásában úgy gondolja, hogy a gazdasági elit már teljesen NER-es. Ez a lista is mutatja, hogy erről nincs szó.
A Forbes amerikai központjában – ahol a márka már több mint százéves! – jól értik, hogy a média lokális műfaj. Időnkénti ellenőrzések mellett hagynak minket dolgozni. Egy terület van, ahol minden szám és mondat mögé aprólékosan benéznek: a dollármilliárdosok ügyében. Ha egy ország listacsapatának vezetője jelzi, hogy új dollármilliárdost talált az országában, hosszas elemzés és levelezés veszi kezdetét. Magyarországról ilyenkor Bánáti Annának kell mindenre kiterjedően elmagyaráznia egy amerikai újságírónak például Mészáros Lőrinc üzleti tevékenységének részleteit. Nem könnyű feladat. Ha sikerül, a milliárdos felkerül az amerikai Forbes nemzetközi listájára is, mint „billionaire”, azaz dollármilliárdos. Szép teljesítmény egy tízmilliós piacról, ezúttal várhatón a magyar lista tíz százalékának, az első öt helyezettnek sikerül a bravúr (hacsak nem gyengül jelentőset a forint az amerikai lista tavaszi megjelenéséig). Egy kis kontextus azért nem árt: a 2023-as lista szerint Csehországban tizenegy ilyen üzletember volt.
Az idei rangsor másban is hozott újat. Először került fel a listára Tiborcz István, a miniszterelnök veje és Száraz István, a Matolcsy-kör tagja is. A közeli barát Mészáros Lőrinc után már egy miniszterelnöki családtag is kimutathatóan a leggazdagabbak közé került.
A jó üzleti sztorikról eközben kompakt összefoglalót adnak a szócikkek. A Bárány család például megcélozta, hogy úgy lesz a régió egyik kiemelkedő csirkegyára (óránként tizenhatezer csirkét vágnak le), hogy közben megcélozza a karbonsemlegességet, és a mesterséges intelligencia segítségével optimalizálja a termelését.
A 31. Varga Zoltán pedig tovább menetel a lengyel piacon, és jelentős tulajdonrészt vásárolt a második legnagyobb lengyel napilapban. Ennek az üzletnek a hátteréről és tartalmáról is szól Ács Gábor címlapsztorija.
Egyértelműen „felnőtt” az új rendszer első milliárdosgenerációja, NER-esebb a Forbes gazdaglistája, mint eddig bármikor. Egyre többen vannak a topmezőnyben olyanok, akik a kormánytól és kormányközeli rokonaiktól érkező hátszél nélkül legfeljebb csak középkategóriás vállalkozók lennének. A könnyen szerzett tőke miatt ráadásul sok helyen megvan a forrás arra, hogy megfizessék a látszatot, mintha valóban profi és self-made üzletemberek lennének – közben viszont még soha nem voltak olyan kifinomult módszerek döbbenetes vagyonelemek elrejtésére, mint most. Idén főként az Opus Global feltámadásának köszönhetően újra Mészáros Lőrinc került az élre, becsült vagyona egy év alatt 150 milliárd forinttal nőtt – nyomában azonban szorosan ott vannak a többiek is, így most először öt magyar is lesz a Forbes nemzetközi listáján. Íme az ország ötven leggazdagabb embere.
Isten kegyelme volt, hogy finom kávét adott a föld – Tóth Sándor ezzel az alázattal szállt be a Costa Rica-i kávétermesztésbe. Magyarország a Bányai márkanevet ismerte meg, nem a Tóthot, pedig az évtizedekkel korábban kivándorló ültetvényes és a szekszárdi kávéspecialista egyaránt kellett a hírnévhez. A Bányai Speciality Coffee kalandregényszerű története két magyar levélváltásával kezdődött.
Mit ad, és mennyibe kerül egy magán-egészségbiztosítás, ha a cég fizeti?
Friss csomagok, tarifák, tendenciák, büntetett no show jelenség, tipikus ellátások és olyan számok, amiket máshol nem olvashattál.
Magyarország egyik legbefolyásosabb és legvagyonosabb médiavállalkozója nem tervez, mert nem lát jó befektetést Magyarországon, cserébe komoly portfóliót épít Lengyelországban, több lehetőséget szimatol Szlovákiában, és mint egykori Wizz Air-milliárdosnak a déli féltekén is van egy fapadosa, amivel épp a NASDAQ-ra készül. Varga Zoltán választási lehetőségekről, éves elvonulásról, Bécs, Horvátország és Németország vonzerejéről és arról, hogy miért nem elégítené ki, ha csak olvasgatná a New York Timest, és magában spekulálgatna a tőzsdén.
Egy fabábú road movie-ja a kulisszák mögött és a programozóból lett civil újságíró. Az Uccu utat mutat, de hogy az MI-hez vezető úton mi vár ránk, már más kérdés. Ajánló a Forbes.hu-ról.
