Indult két észt srác problémájával és egy szimpatikus vízióval, felnőtt egy globális fintech céggé, ma felhasználóinak számláiból a kiberbűnözők is szívesen csemegéznek. Horányi Gergő, a hétszáz fős budapesti Wise-iroda termékigazgatója azt mondja, tudatos és kiszámított döntések vannak a mögött, mennyi csalást fognak meg és engednek át. Ez ugyanis egy trade off kényelem és biztonság között.
Az elmúlt hetekben legtöbbször kibercsalások áldozataival beszélgetve került szóba előttem a Wise, most kicsit meg is lepődtem, hogy hétszázan dolgoznak a budapesti irodában. Ez hogyan alakult így? Hadd kezdjem onnan, ahogy maga a Wise elindult. Tizenkét évvel ezelőtt a két észt alapítónak, Cristónak és Taavetnek (Kristo Käärmann és Taavet Hinrikus – a szerk.) volt egy egyszerű akut problémájuk, egyikük fontban kapta a fizetését és euróban akart költeni, másikuk euróban kapta a fizetését és fontban akart költeni. Rájöttek, ha hagyományos bankoknál teszik, azzal csak a bankok járnak jól, ezért elkezdték egy Excel-sheetben vezetni az egymás közötti tranzakcióikat. Aztán arra is rájöttek, hogy másoknak is van hasonló problémájuk.
Az elején tehát egy jó nagy Excel-sheet volt a Wise, mielőtt termék lett belőle. Ettől mára nagyon messzire jutottunk, huszonötmilliárd fontot mozgatunk meg negyedévente, és van egy missziónk, a money without borders, vagyis hogy a pénzt tényleg határok nélkül lehessen mozgatni. Erre ma három termékünk van, a pénzküldés, a számlavezetés (magánszemélyeknek és cégeknek) és a Wise platform, amivel más bankoknak, neobankoknak és üzleti szolgáltatóknak is elérhetővé tudjuk tenni azt, amit egyébként direktben a Wise-ügyfeleknek adunk.
És itt kapcsolódunk a magyar piachoz, ami a globális Wise szempontjából fontos helyszín, Tallinn és London után Budapest a harmadik legnagyobb központ Európában. A hétszáz ember között vannak mérnökök, termékmenedzserek, supportosok, dizájnerek, adattudósok, mindenféle munkakör, nemzetközi, vegyes csapat. A globális piacra dolgozunk, és a platformszolgáltatást – a három kulcstermékünk egyikét – innen találtuk ki.
A Kodály körönd az egész főváros egyik legszebben kitalált tere. A teret övező négy palota egyike egy tűzvész miatt került a címlapokra, majd egy évtizednyi hányattatás után képletesen is felszállt a füst, és az évekig romos épületre ma rá sem lehet ismerni.
Még javában épült a Sugárút, amikor 1883. november 1-jén átadták a saroktornyokkal díszített neoreneszánsz épületet a Kodály körönd egyik szegletében. A tervezője, Kauser József neve több más épületterve mellett onnan is ismerős lehet, hogy Ybl Miklós után ő fejezte be a Szent István-bazilika építését.
A Vasutasháznak is hívott épület klasszikus bérpalotának épült, építtetője – más sugárúti palotákhoz hasonlóan – a Magyar Királyi Államvasutak volt. Akkoriban a vasúttársasághoz tartozni valódi rangot jelentett, amit jól jelez az is, hogy a ház első emeleti, legelőkelőbb lakását a hagyomány szerint a Nyugati pályaudvar mindenkori állomásfőnöke és családja lakta. Ugorjunk úgy százharminc évet az időben!
2014. július 15. úgy indult, mint egy átlagos hétköznap. Mégis emlékezetes dátum maradt, mivel kigyulladt a ház felújítási munkálatok alatt lévő tetőszerkezete. A százéves, száraz gerendák pillanatok alatt lángra kaptak, a kiérkező tűzoltók minden erőfeszítés ellenére is csak lassan tudtak úrrá lenni a helyzeten. Ez volt évtizedek óta a legnagyobb tűz a pesti belvárosban. Az oltáshoz használt rengeteg víz eláztatta a falakat, az épület gyakorlatilag lakhatatlanná vált, a tűzért felelős vállalkozó mégis megúszta a felelősségre vonást. Az évekig tartó vita és patthelyzet után egy régóta Magyarországon élő azeri üzletember, az ingatlanszakmában érdekelt Mamedov Nizami (Nizami Məmmədov), valamint üzlettársa, Krausz Vencel szerezték meg az épület többségi tulajdonjogát. A felújított házban 106 lakást alakítottak ki. Az építészeti terveket Nedár Ferenc és Virág Gergely építészek (Phoen Architekt Kft.), a belsőépítészeti és kertépítészeti terveket Varró Zoltán (Varrodesign Kft.) készítették.
A homlokzat, a tornyok és az előkert A homlokzatot kétszínű téglaburkolat, vakolt kváderezés és a kerámia- és kődíszek gazdagsága jellemzi. A tornyok restaurálása különösen nehéz feladat volt, csak ez több hónapba telt. A körönd épületeinek jellegzetessége még az előkert – avagy cour d’honneur –, amit a francia kastélyépítészetből vettek át a városi paloták építészei. Itt helyreállítják a díszkutat, a növényeket, és az előkertet egy kávézó tölti meg majd élettel.
A reneszánsz kert Az épület kívülről sem kicsi, de még talán így is meglepő, hogy összesen öt belső udvara van. Varró Zoltán azt mondja, számára az egész beruházás egyik legfontosabb eleme az volt, hogy ezek ne csupán helyreállított udvarok, hanem élettel teli zöld felületek legyenek – jelen esetben gyönyörű hortenziákkal, babérmeggyel, tiszafával. „Ez a legnagyobb, legelegánsabb udvarunk. Ide egy gyakorlatilag háromdimenziós, lépcsőzetes elrendezésű kertet terveztem. Ha a főbejárat felől jövünk, akkor is ezt a látványt kapjuk, másrészt fölülről látszik, hogy ez egy szőnyegmintában megtervezett kert.” A két szobor Gácsi Barna szobrászművész alkotása.
Az angol kert A reneszánsz kert mellett áll az úgynevezett pálmakert, ide – nem árulunk el nagy titkot – pálmafákat ültettek. Első látásra ez meglepőnek tűnhet, pedig ezek a növények a 19. század végén Budapesten sem voltak ismeretlenek. Szintén jellegzetes az angol kertre keresztelt udvar: a mesterséges tó, a gondozott pázsit és a gyönyörű japán juhar olyan hangulatot áraszt, mintha nem is egy kétmilliós nagyvárosban lennénk.
A tetőszint „Az volt a műemlékvédelemmel a megállapodásunk, hogy kívülről, illetve a főpárkányig tökéletesen helyreállítjuk az épületet. Az összes tornyot, a művészi díszítéseket, a homlokzatot” – mondja Varró Zoltán. A főpárkány fölött viszont nagyobb szabadságot kaptak. Ezen a részen tudatosan antracit színt használtak, hogy vizuálisan is jobban el tudják választani a régi és az új részt.
Polgári lakások A harmadik emeleten tizenkilenc hosszú távú bérletre szánt lakást alakítottak ki. A lakások stílusa egy régmúltból itt maradt hotelt idéz.
Duplex lakások Az emeleti ráépítéssel összesen huszonöt lakást hoztak létre. A kétszintes lakásokhoz tetőterasz is tartozik, ahonnan a budai hegyekig ellátni.
Loggiás folyosó Míg a külső homlokzat igencsak díszes, a belső rész jóval puritánabb, egyszerűbb. De egyhangúnak így sem lehet nevezni, a loggiás folyosók jó hangulatot teremtenek. Az összhatás kedvéért újragyártották a kandelábereket és más apró részleteket. Innen látszik igazán a sűrűn beültetett reneszánsz kert geometrikus „mintázata”.
Mikor nyit a kávézó? Várhatóan 2024 májusában. Mennyibe kerül itt egy lakás? 3–3,2 millió Ft/m2
Énfejlesztés, cégépítés, perspektívatágítás, jövőtállóság – lehet ezt könyvből tanulni? Cégvezetők, üzletemberek, civil gondolkodók szerint igen, ezért is ajánlunk már harmadik éve üzleti könyveket a Bridge Budapest vezetői közösségének személyes élményeivel. Vezetőktől vezetőknek.
Sok szülőnek ismerősen csenghet a TSMT terápia, de nem mindenki tudja, hogy magyar. Lakatos Katalin fejlesztési módszerével az eltérő idegrendszeri fejlődésű gyerekeket segítik, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból. Alapítványt és vállalkozást is építettek rá, ezeket lánya, Fenyősi Fanni viszi tovább.
Egyértelműen „felnőtt” az új rendszer első milliárdosgenerációja, NER-esebb a Forbes gazdaglistája, mint eddig bármikor. Egyre többen vannak a topmezőnyben olyanok, akik a kormánytól és kormányközeli rokonaiktól érkező hátszél nélkül legfeljebb csak középkategóriás vállalkozók lennének. A könnyen szerzett tőke miatt ráadásul sok helyen megvan a forrás arra, hogy megfizessék a látszatot, mintha valóban profi és self-made üzletemberek lennének – közben viszont még soha nem voltak olyan kifinomult módszerek döbbenetes vagyonelemek elrejtésére, mint most. Idén főként az Opus Global feltámadásának köszönhetően újra Mészáros Lőrinc került az élre, becsült vagyona egy év alatt 150 milliárd forinttal nőtt – nyomában azonban szorosan ott vannak a többiek is, így most először öt magyar is lesz a Forbes nemzetközi listáján. Íme az ország ötven leggazdagabb embere.
Varga Zoltán évekig nem talált megfizethető médiapiaci befektetést Lengyelországban, aztán az egyik legfontosabb független lengyel napilapot, a Rzeczpospolitát kiadó cégbe tudott beszállni 2023 közepén.
Két év részletei a közeledéstől a piacszerzésig.