Hippokratész mondta állítólag, hogy az élet rövid, a mesterség kitanulásához viszont idő kell. Van benne valami. Nyilván szeretne az ember egyszerűen tovább élni, ezért minden önkínzás, összpontosítás a hosszú élet titkának megfejtésére. Mit tettek a zenetörténet nagyjai, hogy megőrizzék egészségüket? Egyáltalán, fontosnak tartották-e ezt a kérdést, vagy élték bohém életüket, és mit sem törődtek a holnappal?
Írta: Bősze Ádám zenetörténész
Lehet, hogy egy zeneszerző másfajta problémákkal küzd, mint a többi ember, de ő is szeret élni, lehetőség szerint minél hosszabban. Nem végeztem kutatást arra vonatkozóan, hogy a komponisták korábban halnak-e, mint a többiek – bőven találunk jóval a századik születésnapjuk után elhunyt muzsikusokat –, de azt biztosra mondhatom, Pergolesi-, Schubert- vagy Mozart-képünkhöz szorosan hozzá tartozik a tény: ők bizony rendkívül fiatalon távoztak az életből. Ismertem olyan zeneakadémiai professzort, aki azzal riogatta a növendékeket, ha nem dolgoznak elég gyorsan és jól, a nevüket senki sem ismeri meg, mert lám, Pergolesi ma is „világhíres”, pedig huszonhat éves korában halt meg. Kedves, nem?
A 19. század közepétől a zeneszerzők státusza jelentősen megváltozott. Néhány évtized leforgása alatt az egyszerű muzsikusból, szórakoztatóipari segédmunkásból a zeneművészet papjaivá lettek, isteni tudás letéteményeséivé váltak, rájuk az átlagember egyre inkább mint az égi világ hőseire tekintett. A komponisták körül mítoszok keltek életre, az újságok hírt adtak róluk, nemcsak műveiket, hanem magánéletüket is követték, áldották, vagy éppen átkozták nevüket. Egyszóval elcelebesedtek.
Ultraprémium termék, szűk piac, óriási potenciál. Ifjabb Duda Ernő cége nem mást tud, minthogy mindent megmér rajtad, szétanalizál, és a végén azt is megmondja, meddig és mire számíthatsz, és hogyan nyújthatod meg az életed.
A z olajban utazó texasi üzletember, Alex Cranberg amerikai illedelmességgel kér elnézést, amiért késve jelentkezik be Zoom-hívásunkba Jacksonville melletti birtokának verandájáról. Akcentusa nem a várt, könnyen beazonosítható déli mormogás, és a kezében sem whiskey, hanem müzliszelet van – ennyit a Jockey Ewing-klisékről. Floridában még bőven süt a nap, állapítja meg nevetve, ahogy az övénél meglehetősen sötétebb videóképemről észreveszi a hatórás időeltolódást.
Cranberg stanfordi tanulmányok, majd az egyik legnagyobb magántőke-társaság, a General Atlantic Partners olajberuházásainak irányítása után alapította meg harminc éve vállalatát, az olaj- és földgázkutatással foglalkozó Aspect Energyt – azóta is feleségével, Cathy Cranberggel vezeti. Vagyonuk negyedét, több mint hétszázmillió dollárt fektettek be Belizeben, Kurdisztánban, Peruban, valamint Kelet-Közép-Európában. Messze a legnagyobb az aktivitásuk mifelénk: a horvát, szlovák, román és ukrán kutatások mellett Magyarországra a befektetett tőke közel négyötöde, 540 millió dollár jutott, amivel 41 millió hordó kőolaj-egyenértéknyi olajtartalékra bukkantak.
Az Aspect sztorija önmagában is érdekes lenne, most mégis az üzletember egészségéről kezdünk el beszélgetni, és nem csak a small talk kedvéért. Cranberg az olajbiznisz mellett onkológia-gyógyszerészeti befektetésekben is érdekelt, különösen azóta, hogy felesége befizette egy San Diegó-i egészségügyi startup újszerű, a páciensek teljes génállományát is elemző diagnosztikai felmérésére, és kiderült, hogy Cranberg szervezete egy génelváltozás miatt hajlamos a vérrögképződésre.
„Azóta kompressziós harisnyát viselek a hosszabb repülőutak alatt – meséli Cranberg, aki egyre érdeklődőbben figyeli a személyre szabott orvoslás piaci trendjeit. – A gyógyszeripari befektetéseimnek köszönhetem azt az igazán fontos felismerést, hogy óriási ütemben növekszik a rólunk lekérdezhető diagnosztikai információk mennyisége. Génállományunk egyéni eltérései azt is meghatározhatják, mennyire hat ránk egy-egy kezelés, és még időben megérthetjük, milyen kockázatokat hordoznak a génjeink.”
Az olajmágnás lelkesedése az egyik befektetését, egy amerikai rákkutató céget irányító főorvosnak is a fülébe jutott. Ő egy magyar molekuláris biológussal, Duda Ernővel dolgozott épp, Cranberg így ismerkedett meg Duda fiával. Ifjabb Duda Ernő Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb biotechnológiai exitje után már javában a következő nagy dobásán dolgozott. Vállalkozásának tesztüzemben lévő szolgáltatása felkeltette a texasi üzletember érdeklődését, aki gyorsan kompressziós zoknit húzott, és Magyarországra repült. Az elsők között próbálhatta ki az orvoslás évtizedes sarokpontjait alapjaiban megváltoztatni kívánó Medipredictet.
Ez a cucc nem azt mondja meg, hány százalékban vagy olasz A 2015-ben megalapított, mára hetvenfős Medipredict budai főhadiszállásának körbejárása is klisérombolással indul. Nincsenek sztetoszkópos, köpenyes dokik, nincs MR-berregés, de még egy vérvételt is nehezen képzelek a multikhoz illő tárgyalókba vagy a méregzöld bársonykanapékkal teli ügyfélfogadóba, ahol ifjabb Duda Ernővel találkozom. Nyomában jön Szilágyi Dániel, a Medipredict kreatív igazgatója, és áttessékel a szemközti tárgyalóba. (Hamarosan fontos ügyfél jön, át kell engednünk a bársonykanapékat, és mint később kiderül, egy többszörös Forbes-címlaposé lesz a kiemelt kényelem.)
Nem véletlen, hogy sehol egy orvosi gép. A Medipredict elsősorban technológiai vállalat, a diagnosztikai állapotfelmérést szigorú minőségi feltételeket teljesítő szerződéses partnerek végzik – három magyarországi magánkórház tudja megugrani a protokollt. Tesztből viszont van bőven. Előfordult, hogy egy páciensnél csak a laborvizsgálatot 525 paraméterre kérték be (viszonyításképp: a legexkluzívabb menedzserszűrés nagyjából 160–170 laboradattal dolgozik), de a vérkép, a képalkotó és más fizikai műszeres vizsgálatok mellett a bélflórát, a vérplazma metabolomikáját és teljes genomszekvenálással a genetikai variánsokat is felmérik.
A cél nemcsak az, hogy a Medipredict megmondja, mekkora eséllyel alakulhatnak ki a szervezetünkben egyes betegségek, hanem az is, hogy a temérdek adatból személyre szabott gyógyszer- és táplálékkiegészítő-ajánlásokat, életvezetési tanácsokat adjon a megelőzésükre, a legjobb egészségi állapot elérésére, és végső soron életünk meghosszabbítására. Ez nem wellness, hanem valódi hadjárat a prevencióért. Korai fázisú daganatok, életminőséget vagy rosszabb esetben élethosszt romboló rizikók derülnek ki a szűréseken.
Az innováció azonban nem a rendkívül széleskörű diagnosztikában rejlik, hanem az egyes orvostudományi területek közötti összefüggések keresésében. Megpróbálják egészében értelmezni az embert, mondja Ernő, de negatív, áltudományos felhangjai miatt szándékosan kerüli a „holisztikus” kifejezést. „Ez nem az a téma, ahol három fekete varjú tollát elégetjük az éjféli holdfényben” – nevet.
A Medipredict nincs teljesen egyedül a piacon: két versenytársa, a korábban Health Nucleusként ismert, San Diegó-i Human Longevity vagy a floridai Fountain Life hasonló ígéretekkel dolgozik, elsősorban az amerikai milliárdosoknak. A részletesség viszont itt kulcsfontosságú: van, ahol a metabolomikai vizsgálatokra nem tér ki a konkurens portfóliója, vagy a labor paraméterezése szűkebb. Ezt Cranberg is alátámasztja: ő a Health Nucleus szolgáltatásából például a részletesség mellett az utókövetést hiányolta.
Dudáék épp emiatt vezetőnek és innovatívnak tartják szolgáltatásuk, de ahányszor elhangzik a diagnosztikájuk – és a health coaching – élen járó jellege, annyiszor emlékeztetnek arra is, hogy bár az orvostudomány határmezsgyéjén mozognak, mindez tudományos alapokon nyugszik. Tanulmányokat is publikáló PhD-kutatóik a holisztikus összefüggések megalapozottságát vizsgálják.
Csakhogy törni az utat a piacon nem feltétlenül könnyű. Az egyik főbb nehézség épp a tudományos részletességből fakad. Az egy dolog, hogy a Medipredict szolgáltatásaira nem tud rákeresni egy ügyfél (sőt még nem is tudja, hogy szüksége lehet rá), ez pedig alapvetően írja át a marketingszabályokat. De a szakmai tartalom mélységét, különbözőségét is nehéz átadni. Új szektort vezetnek be, nem pusztán új terméket.
„Kívülről csak az látszik, hogy ez egy genetikai vizsgálat – mondja Dániel –, de ez nem az a cucc, ahol elmondják, hány százalékban vagy olasz.” A különbséget értő, viszont a Szilícium-völgy hírhedt Theranos-bukása (amikor is Elizabeth Holmes egy csepp vérből ígért mindenható megoldást, majd lelepleződött, hogy módszere óriási lufi) miatt szkeptikus réteg könnyen gondolhatja kóklernek a high-tech cégével betegségrizikókat kutató és ezek kezelésével az élet meghosszabbítását ígérő alapítót. „De a Holmes-üggyel ellentétben itt nem arra épül az üzleti modell, hogy majd útközben kitaláljuk, hogyan valósítjuk meg az ígéretet” – mondja Ernő.
A folyamat A vizsgálatok sorát előzetes konzultáció, kórtörténet, egyéni igények és egy nagyjából két–három óra alatt kitölthető, hatszáz kérdésből álló teszt alapján határozzák meg az orvosok. A konzultáció után a Medipredict szerződéses partnerei végzik el a különböző szakterületek (például bőr-, belgyógyászat, neurológia, szemészet) fizikai vizsgálatait, a műszeres (EKG, endoszkópia, vérnyomásmérés) adatgyűjtéseket, képalkotó feltérképezéseket (köztük ultrahang, kontrasztos szív-CT, teljes test MR), laborvizsgálatokat (vér, vizelet, széklet) és a dietetikai konzultációkat. Az adatokat ezután a Medipredict orvoskutatói értékelik ki machine learninget is alkalmazó szoftverükkel. Az eredmény egy illusztrációkkal telepakolt, háromszáz oldalas könyv, az Integrated Health Report (IHR), tartalmát orvos, klinikai genetikus, dietetikus és egy health coach ismerteti személyesen, az egyes betegségek kockázataival és a személyre szabott javaslatokkal. Az IHR mellett részdiagnosztikákat is készítenek: a genetikai, mikrobiom- és metabolomika-vizsgálatok külön-külön is megrendelhetők. Mára a legtöbbet ezekből a „résztermékekből” adják el, és nagy érdeklődést tapasztalnak az olyan kiegészítő vizsgálatoknál, mint a környezetitoxin-mérés vagy a biológiai életkor meghatározása. Az állapotfelmérés után a rendszeres orvosi ellenőrzések, az egészségügyi coaching tudja igazán kiaknázni a részletes diagnosztikában rejlő potenciált. Hogy ez kinél mennyi, az igen eltérő és nehezen számszerűsíthető, de Duda Ernő látott már olyan eredményt, amin akár tíz évet is tudtak volna hosszabbítani.
Nem lehet benne hiba Duda Ernő a többszörösen sikeres sorozatvállalkozók nyugalmával és rocksztár habitusával beszél üzleti filozófiájának alappilléréről. A Copy Generallal és az Antikvárium.hu-val befutó, majd a régiós biotech szektorban a Solvóval nagyot dobbantó üzletember korábban is a minőségre és nem az olcsóságra épített. „Az összes magyar cégem mindig a legdrágább volt – mondja. – A Medipredicttel is mindig azt fogjuk nyújtani, ami a tudomány állása szerint maximálisan nyújtható.”
Úgy vannak vele, hogy ha az olcsóbb és így szűkebb szolgáltatást nyújtók mellett ők a maximumot adják, ügyfeleik majd maguktól jönni akarnak, ezért marketingre – egyelőre – alig költenek. Ebből viszont az következik, hogy a folyamatban tényleg nem lehet hiba. Ez nem egy fapados légitársaság, mondja Ernő, ahol az utasok a jegyárak olcsósága miatt tűrik a csiszolatlanságot. „A teljes ügyféléletútban nem lehet olyan lépés, ami nem tökéletes.” Szakmai maximummal, a lehető legrészletesebb diagnosztikai profillal és utókövetéssel pedig prémium az árcédula is. Fő termékük, az Integrated Health Report hatmillió forintba kerül – ebben még nincs benne a rendszeres utánkövetés és az egészségügyi coaching.
Hogy ilyen árral milyen célcsoportra lőnek, azt a marketingért is felelős Dániel kezdi körülírni: akinek van százmillió forint likvid tőkéje, potenciális megrendelő lehet. Ernő azonban máshogy közelít. Szerinte elsősorban nem az számít, kinek mennyi van a bankszámláján, inkább az, hogy mennyire egészségtudatos. Van olyan ismerőse, mondja, akit több tízmilliárdos vagyona ellenére sem fog soha megszólítani a szolgáltatás, és van olyan is, aki a szűkösebb lehetőségei miatt részletfizetést kér, de mindenképpen ki akarja próbálni a Medipredictet.
A pénzügyi erő és az egészségtudatosság metszete egyelőre két főbb csoportnál ér össze, leginkább külföldön, Ausztráliától Svédországig. Magyarországot annyira nem tekintik elsődleges piacnak, hogy meglepte őket a hazai érdeklődés szintje. A két célcsoport egyike jóformán magától értetődő: a leggyakrabban a negyven–ötven feletti tehetősebb réteg képviselői kopogtatnak, általában olyan üzletemberek, akiknek koruknál fogva már kifejezetten fontos a tudatos életmód. Dudáék nekik tudnak a legtöbbet mondani, ebben az életszakaszban már igen sokat javíthat az életminőségen a komplex diagnosztika után kapott javaslatcsomag. De vannak fiatalok is, sőt a másik célcsoport a kifejezetten erejük teljében lévő sportolók köréből jön. Az olimpikonok agyonoptimalizált világában ugyan vélhetően kevesebb az eget rengető felfedezés, de ahol a tizedmásodperc tört része a különbség az arany és a bronz között, ott felértékelődik a komplex egyedi diagnosztikából kapott húsz–harminc javaslat.
Ernőke felépített már pár sikeres céget „Én vállalkozó vagyok, indító típus, nem üzemeltető. Nem multikatona. És tizenhat évesen elhatároztam, hogy mire negyvenöt leszek, lesz egy biotechnológiai cégem.” Ifj. Duda Ernő végül tizenöt évet javított elvárásain, amikor Szegeden elkezdte felépíteni a kelet-közép-európai régió biotech szektorának egyik legsikeresebb történetét. Alig múlt harminc, amikor a 90-es évek végén, a Copy General vezetése és az Antikvárium.hu sikere után megalapította a Solvót. Itt olyan megoldáson dolgoztak, ami sejtszinten, állatkísérletek nélkül ad gyors és valós képet a nagyvállalatoknak a gyógyszerek mellék- és kölcsönhatásairól – még a klinikai tesztelés és dollárszázmilliók elköltése előtt. A korábbi, már létező magyar biokémiai szabadalmakra alapuló megoldás ígéretesnek tűnt, de egyetlen gyógyszergyár sem akart még egy, akkor még feleslegesnek vélt tesztet elvégezni. Az agyonszabályozott, tizenöt évet és több milliárd dollárt igénylő tesztfázisokkal rövid pórázon tartott gyógyszeripari nagykutyáknak ugyanis úgy hiányzott egy nem kötelező vizsgálatsorozat, mint bolha az ebnek. Dudáék a Solvo első éveiben mindig csak napokra voltak a csődtől. Többször egy utolsó pillanatban beeső üzlet húzta ki őket a gödörből, vagy egy befektető, aki „Ernőke úgyis felépített már néhány sikeres céget” jelszóval negyedszer is adott pénzt, hiába nem teljesültek az első három kör mérföldkövei. A Solvo üzleti modelljét végül az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA igazolta: kötelezővé tették a gyógyszergyártóknak a mellék- és kölcsönhatások vizsgálatát. A Pfizer egyből kopogtatott az ajtón – ma már nem egy, hanem az összes anyagukat Szegedre küldik. Hiába voltak ők a legdrágábbak a versenytársak között, mögöttük állt a többéves publikációk sora és így a szakmai hitelesség. Duda végül 2018-ban szállt ki a Solvóból, ekkor vásárolta meg a biotech vállalatot a Citoxlab. Becslésünk szerint 7,2 milliárd forint volt az üzlet értéke – a hátteréről, valamint Duda Ernő korábbi vállalkozásairól a 2023. júniusi Forbesban írtunk részletesen.
Kéthavonta felhívja egy amerikai milliárdos Milliárdos exitje után Duda új nagy dobását tárt karokkal várta volna a kockázati tőke. A Medipredict 2015-ös alapítása után már sokan látták, hogy a személyre szabott orvoslás nem légből kapott ötlet, és a biotech vállalat víziója kifejezetten eladható. Csakhogy a sorozatvállalkozó úgy döntött, hogy előző üzleti sikereivel ellentétben most önerőből építkezik. „Iszonyú mennyiségű pénzt öltem bele. Üzletemberként nyilván hiszek benne, hogy a Medipredict egyszer plusz nullás lesz, de ha néhány év múlva kiderül, hogy nem életképes, még mindig úgy tudnám az egészet becsukni, hogy elköltöttem charityre. Úgyse vagyok egy elegáns órás ember.”
A külső nyomás elkerülésével indokolja, miért lépett így. A kockázatitőke-befektetők jogos elvárása, hogy egy startup minél hamarabb lépjen piacra, és mint angyalbefektető, ugyanúgy a pénzügyi tervben, várható megtérülésben, rövid illetve középtávú kiszállón gondolkodik ő is, ha a befektetéseiről van szó. Viszont most, a másik oldalon ülve azt mondja, az egészségügyi technológiai vállalkozásoknál sokan a venture capital nyomására félkész termékekkel lépnek piacra, a minőségi kritériumok és az árazás miatt a Medipredictnél azonban nem értelmezhető a „minimum viable product” fogalma.
Döntése – a piacra lépés előtt több mint négyéves tesztüzemmel és óvatos, szájról szájra terjedő go-to-market stratégiával – többszörös pénzügyi kockázattal jár még akkor is, ha a magyar kutatók nemzetközi szinten olcsók, és a tesztek kiszervezésével nem kell tőkeigényes eszközparkot létrehozni. (Duda egy pillanatra itt megáll, hogy hangsúlyozza: szerinte az összes versenytárs a saját magánklinika felhúzásával bukott el.) Az üzletember két és hárommilliárd forint közé teszi a már befektetett összeget, és rezzenéstelen arccal elmélkedik azon, hogy egyáltalán lehet-e ebből az üzleti modellből valaha pénzt keresni.
Merthogy ez még bizony neki is kérdés. Ha valaki a háromszáz oldalas riport után elégedetten megköszöni a segítséget, azzal kevés profitot hozott a Medipredict konyhájára. Kicsi a marzs, csak a tesztek önköltsége megközelíti az árcédulát az overhead költségek nélkül is. A cél tehát egyértelműen az, hogy a Medipredict túllépjen az Integrated Health Reporton, és továbbértékesítse az utókövetést – ebből képződik mindkét félnek az igazi hozzáadott érték. Az egészségügyi coaching fontossága azonban még egy üzleti nehézséget gördít a Medipredict elé. A magyar piac nyilvánvalóan túl kicsi, hogy egy ilyen high-tech vállalkozást eltartson, miközben az utókövetést egy ultraprémium niche-szolgáltatásnál csak lokális csapatokkal lehet megoldani, ami viszont nehezíti a skálázhatóságot.
A teszteknél nem számolnak lényeges költségcsökkenésekkel a következő években, és hiába a machine learning vagy a legkorszerűbb szoftveres megoldások, a klinikai genetikusok, dietetikusok és általános orvosok hada mindig elengedhetetlen lesz a szándékosan a legjobb minőségre huzalozott modellben. Olyan ez, mint egy kézzel összeszerelt, csúcsminőségű sportautó, mondja Ernő. Lehet, hogy a karosszéria összerakása idővel egyszerűbb lesz, de a manuális munka kiiktathatatlan.
Ami a megtérülést illeti, Ernő meglepődne, ha egy év múlva, a Medipredict tizedik évében már pluszos lenne az üzlet. A Solvo-sztorival ellentétben – ahol az ötödik évig minden hónap végén úgy tűnt, hogy lehúzhatják a rolót – épp annak exitje miatt most nem érzi a nyomást, hogy a közeljövőben tőkét vonjon be. Sőt a későbbiekben is kizárja a kockázatitőke-befektetőket, mert nem akarja, hogy a piacra lépés kényszere után még exitkényszert is akasszanak a nyakába – a VC-szcéna pedig a kiszállásban érdekelt.
„Itt nincs exit plan, és ezt a részvényeket kapó kollégáinknak is megmondtuk.” Duda ideális esetben hosszú távú befektetőket képzel majd maga mellé: egészségüggyel foglalkozó, húsz–harminc éves távlatban gondolkodó, nemzetközi family office-okat. Ez még szintén a majd kérdése, mert hisz benne, hogy később jobb feltételekkel tud bevonni üzlettársakat, holott kéthavonta már most is felhívja őt egy amerikai milliárdos, és ajánlatot tesz neki. „Persze mindennek megvan az ára” – mondja, majd félig viccből hozzáteszi, a Google százmillió dolláros ajánlatát már talán megfontolná.
Akik már kipróbálták
Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója: „Olyan mennyiségű és minőségű vizsgálatot végeztek el rajtunk, mint soha korábban. A legfontosabb azonnali hatása az volt, hogy kiderült, milyen gyógyszereket szedhetünk, és mit nem.” A gyógyszeres kezelések mellett a diétáján is változtatott, az eredményeket kíváncsian figyelte az egészségbiztosítója is. Bojár szerint ugyanis a biztosítóknak is nagy lehetőséget rejthet a technológia: az életminőség javításával, az egészségtudatosságra és a prevencióra való aktív neveléssel a káresemények is elkerülhetők. A rizikó csökkenésével pedig a biztosítások ára is lejjebb mehet.
Akik már kipróbálták
Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója: „Olyan mennyiségű és minőségű vizsgálatot végeztek el rajtunk, mint soha korábban. A legfontosabb azonnali hatása az volt, hogy kiderült, milyen gyógyszereket szedhetünk, és mit nem.” A gyógyszeres kezelések mellett a diétáján is változtatott, az eredményeket kíváncsian figyelte az egészségbiztosítója is. Bojár szerint ugyanis a biztosítóknak is nagy lehetőséget rejthet a technológia: az életminőség javításával, az egészségtudatosságra és a prevencióra való aktív neveléssel a káresemények is elkerülhetők. A rizikó csökkenésével pedig a biztosítások ára is lejjebb mehet.
Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház korábbi operatív igazgatója is az elsők között próbálhatta ki a szolgáltatást. Izgalmasnak találta, hogy belekukucskálhat a genetikai titkokba, ráadásul valóban egyedi módon, holisztikus szemlélettel keretezik. „Nem egy vizsgálat alapján mondják meg, hogy milyen betegséged alakulhat ki – mondja. – Lehet, hogy egy eredmény önmagában még nem is mutatna nagy rizikófaktort, és az általános orvoslás el is engedné, de ők megtalálnak még két másik genetikai elemet, ami miatt valószínűsíthető, hogy a fő problémáddá válhat tíz év múlva. Az eddig különálló orvostudományi területeknek ez a szintézise nagyon megtetszett.” Az általa valaha ismert legszéleskörűbb vizsgálatsorozat után azonban egy pillanatra elbizonytalanodott, érdemes-e bolygatni a titkokat. „Érdekes pszichés állapot. Tényleg akarom tudni? Mi van, ha az jön ki, hogy van még két évem? Hogy mindent radikálisan át kell alakítanom az életemben. Fel vagyok erre készülve?” – meséli telefonon. Ezt a pszichés gátat látja a legnagyobb akadálynak, ha az ügyfélszerzésről van szó, hiszen vannak erről tapasztalatai. „Vezettem kórházat, komoly meddőségi részleggel. Ott szembesültem vele, hogy az emberek nem akarják tudni, nem akarják elfogadni az eredményeket. Ha változtatni kell, akkor is a legkisebb erőfeszítést igénylő, leggyorsabb verzió a nyerő.”
Magyarország nemzetközileg is kiemelkedően rosszul teljesít a megelőzhető halálozások terén, azaz olyan betegségek rövidítik meg az életünket, amiket tudatossággal meg lehetne úszni, vagy orvosilag jó eredménnyel lehetne kezelni. Minden ötödik közülük a helytelen táplálkozás következménye. A felnőtt lakosság hatvannyolc százaléka túlsúlyos vagy el van hízva, harminc százalék küzd magas vérnyomással, tizenhárom százalékának magas a koleszterinszintje, és legalább nyolc százalékuk él diabétesszel.
2028-ra az öregedéslassítás 183 milliárd dolláros piaccá nőhet. Persze, hiszen mindenki kíváncsi a hosszú élet titkára. Van, aki hosszú podcastokat is meghallgat érte. Kik a legismertebbek – és legmegosztóbbak?
Kit kell keresni abban a szobában, aminek a plafonjáról tibeti imazászlók szalagja lóg, a sarkokból gitárok és gitártokok leselkednek, az asztal mellett videós világosításhoz használt lámpák és egy festőállvány áll vigyázzban, a stúdiómonitoron pedig füstölő izzik? Hát Laár Andrást! A KFT zenekar és a L’art pour L’art társulat alapítója a hazai popkultúra kikerülhetetlen alakja, ám az utóbbi években egyre többször mint buddhista gondolkodó szólal meg.
A gyerekek gyerekebbek tudnak maradni Balin, a felnőttek többet mozognak, lazítanak, és nem húzzák fel magukat például dugóban araszolás közben. Halmos Ádám, az Open Books alapítója a minőségi élethez szerinte szükséges különleges pillanatokból jó sokat megélt az elmúlt két évben családjával Balin, európai identitása és a cégvezetés azonban hazaszólította. Pontosabban Lisszabonba, ám a kétlaki életet nem adja fel.