HívhatnánkPest-Külsőnek is

„Az önmagában egy személyes kék zóna, hogy a mi több mint negyvenéves barátságunkat a Szimpla-alapítós kanyar sem tudta kisiklatni.” Bertényi Gábor és Zsendovits „Szimpla” Ábel ismeretsége klasszikus Bütyök–Tutajos-sztori a Tüskevárból. Gyerekkorában Ábelék családjának Balatonalmádiban volt hétvégi háza, Gábor – vagy ahogy ma mindenki hívja, Bert – pedig minden nyáron arrafelé nyaralt a szüleivel, így együtt kezdtek horgászni hét-nyolc évesen.


„Egy csónakban evezve töltöttük a nyarakat” – idézik fel most a nagymarosi Duna­part közelében. A Sakura Cukrászda teraszán fagy­laltozunk és friss meggyet csipegetünk a júniusi melegben, utóbbit Bert éppen arra sétáló felesége, Veress Orsi hozta nekünk a szemközti zöldségestől. Akárhányan elhaladnak mellettünk, köszönnek a két pesti „gyüttmentnek”.
Bár egymástól függetlenül és más-más motivációból, ma mindkettőjüknek van háza a Dunakanyar hangulatos kisvárosában. Bert 2006-ban telepedett itt le, akkor nősült meg ugyanis, és Orsi „őshonos” marosi volt. „Előtte is sokat jártunk errefelé túrázni, és én akkor éppen Berlinből jöttem haza másfél év kinti munka után. A sok urbánus ügybe én már biztosan belepusztultam volna, ha nem vagyok valahogy a természetbe bekötve. Városban élve nagyon hamar működésképtelen leszek, így kristálytiszta volt, hogy ideköltözöm.” Bert tíz éve kivált a Szimpla csapatából, azóta fenntarthatósági projekteket menedzsel Agri Kulti nevű kutatóműhelyében.


Eleinte a hegyoldalban, egy kisebb házikóban éltek, ám első gyerekük megszületésekor a praktikum azonnal felülírta a romantikát, miután rájöttek, hogy télen nem mindig lehet autóval megközelíteni a házukat. Most a folyóparttól alig száz méterre laknak, aminek az az előnye is megvan, hogy simán átkenuznak néha Visegrádra mozizni. „Ilyenkor evezőlapáttal üljük végig a filmet” – nevet Bert.