Tavaly ősszel egy olyan életútinterjút adott a CNBC üzleti hírcsatornának Charlie Munger, a világ talán leghíresebb befektetési cégének, a Berkshire Hathaway-nek az alelnöke, amit a századik születésnapján terveztek levetíteni. A bemutatót azonban előbbre kellett hozni, mivel Munger harminchárom nappal a nagy születésnapi parti előtt meghalt. Ez még inkább az érdeklődés középpontjába helyezte a beszélgetést, már csak azért is, mert a milliárdos nem kerülhette ki a hosszú élet titkára vonatkozó kérdéseket, és adott is komoly válaszokat.
Persze azoknak, akik követték a Berkshire történetét és Munger korábbi nyilatkozatait, sok újat nem mondott, de rendkívül frappánsan foglalta össze a lényeget: kerüld el a nyilvánvaló hülyeségeket mind a munkában, mind a magánéletben. Arról, hogy mik ezek, korábban többször beszélt, de ha röviden három pontban akarjuk összefoglalni, érdemes inkább Munger barátját és üzlettársát, Warren Buffettet idézni. Szerinte az hosszabbítja meg az életünket, ha a következő hármat kerüljük el: pia, nők és tőkeáttét.
Alkoholügyben természetesen a túl nagy (sőt legújabb ajánlások szerint bármennyi) fogyasztás kerülendő, a nőkkel meg a sok kapcsolati probléma. A tőkeáttéttel viszont el is jutottunk Buffett befektetési filozófiájához, ami a világ egyik leggazdagabb emberévé tette őt: azt mondja, hogy ne vegyünk részvényt vagy vállalatot hitelből. Csak azt költsük erre a célra, amink már van, de a nyereséget ne éljük fel, hanem forgassuk vissza. És ez úgy kapcsolódik a hosszú élethez, hogy tőkeáttét nélkül nem kell idegeskednünk a befektetéseink miatt, mert ha körültekintően választunk, jöhet válság vagy bármilyen piaci turbulencia, ki tudjuk ülni, és a végén a minőségi befektetés megtérül.
A fukar omahai bölcs
Warren Buffett nem véletlenül érdemelte ki az omahai bölcs titulust. Nebraska állam az Egyesült Államok közepén fekszik, lakják vagy kétmillióan összesen, a ma négyszázezres Omaha pedig leginkább az állatvásárairól volt ismert, amikor a kis Warren megkezdte a pályafutását. Tinédzserkorában rengeteget dolgozott, árult bélyeget, golflabdát, naptárt, meg újságot hordott ki. Leginkább Washington Postot, aminek pár évtizeddel később megvette a harminc százalékát. De ez még odébb van, tizenegyéves korában vett először kis megtakarításából részvényeket, tizenhárom évesen már adóbevallást adott be, tizenhat évesen ötvenháromezer dolláros vagyonkánál tartott.
Tanulópénz gyanánt általában annak a benzinkútüzemeltetőnek a papírját említi, amit lenyomott a konkurencia, ő pedig elbukta vele a vagyona ötödét. De ekkor még kis játékos volt, az 50-es években szép lassan kezdte építeni befektetési cégét. A Berkshire eredetileg textilipari vállalkozás volt, és Buffett rövid távra vett a részvényeiből arra bazírozva, hogy eszközeladásaiból a cég komoly bevételhez jut, így a papírokat drágábban tudja majd felkínálni a tulajdonosoknak. Aztán annyira felbosszantotta magát azon, hogy a szóban kapott ajánlathoz képest az írásbeli pár centtel alacsonyabb volt, hogy inkább tovább vette a papírokat, amíg át nem vette a cég irányítását. Borzasztó rossz befektetés volt, de végül a Berkshire-t alakította át befektetési konglomerátumává.
Munger is tősgyökeres omahai, de Buffett-tel csak felnőtt korában találkozott először. Ez azonban fontos találkozás volt, hamar üzlettársak és barátok lettek, együtt tették a világ legsikeresebb befektetési cégévé a Berkshire-t. Buffett az elmúlt években már elkezdett átadni részesedéséből különböző alapítványoknak, ha nem teszi, ő lenne a világ leggazdagabb embere, de így is az első tízben ragadt – a Forbes valós idejű listáján idén június 26-án a nyolcadik volt 135 milliárd dolláros vagyonnal, épp megelőzve egy másik jóbarátját, Bill Gatest, aki 134 milliárdnál tartott. Munger vagyona a halálakor 2,3 milliárd dollár körül volt.
Az már biztos, hogy Munger haláláig dolgozott a Berkshire-ben, és a jelenleg kilencvenhárom éves Buffett sem tervezi a visszavonulást, befektetői legnagyobb örömére az elnökség mellett aktív vezérigazgatóként vezeti a céget. Ez már önmagában a hosszú élet egyik titka lehet, nemcsak külső szakértők, hanem az érintettek elmondása szerint is. A kutatók régóta vizsgálják, hogy például Japánban miért élnek tovább az emberek átlag hat–hét évvel az amerikaiknál, és az okok között az egészségesebb táplálkozás és életmód mellett ott van az is, hogy tovább dolgoznak. Ehhez persze az kell, hogy szeressék is a munkájukat, Munger és Buffett is sokszor elmondta, hogy az ő életük így teljes, élvezik minden percét annak, amit csinálnak.
Buffettről köztudott, hogy kifejezetten szerény életmódot folytat, talán nem túlzás fukarnak se nevezni. Ő erre büszke, talán kicsit rá is játszik, és láthatólag élvezi is, hogy a világ meghökken az ócsójánoskodós sztorikon. Ahogy az HBO róla szóló portréfilmjében bevezet a McDonald’s drive-ba, és mutatja a 3,17 dolláros számlát, magáért beszél. Közismert róla az is, hogy napi több doboz Coca-Colát iszik.
Klasszik Buffett, hogy amikor a gyerekei születtek, még a kiságyat is inkább kölcsönözte, hiszen minek ilyenbe pénzt tenni, ha csak rövid ideig használja, fodrászhoz pedig egész életében ugyanoda járt, mostanság 18 dollárt fizet a hajvágásért. De az egyik legmókásabb sztorit Bill Gates szállította róla: Hongkongban egyszer meghívta őt Buffett egy McDonald’sba, a fizetéshez pedig kuponokat húzott elő a tárcájából.
Azt, hogy ritkán cserél autót, és tök jól elvan az öreg modellekkel, azzal magyarázza, hogy évente alig tízezer kilométert vezet. Arról pedig, hogy az 50-es évek óta ugyanabban a házban lakik, azt szereti hangsúlyozni, hogy mennyire felment az ára, ez élete harmadik legjobb befektetése. Szintén jópofa epizód, hogy noha régi Apple-befektető, 2020-ig butatelefonja volt, de mióta nagy nehezen átállt az iPhone-ra, azt is csak telefonálásra használja. Kis zavar viszont az erőben, hogy korábban egy floridai nyaraló, majd két magánrepülő azért befért a havi szűkös keretbe.
Barátok, bizalom, ukulele
A lényeg mindebből csak annyi, hogy Buffett így boldog, így érzi jól magát. Azt tartja, hogy nem lehet az életminőséget javítani egy ponton túl az egyre több erre költött pénzzel. „Én már nem tudnék boldogabb lenni, mint amilyen ma vagyok, sőt kifejezetten rosszabbul érezném magam, ha lenne hat vagy nyolc házam. Megvan tehát mindenem, ami kell, és nem is kell több, mert egy ponton túl az se jelentene semmilyen különbséget” – foglalta össze korábban.
Kólaügyben egyébként Munger is nagy spíler volt, csak annyi különbség látszott a két Coca Cola-befektető jóbarát között, hogy Buffett a Cherry coke-ra esküdött pár éve, míg Munger ragaszkodott a diétás kólához. Munger másik gyengéje egy cukros-mogyorós ropogtató, el is mondta kilencvenöt
évesen, hogy „tudom, hogy egy kicsit megrövidítik az életemet, de teszek rá magasról”.
Ennél ugyanis sokkal-sokkal fontosabb, hogy az ember olyanokkal álljon kapcsolatban, akiket kedvel, és akikben megbízik. Ők maguk erre egymásnak a legjobb példa, de arra mindketten felhívták a figyelmet többször is, hogy kerülni kell a toxikus embereket. Bill Gates szerint is az emberi kapcsolatok számítanak nagyon sokat abban, hogy ki mennyire nyugodtan, stresszmentesen tudja élni az életét. Apró ide kapcsolódó története, hogy amikor Omahába látogat, sose kell taxiznia, Buffett mindig maga megy ki elé a reptérre.
Pár éve Munger a Harvardon tartott előadásában azt emelte még ki, hogy nem szabad irigynek lenni, és a Monty Pythonra rímelve lényegében azt fejtegette, hogy mindig az élet szép oldalát érdemes nézni.
Külön kiemelte, hogy nincs értelme bosszankodni, de legfőképp kerüljük, hogy másokra nehezteljünk. Ez különösen fontos a befektetések világában, hiszen Buffett és Munger szerint az árakat a félelem és az irigység mozgatja, ezektől jó, ha függetleníteni tudjuk magunkat, az pedig öreg hiba, ha a sikertelen befektetésekért másokat, meg a külső körülményeket okoljuk.
A jó, vagy ahogy Munger nevezi, az okos befektetések alapja pedig a tudatosság. Nem szégyen számontartani, hogy mennyit költünk, a lényeg, hogy kevesebbet annál, mint amekkora a bevételünk, a befektetéseket pedig hosszabb távra eszközöljük, minőségi értékpapírokba. Ha nem is olyan korán, mint Buffett, a befektetéseket célszerű már fiatalon elkezdeni, az idő nekünk dolgozik, Buffett is ötven felett lett igazán sikeres, onnan kezdett a vagyona is exponenciálisan nőni.
Sose árt, ha a munkán túl van, amivel le tudjuk kötni magunkat, ami teljesen kikapcsol. Buffett például golfozik és bridzsel, valamint imád ukulelén játszani – van vagy tizenkét hangszere mostanság, és fia elmondása szerint első feleségét is az ukulelejátékával vette le a lábáról. Amit még Munger gyakran emlegetett, az a rengeteg olvasás. „Este mindig legyél egy picit bölcsebb, mint reggel voltál” – mondta.
Buffett úgy rendelkezett, hogy tekintélyes vagyonának 99 százaléka jótékony célra menjen halála után, a gyerekeinek pedig fejenként kétmilliárd dollárt ad. Más gazdag embereknek is azt tanácsolja, hogy „hagyjanak annyit a gyerekekre, amivel bármit csinálhatnak, de annyit ne, hogy ne csináljanak semmit”. Az átlag kisbefektetőnek viszont talán azt példázza leginkább a tevékenysége, hogy ugyanazt, amit ő, kevesen tudják elérni, viszont odafigyeléssel, tudatossággal bárki megteremtheti magának azt a pénzügyi hátteret, ami a hosszú élethez szükséges nyugalmat adja. És úgy tűnik, az olyan bűnökről se kell lemondania, mint a kóla, édesség, sült krumpli.
Elvitelre:
1. Öt életre szóló befektetési tanács Buffett-től és Mungertől
2. Ne vegyél részvényt vagy vállalatot hitelből! Tőkeáttét nélkül nem fogsz idegeskedni.
3. Ne félj, ne légy irigy, ne bosszankodj! Sikertelen befektetéseidért ne másokat és a külső körülményeket okold!
4. Nem ciki számolni a költéseidet. Költs kevesebbet, mint amennyi a bevételed!
5. Kezdd fiatalon, az idő neked dolgozik!k!.
6. Hagyj annyit a gyerekekre, amivel bármit csinálhatnak, de annyit ne, hogy ne csináljanak semmit!
