Finnország már hetedik éve vezeti a legboldogabb országok listáját. A boldog emberek tovább élnek, és ez nem afféle üres közhely. A finnek születéskor várható élettartama átlagosan nyolcvankét és fél év, és hasonlóan hosszú életnek örvendenek a többi skandináv állam lakói is. De mi a hosszú élet finn titka?
A vöröslő törzsű fák alkotta hatalmas erdőket és fenyveseket átszelő végtelen autóút mentén jóval több rénszarvast látni, mint embert. A finn Rovaniemiből autóval indultam az igazi északra, Lappföldre, a világ egyik leggyérebben lakott vidékére. Errefelé átlag ketten élnek egy négyzetkilométeren. Benzinkutak is ritkásan vannak, igencsak kellett figyelni, hogy időben tankoljak.
Muonióban, Lappföld egyik pici városában foglaltam egy kis mökkit, azaz vízparti faházikót. Első dolgom volt a bekészített fából tüzet rakni a ház méretes szaunájában. A ház előtti kis tó partján számos csónak közül választhattam, a finneknek természetes, hogy megtanulnak evezni, Az ezer tó országában – valójában 188 ezer tavuk van, és a kisebbeket még nem is számolják – ez szinte kötelező.
A csónakban ülve a naplementére ugyan hiába vártam volna, itt az északi sarkkörön túl hónapokig nem megy le a nap, cserébe hajnali kettőkor megjelentek a sarki fény, az aurora borealis csodás zölden cikázó fénycsóvái. Amikor a ház tulajdonosától másnap megkérdeztem, hol van bolt, kiderült, hogy legközelebb úgy harmincöt kilométerre. Ez persze egyáltalán nem meglepő annak tükrében, hogy a szomszédos faluban mindössze huszonöten laknak. „Itt Finnországban az emberek nem szólnak bele egymás életébe. Úgy élsz, ahogy akarsz, ha betartod a szabályokat. Azokat pedig betartják” – meséli Donászi Franciska újságíró és blogger, aki tizenegy éve él finn férjével a lappföldi fővárosban, Rovaniemiben (egyébként ott lakik a Mikulás). Franciska akkor értette meg a finneket, amikor egyszer meglátogatta őket párjának finn barátja.
Magyarország nemzetközileg is kiemelkedően rosszul teljesít a megelőzhető halálozások terén, azaz olyan betegségek rövidítik meg az életünket, amiket tudatossággal meg lehetne úszni, vagy orvosilag jó eredménnyel lehetne kezelni. Minden ötödik közülük a helytelen táplálkozás következménye. A felnőtt lakosság hatvannyolc százaléka túlsúlyos vagy el van hízva, harminc százalék küzd magas vérnyomással, tizenhárom százalékának magas a koleszterinszintje, és legalább nyolc százalékuk él diabétesszel.
Só, zsiradék, cukor Csökkentsd az elfogyasztott só, zsiradék és cukor mennyiségét! Vásárláskor hasonlítsd össze a termékek só-, zsír- és cukortartalmát, válaszd azt, amelyikben kevesebb van belőlük! Az ételek, italok ízesítésére használj minél kevesebb cukrot, sót! A só egy részét helyettesítsd friss vagy szárított zöldfűszerekkel! Hetente legfeljebb kétszer egyél édességet, desszertet!
Folyadékok Fogyassz naponta nyolc pohár folyadékot! Ebből öt pohár ivóvíz legyen! Egy pohár = két, két és fél deciliter.
Zöldségek, gyümölcsök Naponta legalább négy adag zöldség vagy gyümölcs elfogyasztását javasolják, és ebből legalább egy adag friss vagy nyers legyen! A burgonya nem számítható bele a napi négy adagba. Egy adag = tíz deka friss, párolt vagy főtt, idényjellegű zöldség vagy gyümölcs (például egy közepes paprika, paradicsom, egy közepes alma vagy narancs), illetve egy kistányér saláta vagy egy kis pohárnyi bogyós gyümölcs.
Gabonafélék Fogyassz három adag gabonafélét naponta, ebből legalább egy adag teljes értékű legyen! Egy adag = egy darab péksütemény (például kifli vagy zsemle); egy közepes szelet kenyér vagy kalács; 12 evőkanál (20 dkg) főtt tészta vagy rizs; három evőkanál gabonapehely vagy müzli.
Húsok, halak, tojás, tej, tejtermékek Fogyassz hetente legalább egyszer tengeri halat vagy busát, kecsegét, pisztrángot! Belsőség maximum heti egyszer kerüljön az étrendbe! Minden főétkezés tartalmazzon teljes értékű fehérjét! Fogyassz naponta fél liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket! Egy adag = két deciliter tej, joghurt vagy kefir; öt deka túró vagy három deka sajt; egy tenyérnyi szelet hús; egy szelet hal; három-négy szelet felvágott; egy tojás.
Így szoktuk
Zsír A hazai felnőtt lakosság zsírbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott 30 E%-ot (az energiaszükséglet harminc százalékát), és a fogyasztás nagyobb része állati eredetű zsírokból származik. Ezt tükrözi a koleszterinbevitel alakulása, az is szintén magasabb az ajánlott napi 300 milligrammnál.
Gyümölcsök Ha igaz a mondás, hogy napi egy alma az orvost távol tartja, érthetőek az egészségügyi statisztikák: évente tíz kiló almát eszünk, vagyis naponta alig egy szeletet. A rostok nemcsak a bélműködést segítik, hanem csökkentik egy sor olyan probléma kockázatát, amiktől egyébként a magyarok nagy része szenved: szív- és érrendszeri betegségek, vastag- és végbélrák, kettes típusú cukorbetegség.
Tejtermék Tejből, joghurtból és kefirből összesen 69 kilót fogyaszt egy átlagos magyar, ami naponta nem éri el a két decilitert sem átlagban, noha az ajánlás fél liter lenne.
Cereáliák és pékáruk A felnőtt magyar lakosság háromnegyede az ajánlottnál ritkábban vagy egyáltalán nem fogyaszt teljes kiőrlésű gabonát, noha nagy rosttartalma miatt a gyümölcsöknél is felsorolt előnyökkel jár. Sima pékáruból viszont bőven a javasolt határérték felett fogy, a napi kétszáz gramm helyett 266 grammot tömünk be.
Zöldségek Hiába zöldség, a burgonya fogyasztása nem számítható bele a javasolt napi adagba, pedig ez a legnépszerűbb zöldségféle itthon: évente huszonhét kiló krumplit eszünk. Második helyen a tartósított zöldségek állnak, 13,6 kilóval.
Só Az átlagmagyar az ajánlottnál akár háromszáz százalékkal több sót fogyaszt, ennek jelentős része lopakodva, alapélelmiszerekből épül be, például kenyérből, felvágottakból és sajtokból. A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, szív- és érrendszeri betegségeket okozhat, rontja az immunrendszer működését, hozzájárul egyes daganatok kialakulásához.
Húsok A javasolt napi bevitelnek majdnem a duplája (száz helyett 180 gramm) kerül a magyarok tányérjára. A legnépszerűbb a csirke (évente huszonöt kiló) és a sertés (évente tizenkilenc kiló), a halakhoz viszont nem nagyon nyúlunk, a konzerveket is számítva évente két és fél kilót eszünk csak, pedig ajánlott volna a vörös húsokat halra cserélni az étrendünkben.
Két harmincas éveiben járó fiatal pár fővárosi karrierjét cserélte vidéki életre a Bükkben. A Horhos-Völgyi Ökobirtok és a mályinkai Iszkor étterem alapítói ma már barátok és üzlettársak is. A hetvenhektáros birtokon szabadtartásban nevelkedett állatok húsát, tojásait dolgozzák fel az Iszkor környékbeli alapanyagokra építő, sokszoros díjnyertes konyháján. A két pár már biztosan megfejtette a hosszú élet nem is annyira nagy titkát: a receptben első helyen az egészséges élelem, a szabad levegőn végzett munka és a közösség ereje áll.
Daubner Béla nyolcvanhárom éves, de elméjének és testének működése alapján biztosan letagadhat jó pár évet. Szerinte a mindsight, vagyis az elme működése határozza meg, hogyan élem meg az életemet. Adott körülményeket értékelhetek jónak és rossznak is, így minden belőlem indul ki. Én teszem elégedetté magamat az életemmel, még ha a felelősség tudatát nehéz is elviselni.
A híres cukrászdinasztia leszármazottja a longevity megtestesítője. Másfél óra alatt bejárjuk Indiától Európán át Amerikáig az egész világot, a teremtéstörténettől a Koránon át a napi politikai eseményekig a vallás- és világtörténelmet. Csak mazsolázni lehet tartalmas beszélgetésünkből. Majd gyorsan megírni, mert előre szól: napokon belül elvonul, két hónapon át nem kommunikál senkivel, se személyesen, se írásban. Irigylem érte.
Evidensnek tűnik, hogy a jó alvás fontos, de mi van, ha baglyok vagyunk, és épp hogy éjjel érezzük aktívnak magunkat? Igyunk kávét? Mennyit? És úgy általában: a hosszú élet titka a jó alvás?
Inszomniáról, REM fázisról, power napről és szorongásról beszélgettünk Simor Péter alváskutatóval,
az ELTE docensével.
