A Római-parton nyaranta pezseg az élet, ám az egésznek a lassú elmúlás adja a hátteret. A partszakasz már jócskán túl van a fénykorán, és senki sem tudja, mi lesz egyszer a bezárt üdülők helyén. De van egy apró szeglete – szó szerint, hiszen egy saroktelek –, ahol kicsiben lepróbálták, mi lehet a Római jövője. És működőképesnek tűnik.
„A kék zónás filmeket nézve a fejemhez kaptam: mi ezt csináljuk!” – mondja Mihály Tibor, a Külker Evezős Klub elnöke arról a pillanatról, amikor felismerte, hogy az általa kergetett életmód sokban hasonlít a valódi kék zónákéhoz. A kerítésen egy molinó is ezt hirdeti, és csak részben ironikus kikacsintás a klub jó egészségnek örvendő, ősz hajú evezősei felé, van mögötte komoly gondolat is. A kék zónák sajátosságaiból kettő itt biztosan megvolt a 60-as, 70-es években, és ezeket sikerült is átmenekíteniük a mának: a közösséget és a mozgást.
A Római-part furcsa zárványa Budapestnek. Azon kevés helyek egyike, ahol összeér a város a folyó természetes medrével. Felületes szemlélő akár azt is mondhatná, hogy itt megállt az idő, de valójában az idő továbbment, és hátrahagyott mindent az enyészetnek.
Üres, betört ablakú üdülők, elhagyatott hétvégi házak, felismerhetetlenné vadult teniszpályák és bedeszkázott csónakházak váltják egymást a parton, a csodás fekvésű ártéri telkeket legfeljebb hajléktalanok és kalandvágyó kamaszok keresik fel. Nagyon kell hunyorognom, hogy belelássam a hatvan évvel ezelőtti fénykort, amikor egymást érték a csónakházak, és a fővárosiak tömegesen jártak ki sportolni és élvezni a Dunát.
Magyarország nemzetközileg is kiemelkedően rosszul teljesít a megelőzhető halálozások terén, azaz olyan betegségek rövidítik meg az életünket, amiket tudatossággal meg lehetne úszni, vagy orvosilag jó eredménnyel lehetne kezelni. Minden ötödik közülük a helytelen táplálkozás következménye. A felnőtt lakosság hatvannyolc százaléka túlsúlyos vagy el van hízva, harminc százalék küzd magas vérnyomással, tizenhárom százalékának magas a koleszterinszintje, és legalább nyolc százalékuk él diabétesszel.
Só, zsiradék, cukor Csökkentsd az elfogyasztott só, zsiradék és cukor mennyiségét! Vásárláskor hasonlítsd össze a termékek só-, zsír- és cukortartalmát, válaszd azt, amelyikben kevesebb van belőlük! Az ételek, italok ízesítésére használj minél kevesebb cukrot, sót! A só egy részét helyettesítsd friss vagy szárított zöldfűszerekkel! Hetente legfeljebb kétszer egyél édességet, desszertet!
Folyadékok Fogyassz naponta nyolc pohár folyadékot! Ebből öt pohár ivóvíz legyen! Egy pohár = két, két és fél deciliter.
Zöldségek, gyümölcsök Naponta legalább négy adag zöldség vagy gyümölcs elfogyasztását javasolják, és ebből legalább egy adag friss vagy nyers legyen! A burgonya nem számítható bele a napi négy adagba. Egy adag = tíz deka friss, párolt vagy főtt, idényjellegű zöldség vagy gyümölcs (például egy közepes paprika, paradicsom, egy közepes alma vagy narancs), illetve egy kistányér saláta vagy egy kis pohárnyi bogyós gyümölcs.
Gabonafélék Fogyassz három adag gabonafélét naponta, ebből legalább egy adag teljes értékű legyen! Egy adag = egy darab péksütemény (például kifli vagy zsemle); egy közepes szelet kenyér vagy kalács; 12 evőkanál (20 dkg) főtt tészta vagy rizs; három evőkanál gabonapehely vagy müzli.
Húsok, halak, tojás, tej, tejtermékek Fogyassz hetente legalább egyszer tengeri halat vagy busát, kecsegét, pisztrángot! Belsőség maximum heti egyszer kerüljön az étrendbe! Minden főétkezés tartalmazzon teljes értékű fehérjét! Fogyassz naponta fél liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket! Egy adag = két deciliter tej, joghurt vagy kefir; öt deka túró vagy három deka sajt; egy tenyérnyi szelet hús; egy szelet hal; három-négy szelet felvágott; egy tojás.
Így szoktuk
Zsír A hazai felnőtt lakosság zsírbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott 30 E%-ot (az energiaszükséglet harminc százalékát), és a fogyasztás nagyobb része állati eredetű zsírokból származik. Ezt tükrözi a koleszterinbevitel alakulása, az is szintén magasabb az ajánlott napi 300 milligrammnál.
Gyümölcsök Ha igaz a mondás, hogy napi egy alma az orvost távol tartja, érthetőek az egészségügyi statisztikák: évente tíz kiló almát eszünk, vagyis naponta alig egy szeletet. A rostok nemcsak a bélműködést segítik, hanem csökkentik egy sor olyan probléma kockázatát, amiktől egyébként a magyarok nagy része szenved: szív- és érrendszeri betegségek, vastag- és végbélrák, kettes típusú cukorbetegség.
Tejtermék Tejből, joghurtból és kefirből összesen 69 kilót fogyaszt egy átlagos magyar, ami naponta nem éri el a két decilitert sem átlagban, noha az ajánlás fél liter lenne.
Cereáliák és pékáruk A felnőtt magyar lakosság háromnegyede az ajánlottnál ritkábban vagy egyáltalán nem fogyaszt teljes kiőrlésű gabonát, noha nagy rosttartalma miatt a gyümölcsöknél is felsorolt előnyökkel jár. Sima pékáruból viszont bőven a javasolt határérték felett fogy, a napi kétszáz gramm helyett 266 grammot tömünk be.
Zöldségek Hiába zöldség, a burgonya fogyasztása nem számítható bele a javasolt napi adagba, pedig ez a legnépszerűbb zöldségféle itthon: évente huszonhét kiló krumplit eszünk. Második helyen a tartósított zöldségek állnak, 13,6 kilóval.
Só Az átlagmagyar az ajánlottnál akár háromszáz százalékkal több sót fogyaszt, ennek jelentős része lopakodva, alapélelmiszerekből épül be, például kenyérből, felvágottakból és sajtokból. A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, szív- és érrendszeri betegségeket okozhat, rontja az immunrendszer működését, hozzájárul egyes daganatok kialakulásához.
Húsok A javasolt napi bevitelnek majdnem a duplája (száz helyett 180 gramm) kerül a magyarok tányérjára. A legnépszerűbb a csirke (évente huszonöt kiló) és a sertés (évente tizenkilenc kiló), a halakhoz viszont nem nagyon nyúlunk, a konzerveket is számítva évente két és fél kilót eszünk csak, pedig ajánlott volna a vörös húsokat halra cserélni az étrendünkben.
Tóth Viktor ötvenöt éves, negyvenöt éve versenyez, huszonöt éve vegán, húsz éve edz és készít fel – úgy mondja – bajnokokat. Szerinte mindenki bajnok lesz, aki kitűzött célja elérésével erősebb, öntudatosabb, egészségesebb és örömteli emberré válik. Irányítása alatt lettek világ-, Európa-, országos bajnokok, határaikon túllépő hétköznapi emberek, és váltak gyerekek a sport szerelmesévé.
Daubner Béla nyolcvanhárom éves, de elméjének és testének működése alapján biztosan letagadhat jó pár évet. Szerinte a mindsight, vagyis az elme működése határozza meg, hogyan élem meg az életemet. Adott körülményeket értékelhetek jónak és rossznak is, így minden belőlem indul ki. Én teszem elégedetté magamat az életemmel, még ha a felelősség tudatát nehéz is elviselni.
A híres cukrászdinasztia leszármazottja a longevity megtestesítője. Másfél óra alatt bejárjuk Indiától Európán át Amerikáig az egész világot, a teremtéstörténettől a Koránon át a napi politikai eseményekig a vallás- és világtörténelmet. Csak mazsolázni lehet tartalmas beszélgetésünkből. Majd gyorsan megírni, mert előre szól: napokon belül elvonul, két hónapon át nem kommunikál senkivel, se személyesen, se írásban. Irigylem érte.
MacPherson Évának is megvolt a maga baja, mielőtt természetgyógyász és táplálkozási tanácsadó lett. Hányt a sok stressztől, autoimmun- és onkológiai betegsége is lett. Felgyógyulása óta képezi magát. Üres kalóriákról, minőségi éhezésről, félreértett energiadeficitről, civilizációs betegségekről, elhízásról és arról is beszélgettünk, hogy nincsenek csodatévő pirulák. De van a nagyon jótékony napfény, a tiszta levegő és például a konzervszardínia.
