Egy plusz kilókkal küzdő kétgyermekes édesanya és egy kiégés szélén álló orvostanhallgató eldöntötték, hogy felveszik a kesztyűt, és tesznek magukért és az egészségükért. Länger Jelena és Márky Ádám küldetése más-más időpontban indult, de végül a Longevity Projectben ért össze. Vállalkozásukban cégekhez viszik el nemcsak tapasztalataikat, hanem időközben megszerzett szaktudásukat is arról, hogyan éljünk hosszan és jól.
„Nagymamám mindig azt mondta, hogy minél melegebb van, annál több teát kell inni. A hőkiegyenlítés miatt” – mondja Jelena, vagy ahogy mindenki hívja, Léna, és a teáspolcra mutat, hogy válasszak. Előtte lefutottuk a „kérsz egy kávét?, „nem, köszönöm, nem igazán szoktam kávézni” párbeszédet, és mintha felderülne az arca, hogy én is inkább teát iszom. Bár ez a cikk most nem a kávé vélt vagy valóságos jótékony vagy káros hatásairól szól – ki tudja, éppen melyik az érvényes a legutóbbi kutatások szerint –, az interjú vége felé rájövök, miért jó Länger Jelenát és Márky Ádámot hallgatni.
Azért, mert a szóban forgó életmódbeli ajánlások és alapvetések fáklyaként világítanak a tízmillió életmódszakértő és időszakos böjtölő országában. Meg persze a naponta ránk ömlő információtengerben. Az ajánlások arról, hogy mennyit aludjunk és mozogjunk, mit együnk, vagy hogyan kezeljük a stresszt, még ha mindig hozzá igazítják is őket a legújabb kutatási eredményekhez, nem változnak gyökeresen az idők során. Ha valaki azt mondja, hogy mostantól teljesen az ellenkezőjét kell csinálni valaminek, az mindig gyanús, mondja Léna.
Öt évvel korábban Ádám gyerekkorától rendszeresen járt Németországban élő keresztszüleihez, akik mindig azt keresték, hogy mi az újdonság. Náluk találkozott a Harvard Business Review menedzsermagazinnal. Elkezdte olvasni a lapot, és annyira megtetszett, hogy itthon is beszerezte. Egy 2009-es számban lett figyelmes rá, hogy nyugaton gyakran tartanak mindfulnesskurzusokat (mindfulness: tudatos jelenlét, amikor az ember arra figyel, ami éppen benne és körülötte van – a szerk.) cégvezetőknek, így 2013-ban ő is belevágott.
Magyarország nemzetközileg is kiemelkedően rosszul teljesít a megelőzhető halálozások terén, azaz olyan betegségek rövidítik meg az életünket, amiket tudatossággal meg lehetne úszni, vagy orvosilag jó eredménnyel lehetne kezelni. Minden ötödik közülük a helytelen táplálkozás következménye. A felnőtt lakosság hatvannyolc százaléka túlsúlyos vagy el van hízva, harminc százalék küzd magas vérnyomással, tizenhárom százalékának magas a koleszterinszintje, és legalább nyolc százalékuk él diabétesszel.
Só, zsiradék, cukor Csökkentsd az elfogyasztott só, zsiradék és cukor mennyiségét! Vásárláskor hasonlítsd össze a termékek só-, zsír- és cukortartalmát, válaszd azt, amelyikben kevesebb van belőlük! Az ételek, italok ízesítésére használj minél kevesebb cukrot, sót! A só egy részét helyettesítsd friss vagy szárított zöldfűszerekkel! Hetente legfeljebb kétszer egyél édességet, desszertet!
Folyadékok Fogyassz naponta nyolc pohár folyadékot! Ebből öt pohár ivóvíz legyen! Egy pohár = két, két és fél deciliter.
Zöldségek, gyümölcsök Naponta legalább négy adag zöldség vagy gyümölcs elfogyasztását javasolják, és ebből legalább egy adag friss vagy nyers legyen! A burgonya nem számítható bele a napi négy adagba. Egy adag = tíz deka friss, párolt vagy főtt, idényjellegű zöldség vagy gyümölcs (például egy közepes paprika, paradicsom, egy közepes alma vagy narancs), illetve egy kistányér saláta vagy egy kis pohárnyi bogyós gyümölcs.
Gabonafélék Fogyassz három adag gabonafélét naponta, ebből legalább egy adag teljes értékű legyen! Egy adag = egy darab péksütemény (például kifli vagy zsemle); egy közepes szelet kenyér vagy kalács; 12 evőkanál (20 dkg) főtt tészta vagy rizs; három evőkanál gabonapehely vagy müzli.
Húsok, halak, tojás, tej, tejtermékek Fogyassz hetente legalább egyszer tengeri halat vagy busát, kecsegét, pisztrángot! Belsőség maximum heti egyszer kerüljön az étrendbe! Minden főétkezés tartalmazzon teljes értékű fehérjét! Fogyassz naponta fél liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket! Egy adag = két deciliter tej, joghurt vagy kefir; öt deka túró vagy három deka sajt; egy tenyérnyi szelet hús; egy szelet hal; három-négy szelet felvágott; egy tojás.
Így szoktuk
Zsír A hazai felnőtt lakosság zsírbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott 30 E%-ot (az energiaszükséglet harminc százalékát), és a fogyasztás nagyobb része állati eredetű zsírokból származik. Ezt tükrözi a koleszterinbevitel alakulása, az is szintén magasabb az ajánlott napi 300 milligrammnál.
Gyümölcsök Ha igaz a mondás, hogy napi egy alma az orvost távol tartja, érthetőek az egészségügyi statisztikák: évente tíz kiló almát eszünk, vagyis naponta alig egy szeletet. A rostok nemcsak a bélműködést segítik, hanem csökkentik egy sor olyan probléma kockázatát, amiktől egyébként a magyarok nagy része szenved: szív- és érrendszeri betegségek, vastag- és végbélrák, kettes típusú cukorbetegség.
Tejtermék Tejből, joghurtból és kefirből összesen 69 kilót fogyaszt egy átlagos magyar, ami naponta nem éri el a két decilitert sem átlagban, noha az ajánlás fél liter lenne.
Cereáliák és pékáruk A felnőtt magyar lakosság háromnegyede az ajánlottnál ritkábban vagy egyáltalán nem fogyaszt teljes kiőrlésű gabonát, noha nagy rosttartalma miatt a gyümölcsöknél is felsorolt előnyökkel jár. Sima pékáruból viszont bőven a javasolt határérték felett fogy, a napi kétszáz gramm helyett 266 grammot tömünk be.
Zöldségek Hiába zöldség, a burgonya fogyasztása nem számítható bele a javasolt napi adagba, pedig ez a legnépszerűbb zöldségféle itthon: évente huszonhét kiló krumplit eszünk. Második helyen a tartósított zöldségek állnak, 13,6 kilóval.
Só Az átlagmagyar az ajánlottnál akár háromszáz százalékkal több sót fogyaszt, ennek jelentős része lopakodva, alapélelmiszerekből épül be, például kenyérből, felvágottakból és sajtokból. A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, szív- és érrendszeri betegségeket okozhat, rontja az immunrendszer működését, hozzájárul egyes daganatok kialakulásához.
Húsok A javasolt napi bevitelnek majdnem a duplája (száz helyett 180 gramm) kerül a magyarok tányérjára. A legnépszerűbb a csirke (évente huszonöt kiló) és a sertés (évente tizenkilenc kiló), a halakhoz viszont nem nagyon nyúlunk, a konzerveket is számítva évente két és fél kilót eszünk csak, pedig ajánlott volna a vörös húsokat halra cserélni az étrendünkben.
Úgy vagyok az önismereti munkával (coach, terápia, csoportterápia), mint rendes ember a fogorvossal. Akkor is megyek, ha éppen nincs bajom, mert tudom, hogy akkor kisebb eséllyel lesz. Az a tapasztalatom, hogy önismereti munka közben könnyebben jön létre a kapcsolódás magammal és más emberekkel. Ezek a kapcsolódások pedig töltenek. Máshogy, mint a család vagy a munka. Mások máshol töltődnek. Zsiborás Gergő kollégám például […]
Lakatos István, a Bravogroup Holding társtulajdonosa, a Cápák között egyik befektetője harminchét éve teniszezik. Néhány éve minden napját ezzel kezdi, sőt sokszor első tárgyalásaira is a pálya mellett ül le. A végletekig a számok embere, már azt is tudja, hány évesen indulna a szenior atlétikai világbajnokságon.
Egy órán belül elérhető vonattal, kellemes a természeti és az épített környezet, van már hippi szórakozóhely is alter koncertekkel, a szombati piac pedig tizenéve jó sztenderdet hoz az újhullámos termelői piacok világában. Nagymaroson nyugis és komfortos az élet, nem csoda, hogy a 2000-es évek közepétől sokan szívesen települtek ki oda Budapestről, vagy legalábbis vettek ingatlant – amíg találtak. Hasonlóan kedvelt helyek Zebegény, Kismaros és Verőce is, és azt mondják az odaköltözők, az a legjobb, ha az ember nem az egyik települést vallja az otthonának, hanem egyenesen dunakanyari identitást vesz fel.
Két harmincas éveiben járó fiatal pár fővárosi karrierjét cserélte vidéki életre a Bükkben. A Horhos-Völgyi Ökobirtok és a mályinkai Iszkor étterem alapítói ma már barátok és üzlettársak is. A hetvenhektáros birtokon szabadtartásban nevelkedett állatok húsát, tojásait dolgozzák fel az Iszkor környékbeli alapanyagokra építő, sokszoros díjnyertes konyháján. A két pár már biztosan megfejtette a hosszú élet nem is annyira nagy titkát: a receptben első helyen az egészséges élelem, a szabad levegőn végzett munka és a közösség ereje áll.
